Lesz orosz-ukrán béke? Kérdések és válaszok a washingtoni csúcs után Tokár Géza2025. 08. 19., k – 11:25
Másodjára összejött: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az európai csúcsvezetők washingtoni látogatásán nem volt összeveszés, a nyugati vezetők egységesnek látszottak és úgy tűnik, formálódik egyfajta közös akarat, ami akár le is zárhatja a háborút. De vajon mi történt Washingtonban és mire számíthatunk?
Zelenszkij februári amerikai látogatása katasztrofálisra sikerült, miután az ukrán és az amerikai elnök közös sajtótájékoztatója kölcsönös kiabálásba fulladt. Hat hónappal később már látszik, hogy mindkét oldalról megvan a hajlandóság az együttműködésre – de az igazán nagy konfliktusok csak akkor robbanhatnak ki, ha a békemegállapodás konkrét feltételeiről lesz szó. Ezt a kérdést pedig mind az amerikai, mind az ukrán fél az európai vezetőkhöz hasonlóan inkább kerülte.
Mi történt az Egyesült Államokban?
Miután Donald Trump közép-európai idő szerint péntek este Alaszkában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt az orosz-ukrán háború befejezéséről, pár nappal később már Washingtonban fogadta Zelenszkijt és több európai ország vezetőit. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Finnország, az Európai Unió és a NATO képviseltette magát. Technikailag két találkozóról beszélünk: az amerikai elnök előbb ukrán kollégájával, majd ezt követően az európai vezetőkkel egyeztetett és az utóbbi megbeszélés közben Putyint is felhívta.
Milyen eredménye van a találkozónak?
A megbeszéléseket követően láthatóan akadnak közös pontok és látványos feszültségkeltés helyett a vitás kérdésekben inkább visszaléptek a felek. Fontos fejlemény, hogy Ukrajna a tűzszünet helyett beleegyezett a tartós békemegoldásról szóló tárgyalások megkezdésébe és akár a közeljövőben megszervezhetnek egy Putyin-Zelenszkij találkozót. Azt azonban nem látni, hogy pontosan mit is ajánl fel Kijev: az ukrán elnök továbbra is ellenzi az ország területi egységének megbontását, miközben az orosz fél a megszállt területek mellett Donbasz egészét is követeli. Pozitívum, hogy az Egyesült Államok jelezte, hajlandó garanciákat adni a megállapodáshoz, azaz egy békekötést követő orosz agresszió esetén megvédené Ukrajnát. Cserébe viszont Kijev továbbra is elkötelezte magát az amerikai fegyverek vásárlására – vélhetően európai anyagi forrásokból. A biztonsági garanciavállalásban Európa is részt vehet. Szintén fontos fejlemény, hogy a védelmi garanciákat függetlenítették Ukrajna NATO-tagságától, s bár nyíltan nem mondták ki, az utóbbira aligha fog sor kerülni.
Kapcsolódó cikkünk
Donald Trump amerikai elnök telefonon tájékoztatta az európai vezetőket a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott alaszkai csúcstalálkozóról vasárnap – közölték Washingtonban és Brüsszelben.
Az Európai Bizottság szóvivőjének tájékoztatása szerint a beszélgetésben részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Alexander Stubb finn államfő, Karol Nawrocki lengyel elnök, Keir Starmer brit kormányfő, Mark Rutte NATO-főtitkár, Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja.
„Az elnökasszony most beszél az európai vezetőkkel” – fogalmazott a bizottsági szóvivő.
Mit szól a történtekhez Putyin?
Oroszország délig nem kommentálta a találkozó fejleményeit, az ukrajnai invázió pedig a tárgyalások idején is folytatódott – légitámadásokkal és a hadsereg offenzívájának fokozásával. A nyugat-európai vezetőkkel való egyeztetés közben azonban Trump felhívta Putyint és a hírek szerint negyven percig beszélgetett az orosz elnökkel. Ez jelezheti, hogy a vállalások egy részét az amerikai, európai és ukrán vezetők az orosz álláspont tudatában tették meg. Amennyiben Moszkva beleegyezik a háromoldalú tárgyalásokba az USA, Ukrajna és Oroszország részvételével, az komoly előrelépést jelentene: az érintett felek eddig ilyen formában nem kommunikáltak egymással.
Milyen szerepet játszott Európa?
Az európai vezetők bizonyos szempontból megkapták, amit akartak: Trump egyenrangú partnereiként tűnhettek fel az egyeztetések során (még akkor is, ha menetrendszerűen dicsérniük kellett az amerikai elnököt és hasonló bókokat kaptak cserébe). A korábbi megállapodásokból látszik, hogy az ukrajnai háború költségeit a korábbinál sokkal nagyobb mértékben viselik majd az uniós tagállamok. A legnagyobb európai államok vezetői emellett látványosan egységet demonstráltak – igaz, a rendezés részleteiről szinte biztosan eltér a véleményük még most is.
Kapcsolódó cikkünk
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy megkezdte a Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozó előkészítését.
A hír a Fehér Házban lezajlott hétfői tárgyalásokat követően látott napvilágot, ahol Trump az ukrán államfő mellett több európai vezetővel is egyeztetett. Az amerikai elnök hozzátette, a kétoldalú találkozót egy háromoldalú egyeztetés követheti, amelyen ő maga is részt venne.
A BBC tudósítói arról számoltak be, hogy Zelenszkij már elhagyta a Fehér Házat, konvoját pedig több fekete járműből álló sor kísérte.
Kapcsolódó cikkünk
A február 28-i találkozóval ellentétben az amerikai elnök most nem talált kivetnivalót az ukrán elnök öltözékében.
Az Ovális Irodában zajló sajtótájékoztató közben Trump megdicsérte Zelenszkij katonás stílusú öltönyét. „Csodásan néz ki abban az öltönyben” – mondta Brian Glenn, a Real America’s Voice riportere, aki februárban, Zelenszkij korábbi fehér házi látogatása során kérdőre vonta az ukrán elnököt az öltözéke miatt. „Én is ugyanezt mondtam neki!” – vágott közbe Trump.
Közép-európai idő szerint pár perccel 19.00 után kezdetét vette a tárgyalás az amerikai és az ukrán elnök között, hamarosan az európai vezetők is csatlakoznak. Egyelőre nem tudni, pontosan meddig fog tartani a csúcstalálkozó, Trump azonban belengette, amint vége, telefonon tájékoztatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a fejleményekről.
(Telex)
Trump közösségi oldalán, a Truth Social-ön így fogalmazott:
A tárgyalások után felhívtam Putyin elnököt, és elkezdtem előkészíteni a találkozót közte és Zelenszkij elnök között egy később kijelölendő helyszínen. Ezt követően egy hármas csúcstalálkozóra kerül sor, amelyen mindketten jelen lesznek, és én is csatlakozom.
Az Axios értesülései szerint az amerikai elnök akár már a jövő hét végére szeretné tető alá hozni a megbeszélést.
Az ukrán vezetővel és európai partnereivel folytatott egyeztetések közé Trump egy rövid, de jelentős telefonbeszélgetést illesztett be Putyinnal. A körülbelül 40 perces hívást követően az Ovális Irodában csak a legfőbb vezetők folytatták a tanácskozást. Trump hozzátette, szó esett arról is, hogy európai országok biztonsági garanciákat nyújthatnának Ukrajnának egy lehetséges békemegállapodás részeként, amelynek betartását Washington felügyelné.
Moszkva részéről Jurij Usakov, Putyin tanácsadója erősítette meg, hogy az orosz elnök köszönetet mondott Trumpnak az előző heti alaszkai csúcstalálkozóért. Az AFP hírügynökség forrásai szerint Putyin a beszélgetésben kifejezetten jelezte készségét a közvetlen találkozóra Zelenszkijjel.
Kapcsolódó cikkünk Anchorage |
Közép-európai idő szerint péntek este 21.30-kor kezdődik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozója az alaszkai Anchorage városában, az Elmendorf-Richardson katonai támaszponton, melynek központi témája az orosz–ukrán háború lezárása lesz. Ukrajna és az Európai Unió attól tartanak, hogy Kijev kihagyásával olyan megállapodás születhet, amelynek eredményeként Oroszország területi engedményekhez juthat. Trump ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az alaszkai találkozón nem kerül sor konkrét területi alkukra.
Putyin tíz év után először látogat az Egyesült Államokba és hat év után először találkozik személyesen Donald Trump amerikai elnökkel, az orosz–ukrán háború negyedik évében, hogy a konfliktus lehetséges lezárásáról tárgyaljanak.
Kérdezz-felelek formában összefoglaltuk, mit lehet tudni előzetesen a találkozóról, milyen elvárásokkal érkezik Alaszkába az orosz és az amerikai fél, és milyen kimenetelei lehetnek a tárgyalásnak. Röviden: megszülethet-e a béke, és ha igen, milyen áron?
Milyen tárgyalások előzték meg közvetlenül a találkozót?
A mostani csúcstalálkozó előkészítésében kulcsszerepe volt Steve Witkoffnak, Trump különmegbízottjának, aki múlt héten Moszkvában egyeztetett az orosz vezetéssel. Mindkét fél konstruktívnak nevezte a tárgyalást, ugyanakkor Putyin nem mutatott fel konkrét kompromisszumos javaslatot.
Trump szerdán online konzultált Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel, akik egyöntetűen hangsúlyozták:
a tűzszünet és Ukrajna tényleges bevonása a békefolyamatba elengedhetetlen, különben az egész diplomáciai erőfeszítés megalapozatlanná válhat.
Mi lesz a találkozó menetrendje?
Washingtoni és moszkvai források egyaránt megerősítették, hogy a találkozó előtt mindkét vezető tesz a kamerák előtt egy rövid nyilatkozatot. Ezt követően négyszemközti megbeszélésre kerül sor tolmácsok közreműködésével, majd bővített formátumban mindkét oldalról öt-öt fő csatlakozik. A nap végén sajtótájékoztató zárja a programot – ha a felek sikeresnek ítélik az egyeztetést, közösen állnak ki a nyilvánosság elé, ellenkező esetben külön-külön.
Ki lesz jelen?
Orosz oldalról az orosz diplomácia és biztonságpolitika kulcsfigurái kísérik az elnököt: Jurij Usakov külpolitikai tanácsadó, Szergej Lavrov külügyminiszter, a védelmi és a pénzügyminiszter, valamint Kirill Dmitrijev, az orosz állami befektetési alap vezetője. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem kapott meghívást, így Ukrajna közvetlen képviselete hiányzik. Trump delegációjában külpolitikai tanácsadók, biztonsági szakemberek és gazdasági ügyekért felelős szakértők kapnak helyet.
Miért érdekes a helyszín?
A választott helyszín, Alaszka, egyszerre történelmi és geopolitikai jelentőségű. 1867-ig az Orosz Birodalom része volt, és adásvétel útján került az Egyesült Államokhoz. Anchorage katonai bázisa pedig földrajzilag félúton helyezkedik el Moszkva és Washington között. Ez a választás üzenetértékű lehet: utalhat a határok békés módosításának történelmi példáira, de emlékeztethet a második világháborús amerikai–szovjet együttműködésre is.
Érdekesség, hogy a CNN szerint a találkozó lehetséges helyszíneként felmerült Magyarország is, annak apropóján, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Trumppal és Putyinnal is közeli kapcsolatban van.
Miről lesz szó?
A tárgyalások súlypontja kétségtelenül Ukrajna, ezen belül is a tűzszünet és egy esetleges békefolyamat keretei. Emellett szóba kerülhet a gazdasági szankciók enyhítése, a kereskedelmi együttműködés bővítése, valamint az Arktisz és Alaszka természeti erőforrásainak kiaknázásával kapcsolatos tervek is. Nem kizárt, hogy a nukleáris fegyverkorlátozásról szóló, 2011-ben érvénybe lépett, de 2023-ban Oroszország által felfüggesztett, új START-szerződés újratárgyalása is napirendre kerül. Ez utóbbit egyébként Putyin vetette fel.
Mi a találkozó tétje?
Elemzők szerint Putyin számára a legnagyobb tét, hogy sikerül-e megtörni Oroszország nemzetközi elszigeteltségét és megnyitni az utat a szankciók enyhítése felé. Trump ezzel szemben egy kézzelfogható diplomáciai eredményt akar elérni, vagyis konkrét előrelépést tenni a háború lezárása felé.
Mitől tart Ukrajna és az EU?
Elsősorban attól, hogy a találkozón Ukrajna részvétele nélkül születnek olyan döntések, amelyek eredményeként területi engedményekkel jutalmaznák Oroszországot anélkül, hogy Kijev érdemi biztonsági garanciákat kapna. Az uniós vezetők arra is figyelmeztettek, hogy egy ilyen csúcstalálkozó csökkentheti Moszkva diplomáciai és gazdasági elszigeteltségét, ami gyengítheti a szankciós politika hatékonyságát.
Tárgyalnak-e Ukrajna területi felosztásáról?
Az NBC forrásai szerint Trump ígéretet tett arra, hogy az alaszkai egyeztetésen nem kerül sor konkrét területi alkukra. A cél sokkal inkább egy tartós tűzszüneti megállapodás lehet. Korábban ugyan felmerült egy „területcsere” lehetősége – amelynek értelmében Krím, valamint Donyeck és Luhanszk orosz kézen maradna, Herszon és Zaporizzsja pedig visszakerülne Ukrajnához –, de jelenleg ennek nincs realitása.
Azért sem, mert Moszkva álláspontja szerint a megszállt területek kérdése nem képezi alku tárgyát.
Hogyan képzeli el a háború lezárását az orosz fél?
Oroszország nemcsak a már ellenőrzése alatt álló régiókról nem mond le, hanem igényt tart Donyeck és Luhanszk teljes területére, valamint Herszon és Zaporizzsja el nem foglalt részeire is. Emellett ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, haderejét jelentősen korlátozza, és politikai berendezkedésében oroszbarát irányba mozduljon el.
Mit vár Trump a találkozótól?
Trump számára a legjobb forgatókönyv egy olyan háromoldalú csúcstalálkozó előkészítése, amelyen Zelenszkij is részt vesz, és amely képes alapot teremteni egy átfogó békemegállapodáshoz. Ha azonban az alaszkai tárgyalások nem hoznak kézzelfogható előrelépést, nem tervez újabb kétoldalú egyeztetést Putyinnal. Az amerikai elnök korábban úgy fogalmazott, hogy 25 százalék az esély arra, hogy sikertelen lesz a találkozó, ugyanakkor azt is kijelentette, „nagyon súlyos következményei” lesznek annak, ha nem sikerül beleegyezésre késztetnie Putyint a háború lezárását illetően.
Kapcsolódó cikkünk
Pénteken Alaszkában egyeztet egymással Ukrajna jövőjéről Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő. A találkozót az Európai Unió (és Ukrajna) aggódva figyeli, Magyarország és Szlovákia a kommunikációjában inkább a békéről beszél.
A találkozóval kapcsolatban ellentmondásosak az elvárások: egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy valóban jelentős lépés történik a tartós béke megteremtése felé, de azt sem lehet kizárni, hogy még jobban elmérgesedik a viszony a két nagyhatalom között.
Kiszámíthatatlanok
A bizonytalanság nagyban köszönhető Donald Trump személyének, akinek az álláspontja változékony és ellentmondásos. Az amerikai elnök megválasztása előtt többek között a gyors ukrán béketeremtés ígéretével kampányolt, de ebből háromnegyed évvel később sem lett semmi. Trump a fegyverszállítás korlátozásával igyekezett nyomást gyakorolni Kijevre az egyezkedés mellett, gazdasági szankciókkal, újabban pedig atomtengeralattjárók kirendelésével próbál hatni Putyinra, az ukrajnai orosz invázió azonban továbbra is zavartalan ütemben zajlik.
Maga Putyin következetesen állítja, hogy nem hajlandó meghátrálni, Moszkva pedig évek óta követeli a keleti NATO-bővítési folyamat leállítását, a megszállt területek (és mellette a teljes Donbasz) végleges átengedését, valamint a nyugati szankciók feloldását.
Az, hogy az USA ezekre a feltételekre rábólint, csípőből elutasítja, vagy egyezkedik róluk, továbbra sem teljesen világos, pedig Putyin a múlt héten már tárgyalt a téma kapcsán Steve Witkoff amerikai különmegbízottal. Egyes hírek szerint az amerikai fél félreértette az orosz kompromisszumkészséget.
Azt sem tudni, részt vesz-e valamilyen formában Ukrajna az ország jövőjéről folytatott tárgyalásokon és pontosan milyen engedményekre hajlandó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a béke kapcsán – főleg annak fényében, hogy az ukrán alkotmány is tiltja a területi engedményeket. A politikus legutóbb szombaton jelentette ki kategorikusan, hogy nincs mód az ország területi integritásának megbontására.
Ugyanakkor a tiltakozás ellenére a diplomáciában nem példátlan, hogy egy ország területi egységéről harmadik felek közvetítésével, az egyik érintett fél igényeinek figyelembe vétele nélkül születik döntés. A közelmúltban a koszovói és boszniai helyzet rendezése, a magyar történelemből a trianoni békeszerződés is hasonló körülmények között írta felül a határokat.
Az EU a partvonalon
Míg az Egyesült Államok és Oroszország biztosan, Ukrajna pedig valamilyen formában talán ott lesz az alaszkai találkozón, az Európai Unió (és tagállamai) csak kívülről követik a fejleményeket. Az USA prioritásainak átrendeződésével az EU maradt Ukrajna leghangosabb támogatója, még ha a konfliktus megoldásának pontos módja kapcsán véleménykülönbség is van az egyes tagországok között.
Az Európai Unió miniszterelnökei hétfőn közös nyilatkozatot írtak alá a konfliktus megoldásának margójára – egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem csatlakozott a dokumentumhoz. A nyilatkozatban leszögezik az azonnali tűzszünet vagy a harcok mérséklésének fontosságát, Ukrajna érdekeinek védelmét, valamint az országok területi integritásának elvét.
Az Európai Unió stratégiája a gyakorlatban arra korlátozódik majd, mit engedhetnek meg a szövetségnek a körülmények. A tagállamok és az államszövetség továbbra is fegyverrel támogatja Kijevet (vagy téríti az amerikai szállítmányok költségét), valamint fenntartja az Oroszországgal szembeni szankcióit, önállóan azonban ez a támogatás nem elegendő a hosszú távú ukrán ellenálláshoz.
Magyar és szlovák válaszutak
Magyarország továbbra is különutas stratégiát választva követi a fejleményeket. Orbán Viktor kormányfő három okkal indokolta, miért nem volt hajlandó aláírni a közös miniszterelnöki nyilatkozatot: véleménye szerint értelmetlen feltételeket szabni egy tárgyaláshoz, amin az Európai Unió nem is vesz részt, a partvonalon túlról utasításokat sem adhat, továbbá egy önálló orosz-uniós egyeztetés megszervezése lenne a legcélszerűbb a jelenlegi helyzetben.
A magyar kormány álláspontja szerint az alaszkai egyeztetés érdemi lépést jelenthet a béke megteremtése felé. Megjegyzendő, hogy Orbán – sok kritikát kapva – már a konfliktus kezdetén azt állította, hogy Ukrajna sorsáról az ország feje fölött, orosz-amerikai tárgyalások révén születik majd döntés.
Robert Fico szlovák miniszterelnök bár aláírta a közös uniós dokumentumot, szintén különutas véleményt fogalmazott meg az ukrán helyzet rendezése kapcsán – és vitába is keveredett Kijevvel.
A szlovák miniszterelnök szerint a fejlemények igazolják, hogy a nyugati országok csak Moszkva meggyengítésére használták fel Ukrajnát, az ország pedig később is szenvedni fog. Bár az ukrán külügy vasárnap elutasította Fico kijelentéseit, a szlovák kormányfő ezt a konfliktust csak tovább fokozta – a hét elején már a véleményszabadság fontosságáról beszélt és arról, miként torzította el a szabad véleményalkotást a háború az Európai Unióban.
Fico elmondása szerint „azonnali, igazságos békét” kíván Ukrajnának, de úgy véli, akármilyen megállapodás is születik az amerikai és orosz fél között, Kijev fogja megszenvedni a következményeket, ugyanis „nem lesz szép,” ami a következő hetekben történik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn közölte, hogy „konstruktív megbeszélésre” számít Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az augusztus 15-én Alaszkában megrendezendő csúcstalálkozón, számolt be erről a TASR.
„Beszélni fogok Vlagyimir Putyinnal, és azt fogom mondani neki, hogy fejezze be a háborút (Ukrajnában)” – idézte Trumpot az AFP hírügynökség. Szavai alapján szeretne „nagyon gyors tűzszünetet látni”. Az elnök reméli, hogy hogy képes lehet megállapodást kiharcolni a tűzszünetről, ám annak elfogadása nem rajta múlik.
A Fehér Ház vezetője egyúttal bejelentette, hogy pénteken, a Putyinnal Alaszkában folytatott megbeszélés után telefonon beszél majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, illetve más európai vezetőkkel is.
„A következő találkozó Zelenszkij és Putyin között lesz, vagy Zelenszkij, Putyin és köztem. Ott leszek, ha szükségük van rám”
– fogalmazott.
A szlovák kormány számára az a legfontosabb, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóján sikerüljön elérni egy tartós tűzszüneti megállapodást, hogy véget érjen a szlávok gyilkolása Ukrajnában – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Robert Fico (Smer-SD) kormányfő.
„A kormány békepárti, ezért számunkra elsősorban az a fontos, hogy ilyen eredménnyel záruljon a csúcstalálkozó. Másodsorban azt kívánnánk, hogy az esetleges tűzszüneti megállapodást vagy békemegállapodást senki ne sértse meg” – tette hozzá Fico.
A legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) pénteken azért bírálta a kormányt, mert szerinte nem fogalmazta meg egyértelműen a szlovák érdekeket az alaszkai csúcstalálkozó előtt. Ivan Korčok volt külügyminiszter, a PS alelnöke és Tomáš Valášek képviselő ezeket öt pontban foglalták össze:
az orosz hadműveletek leállítása és azonnali tűzszünet;Ukrajna területi egységének megőrzése és Kijev bevonása a béketárgyalásokba;Ukrajna teljes katonai-védelmi szuverenitása;annak biztosítása, hogy Ukrajna maga dönthesse el, milyen szövetséghez akar tartozni;és annak garantálása, hogy Szlovákia NATO-tagsága nem kerül veszélybe és nem lesz alku tárgya. Zelenszkij szerint Ukrajna kész tárgyalni
Ukrajna bármilyen csúcsszintű formátumban kész tárgyalni Oroszországgal a háború befejezéséről
– jelentette ki Zelenszkij a tárgyalást követően.
Hangoztatta, hogy nem „szünetre, hanem tényleges békére” van szükség az ukrajnai háborúban. Hozzátette, hogy elképzelései szerint tíz napon belül kidolgozzák az országának nyújtott biztonsági garanciákat, amelyekről kiemelten szó esett a mostani megbeszélésen.
Friedrich Merz: A következő két hétben létre jöhet a találkozó
A következő két hétben megvalósulhat Putyin és Zelenszkij találkozója – közölte Friedrich Merz német kancellár az egyeztetések után, kedden hajnalban. Hangsúlyozta, erre kizárólag Ukrajna részvételével kerülhet sor. A német kancellár szerint hamarosan eldől, hogy Putyin elnöknek „lesz-e bátorsága” vállalni egy ilyen találkozót.
Tájékoztatása szerint az orosz–ukrán csúcstalálkozó a következő két hétben is megvalósulhat, bár a helyszínt egyelőre nem határozták meg. Hozzátette, ezt követően Trump is asztalhoz ülne Zelenszkijjel és Putyinnal, immár egy háromoldalú formátumban. A kancellár hangsúlyozta, hogy Ukrajnát nem lehet területi engedményekre kényszeríteni a béke érdekében. Ugyanakkor üdvözölte azokat a biztonsági garanciákat, amelyeket Trump helyezett kilátásba Kijev számára.
Az Egyesült Államok kész biztosítékokat nyújtani, és ezeket az európai partnerekkel közösen koordinálni. Ez azt jelenti, hogy egy békeszerződés esetén Ukrajna megfelelő biztonsági garanciákhoz juthat. Ez a mai nap kézzelfogható eredménye
– fogalmazott.
Merz arról is beszélt, hogy a következő hetekben további nemzetközi egyeztetések várhatók. Már kedden összeülnek az úgynevezett tettrekészek koalíciójának tagjai, míg az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozót tart. A német vezető kijelentései jól mutatják: Európa és az Egyesült Államok is a tárgyalások folytatásában, valamint Ukrajna biztonságának szavatolásában látja a lehetséges rendezés kulcsát.
(tasr, mti)
Mi következik most?
Minden bizonnyal további egyeztetések, ideális esetben Oroszország és Ukrajna között (amerikai közvetítéssel). Kulcsfontosságúnak bizonyul majd, hogy folytatódik-e a tárgyalások dinamikája. Míg a háború első két évében nem is kommunikált egymással az orosz és az ukrán fél, az utóbbi időben megindult a párbeszéd. A találkozó fontos jelzése, hogy Donald Trump – legalábbis látszólag – nem egyedül, a saját szakállára cselekszik, hanem egy szélesebb körű nyugati szövetség szószólójaként próbálhatja megszervezni az orosz és ukrán részvétellel zajló egyeztetést. Az udvarias gesztusok ellenére azonban a jelzésekből továbbra sem látni, hogy pontosan miként nézne ki egy ukrán és orosz részről is elfogadható békekompromisszum.
Fel kell adnia területeket Ukrajnának?
Ez a kulcskérdés, ami eldöntheti, születik-e megegyezés a háború lezárásáról. Zelenszkij kezét elvileg köti az alkotmány, ami megtiltja, hogy megbontsák az ország területi egységét. Az ukrán elnök azonban a gyakorlatban inkább tarthat attól, hogy további népszerűségvesztéshez vezetne a megszállt (és esetleg még további, jelenleg is ukrán kézen levő) régiók feladása. Érdemes megjegyezni, hogy a nyilvánosság által ismert orosz területi követelések a Donbaszt érintik, miközben a háború kezdetén még Ukrajna tengertől való elvágása is felmerült a hadicélok között – ez utóbbi célkitűzést az oroszok feladhatták és a területi követeléseik is „mérsékeltebbek.” Nem mindegy, hogy milyen biztonsági garanciákat kap Ukrajna az ország területi egységének megtartására és elzárják-e az országot a jövőbeni uniós és NATO-tagságtól.
Mi a legrosszabb forgatókönyv?
Az egyeztetések kudarca, majd a háború folytatása egy teljes körű ukrán katonai összeomlással. Ennek az esélye továbbra sem nagy, de idővel Kijev láthatóan egyre több problémával szembesül a frontokon és az ország gazdasági állapotát tekintve. Ukrajna a kimerülés felé tart, miközben Oroszország is pénzügyi gondokkal küszködik, de ezekkel a nehézségekkel látszólag könnyebben megbirkózik.
És a legjobb?
A 2014-es, krími invázió előtti határok visszaállítása a jelenlegi viszonyok közepette teljesen irreálisnak tűnik és azt is nehéz elképzelni, hogy Oroszország hajlandó lenne feladni bármelyik elfoglalt régiót – legfeljebb területi ellentételezésért cserébe. Más szempontból a legjobb forgatókönyv a háború azonnali befejezését jelentené, ennek esélye is csekély: az orosz invázió üteme nem lassul.
Mit szól ehhez Szlovákia és Magyarország?
Kedden kora délelőtt még sem Pozsony, sem Budapest nem kommentálta hivatalosan a washingtoni fejleményeket. Mindkét országban közös, hogy mielőbbi békét szeretnének és hogy a viszonyuk elmérgesedett Ukrajnával – hétfőn a magyar és ukrán külügy egyenesen durva, kölcsönös fenyegetésig fajuló szócsatába keveredett egymással, miután Kijev megtámadta a magyarországi olajellátást biztosító hálózatot Oroszországban. Robert Fico többször is jelezte, hogy Szlovákiának érdekében állna részt venni Ukrajna újjáépítésében és elérni a keleti szomszédon keresztülhúzódó olaj- és gázcsapok ismételt megnyitását. A választás előtt álló Magyarország viszonya Kijevvel még fagyosabb, a külügy hagyományosan dicséri az amerikai béketörekvéseket és bírálja az európai partnereit.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
