Egy uralkodó tragédiái – 195 éve született Ferenc József Kuklis Katalin2025. 08. 18., h – 15:13
Ferenc József osztrák császár-magyar király (ur. 1848‒1916) életét súlyos személyes veszteségek és államférfi méretű kihívások tarkították. Már trónra lépésekor, 1848 decemberében, egy forradalmi viharral sodródó birodalom élén találta magát. Alig volt 18 éves, amikor az osztrák forradalmak hatására nagybátyja, I. Ferdinánd lemondásával elnyerte a koronát – egy instabil, belső feszültségekkel terhelt Európa közepén.
Korábbi, Sissiről szóló írásunkat olvassa el itt.
Ferenc József korán megtapasztalta hatalmának törékenységét, amikor egy merénylő, Libényi János, merényletet kísérelt meg elkövetni ellene. A szerencsés véletlen és testőre gyors közbelépése azonban meghiúsította a gyilkosságot, de a túlélés emlékeztette a fiatal császárt az egyre fokozódó ellenséges hangulatra birodalmán belül.
A személyes tragédiák azonban folytatódtak. 1867-ben kivégzették testvérét, Miksát Mexikóban, ami mélyen megrázta. A legnagyobb csapás azonban akkor érte, amikor 1889-ben a koronaherceg, Rudolf, öngyilkosságot követett el Mayerlingben – szerelmét is magával ragadva.
További fájdalmat hozott számára 1898-ban felesége, Erzsébet (Sissi) halála, akit egy olasz anarchista gyilkolt meg Genfben. Ezek a személyes veszteségek – testvér, gyermek, feleség – a császár érzelmi világára is mély nyomokat hagytak.
Államférfiként is rendkívül nehéz feladatok várták: a birodalom etnikai, nemzeti feszültségekkel terhes volt és a széthullás fenyegette. A 1866-os osztrák–porosz háborúban elszenvedett vereség üzent a birodalom hanyatlásáról, s ez vezetett a kiegyezéshez 1867-ben. Nem nyugodhatott meg: a Balkánon tomboló nacionalizmus, a 1908-as boszniai annektálás, majd az 1914-es merénylet Ferenc Ferdinánd ellen – amely az első világháborúhoz vezetett – mind újabb és újabb kihívások elé állították.
Mindezek közepette Ferenc József mégis 68 évig vezette a birodalmat, Európa egyik leghosszabb ideig regnáló uralkodója volt.
Kapcsolódó cikkünk
Sissi, vagyis Erzsébet királyné személye és története mélyen beivódott a magyar kultúrába és kollektív emlékezetbe. I. Ferenc József osztrák császár feleségeként Ausztria császárnéja, majd Magyarország királynéja lett. Számos oka van annak, hogy miért vált a magyarok szeretett és tisztelt alakjává – nézzünk néhányat közülük!
A magyarok ügyének támogatója
Érdeklődése Magyarország és a magyar kultúra iránt személyes szenvedéllyé vált, és kiemelten fontosnak tartotta a magyar ügy támogatását, sokszor férje, Ferenc József ellenállásával szemben is.
A magyarok királynéja
Erzsébet a kiegyezés egyik fontos támogatója volt, mivel úgy érezte, hogy ezzel a lépéssel enyhíthetők az ellentétek a Habsburg Birodalmon belül. Erzsébetet és Ferenc Józsefet 1867. június 8-án koronázták magyar királlyá és királynévá Budán, a Mátyás-templomban.
Az uralkodó, aki beszél magyarul
Erzsébet királyné valódi érdeklődést mutatott a magyar nyelv iránt, és valóban folyékonyan kommunikált magyarul, ami rendkívül ritka volt a Habsburg család tagjai között. Magyar udvarhölgyeket választott, és Petőfit olvasott.
A tragikus sorsú királyné
Gyermekeinek elvesztése és az osztrák udvar szigorú szabályai nagy fájdalmat és elszigeteltséget hoztak számára. Erzsébet szabad szellemű volt, szerette a természetet és a szépséget, de az udvari kötelességek kalitkába zárták. Halála is tragikus volt: Genfben merénylet áldozata lett.
Sissi 1895 júliusában három hetet töltött Bártfafürdőn. Ekkor látogatott el a bártfai Szent Egyed-bazilikába, amely olyannyira lenyűgözte, hogy idegenvezetőjének, Korányi Antal prépostnak ajándékozta gyűrűjét. A különleges, 19 briliáns kővel kirakott ékszert ma a bártfai történelmi városházán őrzik.
A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2024. november 19-i számában jelent meg.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
