Trump–Putyin-csúcs: megszülethet-e a béke Alaszkában, és ha igen, milyen áron? Kacsinecz Krisztián2025. 08. 15., p – 14:18 Anchorage |
Közép-európai idő szerint péntek este 21.30-kor kezdődik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozója az alaszkai Anchorage városában, az Elmendorf-Richardson katonai támaszponton, melynek központi témája az orosz–ukrán háború lezárása lesz. Ukrajna és az Európai Unió attól tartanak, hogy Kijev kihagyásával olyan megállapodás születhet, amelynek eredményeként Oroszország területi engedményekhez juthat. Trump ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az alaszkai találkozón nem kerül sor konkrét területi alkukra.
Putyin tíz év után először látogat az Egyesült Államokba és hat év után először találkozik személyesen Donald Trump amerikai elnökkel, az orosz–ukrán háború negyedik évében, hogy a konfliktus lehetséges lezárásáról tárgyaljanak.
Kérdezz-felelek formában összefoglaltuk, mit lehet tudni előzetesen a találkozóról, milyen elvárásokkal érkezik Alaszkába az orosz és az amerikai fél, és milyen kimenetelei lehetnek a tárgyalásnak. Röviden: megszülethet-e a béke, és ha igen, milyen áron?
Milyen tárgyalások előzték meg közvetlenül a találkozót?
A mostani csúcstalálkozó előkészítésében kulcsszerepe volt Steve Witkoffnak, Trump különmegbízottjának, aki múlt héten Moszkvában egyeztetett az orosz vezetéssel. Mindkét fél konstruktívnak nevezte a tárgyalást, ugyanakkor Putyin nem mutatott fel konkrét kompromisszumos javaslatot.
Trump szerdán online konzultált Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel, akik egyöntetűen hangsúlyozták:
a tűzszünet és Ukrajna tényleges bevonása a békefolyamatba elengedhetetlen, különben az egész diplomáciai erőfeszítés megalapozatlanná válhat.
Mi lesz a találkozó menetrendje?
Washingtoni és moszkvai források egyaránt megerősítették, hogy a találkozó előtt mindkét vezető tesz a kamerák előtt egy rövid nyilatkozatot. Ezt követően négyszemközti megbeszélésre kerül sor tolmácsok közreműködésével, majd bővített formátumban mindkét oldalról öt-öt fő csatlakozik. A nap végén sajtótájékoztató zárja a programot – ha a felek sikeresnek ítélik az egyeztetést, közösen állnak ki a nyilvánosság elé, ellenkező esetben külön-külön.
Ki lesz jelen?
Orosz oldalról az orosz diplomácia és biztonságpolitika kulcsfigurái kísérik az elnököt: Jurij Usakov külpolitikai tanácsadó, Szergej Lavrov külügyminiszter, a védelmi és a pénzügyminiszter, valamint Kirill Dmitrijev, az orosz állami befektetési alap vezetője. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem kapott meghívást, így Ukrajna közvetlen képviselete hiányzik. Trump delegációjában külpolitikai tanácsadók, biztonsági szakemberek és gazdasági ügyekért felelős szakértők kapnak helyet.
Miért érdekes a helyszín?
A választott helyszín, Alaszka, egyszerre történelmi és geopolitikai jelentőségű. 1867-ig az Orosz Birodalom része volt, és adásvétel útján került az Egyesült Államokhoz. Anchorage katonai bázisa pedig földrajzilag félúton helyezkedik el Moszkva és Washington között. Ez a választás üzenetértékű lehet: utalhat a határok békés módosításának történelmi példáira, de emlékeztethet a második világháborús amerikai–szovjet együttműködésre is.
Érdekesség, hogy a CNN szerint a találkozó lehetséges helyszíneként felmerült Magyarország is, annak apropóján, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Trumppal és Putyinnal is közeli kapcsolatban van.
Miről lesz szó?
A tárgyalások súlypontja kétségtelenül Ukrajna, ezen belül is a tűzszünet és egy esetleges békefolyamat keretei. Emellett szóba kerülhet a gazdasági szankciók enyhítése, a kereskedelmi együttműködés bővítése, valamint az Arktisz és Alaszka természeti erőforrásainak kiaknázásával kapcsolatos tervek is. Nem kizárt, hogy a nukleáris fegyverkorlátozásról szóló, 2011-ben érvénybe lépett, de 2023-ban Oroszország által felfüggesztett, új START-szerződés újratárgyalása is napirendre kerül. Ez utóbbit egyébként Putyin vetette fel.
Mi a találkozó tétje?
Elemzők szerint Putyin számára a legnagyobb tét, hogy sikerül-e megtörni Oroszország nemzetközi elszigeteltségét és megnyitni az utat a szankciók enyhítése felé. Trump ezzel szemben egy kézzelfogható diplomáciai eredményt akar elérni, vagyis konkrét előrelépést tenni a háború lezárása felé.
Mitől tart Ukrajna és az EU?
Elsősorban attól, hogy a találkozón Ukrajna részvétele nélkül születnek olyan döntések, amelyek eredményeként területi engedményekkel jutalmaznák Oroszországot anélkül, hogy Kijev érdemi biztonsági garanciákat kapna. Az uniós vezetők arra is figyelmeztettek, hogy egy ilyen csúcstalálkozó csökkentheti Moszkva diplomáciai és gazdasági elszigeteltségét, ami gyengítheti a szankciós politika hatékonyságát.
Tárgyalnak-e Ukrajna területi felosztásáról?
Az NBC forrásai szerint Trump ígéretet tett arra, hogy az alaszkai egyeztetésen nem kerül sor konkrét területi alkukra. A cél sokkal inkább egy tartós tűzszüneti megállapodás lehet. Korábban ugyan felmerült egy „területcsere” lehetősége – amelynek értelmében Krím, valamint Donyeck és Luhanszk orosz kézen maradna, Herszon és Zaporizzsja pedig visszakerülne Ukrajnához –, de jelenleg ennek nincs realitása.
Azért sem, mert Moszkva álláspontja szerint a megszállt területek kérdése nem képezi alku tárgyát.
Hogyan képzeli el a háború lezárását az orosz fél?
Oroszország nemcsak a már ellenőrzése alatt álló régiókról nem mond le, hanem igényt tart Donyeck és Luhanszk teljes területére, valamint Herszon és Zaporizzsja el nem foglalt részeire is. Emellett ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, haderejét jelentősen korlátozza, és politikai berendezkedésében oroszbarát irányba mozduljon el.
Mit vár Trump a találkozótól?
Trump számára a legjobb forgatókönyv egy olyan háromoldalú csúcstalálkozó előkészítése, amelyen Zelenszkij is részt vesz, és amely képes alapot teremteni egy átfogó békemegállapodáshoz. Ha azonban az alaszkai tárgyalások nem hoznak kézzelfogható előrelépést, nem tervez újabb kétoldalú egyeztetést Putyinnal. Az amerikai elnök korábban úgy fogalmazott, hogy 25 százalék az esély arra, hogy sikertelen lesz a találkozó, ugyanakkor azt is kijelentette, „nagyon súlyos következményei” lesznek annak, ha nem sikerül beleegyezésre késztetnie Putyint a háború lezárását illetően.
Kapcsolódó cikkünk
Pénteken Alaszkában egyeztet egymással Ukrajna jövőjéről Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő. A találkozót az Európai Unió (és Ukrajna) aggódva figyeli, Magyarország és Szlovákia a kommunikációjában inkább a békéről beszél.
A találkozóval kapcsolatban ellentmondásosak az elvárások: egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy valóban jelentős lépés történik a tartós béke megteremtése felé, de azt sem lehet kizárni, hogy még jobban elmérgesedik a viszony a két nagyhatalom között.
Kiszámíthatatlanok
A bizonytalanság nagyban köszönhető Donald Trump személyének, akinek az álláspontja változékony és ellentmondásos. Az amerikai elnök megválasztása előtt többek között a gyors ukrán béketeremtés ígéretével kampányolt, de ebből háromnegyed évvel később sem lett semmi. Trump a fegyverszállítás korlátozásával igyekezett nyomást gyakorolni Kijevre az egyezkedés mellett, gazdasági szankciókkal, újabban pedig atomtengeralattjárók kirendelésével próbál hatni Putyinra, az ukrajnai orosz invázió azonban továbbra is zavartalan ütemben zajlik.
Maga Putyin következetesen állítja, hogy nem hajlandó meghátrálni, Moszkva pedig évek óta követeli a keleti NATO-bővítési folyamat leállítását, a megszállt területek (és mellette a teljes Donbasz) végleges átengedését, valamint a nyugati szankciók feloldását.
Az, hogy az USA ezekre a feltételekre rábólint, csípőből elutasítja, vagy egyezkedik róluk, továbbra sem teljesen világos, pedig Putyin a múlt héten már tárgyalt a téma kapcsán Steve Witkoff amerikai különmegbízottal. Egyes hírek szerint az amerikai fél félreértette az orosz kompromisszumkészséget.
Azt sem tudni, részt vesz-e valamilyen formában Ukrajna az ország jövőjéről folytatott tárgyalásokon és pontosan milyen engedményekre hajlandó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a béke kapcsán – főleg annak fényében, hogy az ukrán alkotmány is tiltja a területi engedményeket. A politikus legutóbb szombaton jelentette ki kategorikusan, hogy nincs mód az ország területi integritásának megbontására.
Ugyanakkor a tiltakozás ellenére a diplomáciában nem példátlan, hogy egy ország területi egységéről harmadik felek közvetítésével, az egyik érintett fél igényeinek figyelembe vétele nélkül születik döntés. A közelmúltban a koszovói és boszniai helyzet rendezése, a magyar történelemből a trianoni békeszerződés is hasonló körülmények között írta felül a határokat.
Az EU a partvonalon
Míg az Egyesült Államok és Oroszország biztosan, Ukrajna pedig valamilyen formában talán ott lesz az alaszkai találkozón, az Európai Unió (és tagállamai) csak kívülről követik a fejleményeket. Az USA prioritásainak átrendeződésével az EU maradt Ukrajna leghangosabb támogatója, még ha a konfliktus megoldásának pontos módja kapcsán véleménykülönbség is van az egyes tagországok között.
Az Európai Unió miniszterelnökei hétfőn közös nyilatkozatot írtak alá a konfliktus megoldásának margójára – egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem csatlakozott a dokumentumhoz. A nyilatkozatban leszögezik az azonnali tűzszünet vagy a harcok mérséklésének fontosságát, Ukrajna érdekeinek védelmét, valamint az országok területi integritásának elvét.
Az Európai Unió stratégiája a gyakorlatban arra korlátozódik majd, mit engedhetnek meg a szövetségnek a körülmények. A tagállamok és az államszövetség továbbra is fegyverrel támogatja Kijevet (vagy téríti az amerikai szállítmányok költségét), valamint fenntartja az Oroszországgal szembeni szankcióit, önállóan azonban ez a támogatás nem elegendő a hosszú távú ukrán ellenálláshoz.
Magyar és szlovák válaszutak
Magyarország továbbra is különutas stratégiát választva követi a fejleményeket. Orbán Viktor kormányfő három okkal indokolta, miért nem volt hajlandó aláírni a közös miniszterelnöki nyilatkozatot: véleménye szerint értelmetlen feltételeket szabni egy tárgyaláshoz, amin az Európai Unió nem is vesz részt, a partvonalon túlról utasításokat sem adhat, továbbá egy önálló orosz-uniós egyeztetés megszervezése lenne a legcélszerűbb a jelenlegi helyzetben.
A magyar kormány álláspontja szerint az alaszkai egyeztetés érdemi lépést jelenthet a béke megteremtése felé. Megjegyzendő, hogy Orbán – sok kritikát kapva – már a konfliktus kezdetén azt állította, hogy Ukrajna sorsáról az ország feje fölött, orosz-amerikai tárgyalások révén születik majd döntés.
Robert Fico szlovák miniszterelnök bár aláírta a közös uniós dokumentumot, szintén különutas véleményt fogalmazott meg az ukrán helyzet rendezése kapcsán – és vitába is keveredett Kijevvel.
A szlovák miniszterelnök szerint a fejlemények igazolják, hogy a nyugati országok csak Moszkva meggyengítésére használták fel Ukrajnát, az ország pedig később is szenvedni fog. Bár az ukrán külügy vasárnap elutasította Fico kijelentéseit, a szlovák kormányfő ezt a konfliktust csak tovább fokozta – a hét elején már a véleményszabadság fontosságáról beszélt és arról, miként torzította el a szabad véleményalkotást a háború az Európai Unióban.
Fico elmondása szerint „azonnali, igazságos békét” kíván Ukrajnának, de úgy véli, akármilyen megállapodás is születik az amerikai és orosz fél között, Kijev fogja megszenvedni a következményeket, ugyanis „nem lesz szép,” ami a következő hetekben történik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn közölte, hogy „konstruktív megbeszélésre” számít Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az augusztus 15-én Alaszkában megrendezendő csúcstalálkozón, számolt be erről a TASR.
„Beszélni fogok Vlagyimir Putyinnal, és azt fogom mondani neki, hogy fejezze be a háborút (Ukrajnában)” – idézte Trumpot az AFP hírügynökség. Szavai alapján szeretne „nagyon gyors tűzszünetet látni”. Az elnök reméli, hogy hogy képes lehet megállapodást kiharcolni a tűzszünetről, ám annak elfogadása nem rajta múlik.
A Fehér Ház vezetője egyúttal bejelentette, hogy pénteken, a Putyinnal Alaszkában folytatott megbeszélés után telefonon beszél majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, illetve más európai vezetőkkel is.
„A következő találkozó Zelenszkij és Putyin között lesz, vagy Zelenszkij, Putyin és köztem. Ott leszek, ha szükségük van rám”
– fogalmazott.
A szlovák kormány számára az a legfontosabb, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóján sikerüljön elérni egy tartós tűzszüneti megállapodást, hogy véget érjen a szlávok gyilkolása Ukrajnában – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Robert Fico (Smer-SD) kormányfő.
„A kormány békepárti, ezért számunkra elsősorban az a fontos, hogy ilyen eredménnyel záruljon a csúcstalálkozó. Másodsorban azt kívánnánk, hogy az esetleges tűzszüneti megállapodást vagy békemegállapodást senki ne sértse meg” – tette hozzá Fico.
A legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) pénteken azért bírálta a kormányt, mert szerinte nem fogalmazta meg egyértelműen a szlovák érdekeket az alaszkai csúcstalálkozó előtt. Ivan Korčok volt külügyminiszter, a PS alelnöke és Tomáš Valášek képviselő ezeket öt pontban foglalták össze:
az orosz hadműveletek leállítása és azonnali tűzszünet;Ukrajna területi egységének megőrzése és Kijev bevonása a béketárgyalásokba;Ukrajna teljes katonai-védelmi szuverenitása;annak biztosítása, hogy Ukrajna maga dönthesse el, milyen szövetséghez akar tartozni;és annak garantálása, hogy Szlovákia NATO-tagsága nem kerül veszélybe és nem lesz alku tárgya.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
