Párt a pártnak farkasa Mészáros Richárd2025. 08. 13., sze – 21:23
Bár a kormánykoalíció problémáit a télen formailag sikerült rendezni két minisztérium kiutalásával a szakadároknak, a pártok közti ellenségeskedés megmaradt. A fagyos viszony szép példája, miként alakult az egészségügyi tárca mentőtenderének sorsa. A Smer, az SNS és a Hlas őszintén és szívből, már a kezdetektől utálja egymást.
Kamil Šaško egészségügyi miniszter hétfőn bejelentette: a sokat támadott közbeszerzési eljárást leállítják, miután a szolgáltatók kiválasztása támadható, és kétségek merültek fel a transzparenciával kapcsolatban. Ez több okból is logikus lépés: a folyamatot minden bizonnyal manipulálták, hullott már porba egy egészségügyi miniszter feje a megoldatlan problémák miatt, valamint a koalíció is nehezen tudta kimagyarázni a történteket a választói előtt.
A lépés kiváltó okai azonban érdekesebbek, mint a következményei: a Hlas a saját birtokának tekintette az egészségügyet, ezért a párton belül úgy gondolták, teljesen rendben van, ha baráti alapon, zárt ajtók mögött, mindenki más kihagyásával papírozzák le a közbeszerzés részleteit. Nem csak ők bizonyultak önjárónak. A magánbizniszért cserébe az SNS és a Smer is megragadta az alkalmat arra, hogy rúgjon párat a Hlasba, és megpróbálják víz alá nyomni azt a pártot, amellyel elvben még további két évig együtt kormányoznak.
Ha a kormánykoalíció pártjai valóban bíznak egymásban, akkor a fejleményeknek eleve nem lett volna szabad idáig durvulniuk, még a szlovákiai módi szerint sem. A milliárdos megbízás részleteit csendben megbeszélik egymás között, majd miután minden fél érintett a botrányban, az ügy kirobbanása idején összezárnak, és egyhangúan kijelentik, nincs is semmi probléma az eljárással, lehet inkább külföldi ügynököket keresni.
A kormányalakítás logikája azonban előrejelezte a botrányt, a Smer, az SNS és a Hlas ugyanis néhány korábbi kormány példáját követve keresztellenőrzés nélkül osztották fel a minisztériumokat. Azaz gyakorlatilag szabad kezet adtak a másiknak a saját területükön. Így történhetett meg, hogy a nemzeti párt leuralja a kultúra területét, és ehhez egy szava sincs a másik két partnerének, az oktatásügy kapcsán az SNS-nek a kiabáláson túl semmi beleszólása nincs abba, miként menedzseli a tárcáját Tomáš Drucker, vagy hogy senkit sem érdekelnek például a Smer vezette közlekedési tárca lépései.
A koalíciós partnerektől izolált minisztériumok azonban a lopási hajlandóság növekedésével együtt egyben azzal is járnak, hogy nincs közös felelősség, minden kirobbanó botrányért jellemzően egy párt tartja a hátát. Ezúttal a Hlas került kellemetlen helyzetbe (és a párt szavazóinak remélt kicsatornázásáért cserébe neki is estek a partnerei), de nagyon könnyű elképzelni, hogy ugyanez megtörténhet a Smerrel és az SNS-szel is, ha kirobban egy-egy látványosan arcátlan stikli valamelyik minisztériumuk környékén.
Robert Fico csodálkozhat azon, mennyire instabil a politikai környezet, de a helyzetért maga is viseli a felelősséget. Hiszen miniszterelnökként kialakított egy struktúrát, ami még a szövetségeseket is arra ösztönzi, hogy az összetartás helyett tekintsenek a kormányzásra a saját partnereik elleni csatamezőként. Az egyszeri választó pedig kapkodhatja a fejét: botrányt lát botrány hátán és pártokat, akik mindenkivel hajlandóak összeveszni a remélt választási haszon fejében.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
