Magyarország 400 éve a hodosi kultúrházban, egy történelmi térképkiállítás tükrében Kürthy Judit2025. 08. 13., sze – 17:05 Hodos |
„Carta Hungarika 1544–1944” címmel nyitottak kiállítást a község kultúrházában, ahol Tirts Tamás térképgyűjtő értékes, több száz darabból álló magángyűjteményének egy részét mutatták be.
A térképes időutazást a kétnapos hodosi falunap, a Nemeshodosi Nagy Lakoma egyik kulturális programpontjaként hirdették meg. A tárlat 33 eredeti, bekeretezett történelmi térképet tartalmaz, melyeket festőállványokra helyeztek, hogy közelebbről is megvizsgálhassák őket az érdeklődők.
Ötlet és megvalósítás
Tirts Tamás idén harmadik alkalommal vendégeskedett a Nemeshodosi Nagy Lakomán. A térképkiállítás ötletét tavaly vetette fel, a község vezetése pedig örömmel fogadta a kezdeményezést, és készségesen nyújtott helyszínt a színes, ismeretterjesztő esemény számára. A gyűjtőnek már hat ilyen átfogó közös, illetve egyéni kiállítása volt, így volt bőven szervezői tapasztalata. Az esemény apropója Hodos település 780 évvel ezelőtti említése, mely egy IV. Béla uralkodása alatt íródott oklevélben szerepelt.
Hodos – 780
Nagy Iván etnológus, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója az ünnepélyes megnyitón elmondta, hogy a községet 780 évvel ezelőtt említették ugyan először, de ez éppen azt jelenti, hogy maga a település ennél régebbi. Elmondta azt is, hogy a királyi védelemben a hodosiaknak komoly szerepük volt és a „Hodossy” családnevek is minden bizonnyal innen eredeztethetőek.
„Magyarország és a Magyar Királyság térképeit gyűjtöm már 2010 óta. 2017-ben volt az első kiállításom a karcagi Györffy István Nagykun Múzeumban”
– osztotta meg lapunkkal Tirts Tamás, aki végzettségét tekintve magyar-történelem szakos középiskolai tanár, jelenleg a magyarországi Közszolgálati Közalapítvány kurátoraként dolgozik.
Térképek: a kézzel fogható történelem
A 33 térkép legrégibb darabja a Johannes Münster térképrajzoló által 1544-ban készített szép színezésű térkép. Az 1944-es darab pedig azért fontos, mert Magyarország határainak alakulásában ez egy kritikus évszám volt. Tirts Tamás térképszenvedélye történelmi tanulmányainak kezdetére tehető, ugyanis már fiatal korában lebilincselték a régi könyvekben fellelt különlegesebbnél különlegesebb térképek fotói. Elárulta, hogy az antik könyvekért is rajong, otthoni könyvtára mintegy 11 ezer könyet tartalmaz, és ezt a könyvtárat egészíti ki a több száz darabból álló térképkollekció.
1300 helységnév egy térképen
A gyűjtő kiemelte Karancs Ferenc, az 1700-as és 1800-as évek közt élt híres térképkészítő rézmetsző által készített két darabot, melyek ugyancsak megtekinthetőek a tárlaton. Az egyik, 1810-es évek környékére tehető munkáját – ami a kiállítás legdrágább darabja – az akkori kancellárnak, Teleki Lászlónak, Somogy megye akkori táblabírójának ajánlotta, aki feltételezhetően anyagilag is támogatta őt. E térkép különlegessége, hogy készítője a kifejezetten apró rézmetsző eszközével 1300 magyarországi helységnevet karcolt bele, ami egy rendkívül magas szám és komoly szakértelmet, szigorú, precíz munkát feltételez.
Vonzzák a szemet az ismerős helyek
A kiállítás megnyitóját követően a látogatók alaposabban szemügyre vehették az egyes darabokat, hosszú perceket töltve el azok előtt. Nem is csoda, hiszen rengeteg információt kell feldolgoznia az egyszerű, laikus érdeklődőnek, ha egy ilyen régi térképre tekint. Szemünk ösztönösen az ismert helyekre siklik, arra, amit otthonnak nevezünk, nagyobb fővárosokra, a Duna és a Vág zabolátlan kanyarulataira és azon belül is az ismerős szakaszokra. A térképek a magyar mellett más nyelveken is íródtak, köztük németül, ezért könnyedén megtalálhattuk az ismerős városok és falvak német megfelelőit. Tájékozódásunkban a „Pressburg” elnevezéshez is könnyedén viszonyíthatunk és a különleges példányokat egyenként szemügyre véve megtudtuk azt is, hogy hogyan látták és láttatták a térképen a magyarok lakta vidéket a csaknem 500 évvel ezelőtt itt élő eleink.
Az egyedülálló térképtárlat egészen augusztus 20-ig tekinthető meg nyitvatartási időben a hodosi községházán, a belépés díjtalan. A vizuális élményt Egri Attila csallóközi fényképész fotói teszik még színesebbé, melyek ugyancsak megtekinthetőek a nagyteremben.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
