A kormány várakozása szerint 2026-ban 20–25 ezer új lakás fejlesztése indulhat el, öt év alatt akár 50 ezer otthon épülhet fel. Ez átlagosan évi ~10 ezerrel több átadást, vagyis kb. 40%-os bővülést jelentene a mostani szinthez képest – de a nagyobb ugrás az átadásokban csak 2027–2028-ban jöhet.
„A program valódi hatása akkor lesz mérhető, amikor az új lakások tömegesen megjelennek a piacon”
– mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
A rendelet szerint nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lehet minden legalább 250 lakásos projekt, ha a lakások 70%-a megfelel a 3%-os hitel feltételeinek. Ez gyorsíthatja az engedélyezést a nagyobb fejlesztéseknél, tovább erősítve a 2026-os startot.
Honnan indulunk? Az átadások az elmúlt években látványosan estek: 2020: 28 200, 2021–2022: ~20 ezer, 2023: 18 600, 2024: 13 300 új lakás – ez a vizsgált időszak mélypontja. Innen kellene fordulnia a kínálatnak.
Mit jelent ez az árakra? 2026-ig főként a keresletélénkítés dominálhat, miközben a készlet szűk marad – ez jellemzően felfelé tolja az újépítésű négyzetméterárakat és erősíti a fejlesztők árazási erejét. A valódi árverseny a bővülő átadásokkal, 2027–2028-ban éleződhet ki.
Kinek kedvez az időablak? Rövid távon a gyorsan induló, tőkeerős projektek nyernek (jobb előértékesítési ár, gyors forgási sebesség). A vevők oldalán az előny most az, aki időben foglal, de fontos a fix ár / ütemezett fizetés és a műszaki tartalom szigorú szerződéses rögzítése – különben az árprémium kockázata a vevőn csapódhat le.
Feltételek a kínálati fordulathoz: az engedélyezés gyorsítása és az építőipari kapacitások bővítése nélkül a program „keresleti” marad, és elhúzódhat az árcsökkenést hozó verseny. Ezt a kockázatot elemzők is hangsúlyozzák.
Vevői checklist 2025–2026-ra:
– fejlesztő múltja, referenciák;
– banki projektfinanszírozás megléte;
– átadás tervezett ideje (realista-e a 2027 H2 / 2028);
– energiahatékonysági szint, üzemeltetési költség;
– kötbérek, csúszás esetén érvényesíthető biztosítékok.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
