Alaszkában dönthetnek Ukrajnáról, talán Ukrajna nélkül Tokár Géza2025. 08. 12., k – 17:18
Pénteken Alaszkában egyeztet egymással Ukrajna jövőjéről Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő. A találkozót az Európai Unió (és Ukrajna) aggódva figyeli, Magyarország és Szlovákia a kommunikációjában inkább a békéről beszél.
A találkozóval kapcsolatban ellentmondásosak az elvárások: egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy valóban jelentős lépés történik a tartós béke megteremtése felé, de azt sem lehet kizárni, hogy még jobban elmérgesedik a viszony a két nagyhatalom között.
Kiszámíthatatlanok
A bizonytalanság nagyban köszönhető Donald Trump személyének, akinek az álláspontja változékony és ellentmondásos. Az amerikai elnök megválasztása előtt többek között a gyors ukrán béketeremtés ígéretével kampányolt, de ebből háromnegyed évvel később sem lett semmi. Trump a fegyverszállítás korlátozásával igyekezett nyomást gyakorolni Kijevre az egyezkedés mellett, gazdasági szankciókkal, újabban pedig atomtengeralattjárók kirendelésével próbál hatni Putyinra, az ukrajnai orosz invázió azonban továbbra is zavartalan ütemben zajlik.
Maga Putyin következetesen állítja, hogy nem hajlandó meghátrálni, Moszkva pedig évek óta követeli a keleti NATO-bővítési folyamat leállítását, a megszállt területek (és mellette a teljes Donbasz) végleges átengedését, valamint a nyugati szankciók feloldását.
Az, hogy az USA ezekre a feltételekre rábólint, csípőből elutasítja, vagy egyezkedik róluk, továbbra sem teljesen világos, pedig Putyin a múlt héten már tárgyalt a téma kapcsán Steve Witkoff amerikai különmegbízottal. Egyes hírek szerint az amerikai fél félreértette az orosz kompromisszumkészséget.
Azt sem tudni, részt vesz-e valamilyen formában Ukrajna az ország jövőjéről folytatott tárgyalásokon és pontosan milyen engedményekre hajlandó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a béke kapcsán – főleg annak fényében, hogy az ukrán alkotmány is tiltja a területi engedményeket. A politikus legutóbb szombaton jelentette ki kategorikusan, hogy nincs mód az ország területi integritásának megbontására.
Ugyanakkor a tiltakozás ellenére a diplomáciában nem példátlan, hogy egy ország területi egységéről harmadik felek közvetítésével, az egyik érintett fél igényeinek figyelembe vétele nélkül születik döntés. A közelmúltban a koszovói és boszniai helyzet rendezése, a magyar történelemből a trianoni békeszerződés is hasonló körülmények között írta felül a határokat.
Az EU a partvonalon
Míg az Egyesült Államok és Oroszország biztosan, Ukrajna pedig valamilyen formában talán ott lesz az alaszkai találkozón, az Európai Unió (és tagállamai) csak kívülről követik a fejleményeket. Az USA prioritásainak átrendeződésével az EU maradt Ukrajna leghangosabb támogatója, még ha a konfliktus megoldásának pontos módja kapcsán véleménykülönbség is van az egyes tagországok között.
Az Európai Unió miniszterelnökei hétfőn közös nyilatkozatot írtak alá a konfliktus megoldásának margójára – egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem csatlakozott a dokumentumhoz. A nyilatkozatban leszögezik az azonnali tűzszünet vagy a harcok mérséklésének fontosságát, Ukrajna érdekeinek védelmét, valamint az országok területi integritásának elvét.
Az Európai Unió stratégiája a gyakorlatban arra korlátozódik majd, mit engedhetnek meg a szövetségnek a körülmények. A tagállamok és az államszövetség továbbra is fegyverrel támogatja Kijevet (vagy téríti az amerikai szállítmányok költségét), valamint fenntartja az Oroszországgal szembeni szankcióit, önállóan azonban ez a támogatás nem elegendő a hosszú távú ukrán ellenálláshoz.
Magyar és szlovák válaszutak
Magyarország továbbra is különutas stratégiát választva követi a fejleményeket. Orbán Viktor kormányfő három okkal indokolta, miért nem volt hajlandó aláírni a közös miniszterelnöki nyilatkozatot: véleménye szerint értelmetlen feltételeket szabni egy tárgyaláshoz, amin az Európai Unió nem is vesz részt, a partvonalon túlról utasításokat sem adhat, továbbá egy önálló orosz-uniós egyeztetés megszervezése lenne a legcélszerűbb a jelenlegi helyzetben.
A magyar kormány álláspontja szerint az alaszkai egyeztetés érdemi lépést jelenthet a béke megteremtése felé. Megjegyzendő, hogy Orbán – sok kritikát kapva – már a konfliktus kezdetén azt állította, hogy Ukrajna sorsáról az ország feje fölött, orosz-amerikai tárgyalások révén születik majd döntés.
Robert Fico szlovák miniszterelnök bár aláírta a közös uniós dokumentumot, szintén különutas véleményt fogalmazott meg az ukrán helyzet rendezése kapcsán – és vitába is keveredett Kijevvel.
A szlovák miniszterelnök szerint a fejlemények igazolják, hogy a nyugati országok csak Moszkva meggyengítésére használták fel Ukrajnát, az ország pedig később is szenvedni fog. Bár az ukrán külügy vasárnap elutasította Fico kijelentéseit, a szlovák kormányfő ezt a konfliktust csak tovább fokozta – a hét elején már a véleményszabadság fontosságáról beszélt és arról, miként torzította el a szabad véleményalkotást a háború az Európai Unióban.
Fico elmondása szerint „azonnali, igazságos békét” kíván Ukrajnának, de úgy véli, akármilyen megállapodás is születik az amerikai és orosz fél között, Kijev fogja megszenvedni a következményeket, ugyanis „nem lesz szép,” ami a következő hetekben történik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn közölte, hogy „konstruktív megbeszélésre” számít Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az augusztus 15-én Alaszkában megrendezendő csúcstalálkozón, számolt be erről a TASR.
„Beszélni fogok Vlagyimir Putyinnal, és azt fogom mondani neki, hogy fejezze be a háborút (Ukrajnában)” – idézte Trumpot az AFP hírügynökség. Szavai alapján szeretne „nagyon gyors tűzszünetet látni”. Az elnök reméli, hogy hogy képes lehet megállapodást kiharcolni a tűzszünetről, ám annak elfogadása nem rajta múlik.
A Fehér Ház vezetője egyúttal bejelentette, hogy pénteken, a Putyinnal Alaszkában folytatott megbeszélés után telefonon beszél majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, illetve más európai vezetőkkel is.
„A következő találkozó Zelenszkij és Putyin között lesz, vagy Zelenszkij, Putyin és köztem. Ott leszek, ha szükségük van rám”
– fogalmazott.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
