Miért hívják augusztust a magyarok Kisasszony havának? Veres István2025. 08. 11., h – 16:47
Magyar nyelvterületen az év hónapjainak több száz éves, gyakran egyházi és népi hagyományokon alapuló elnevezései ismertek. Ezek közül az augusztushoz társított megnevezés — Kisasszony hava — különösen érdekes, mivel mélyen gyökerezik a keresztény vallási kultuszban és a középkori magyar néphagyományban. Az elnevezés nem csupán a nyelv gazdagságáról tanúskodik, hanem a társadalmi értékrendet és a vallásos világképet is tükrözi, amely hosszú időn át meghatározta a magyar emberek életét.
A „Kisasszony” kifejezés ebben az összefüggésben nem világi értelemben vett hajadont jelent, hanem a katolikus hagyomány egyik legnagyobb tiszteletben álló alakját, Szűz Máriát. A népi és egyházi szóhasználatban Máriát gyakran nevezik „Kisasszonynak” vagy „Boldogasszonynak”, azaz tisztasága, szeplőtelensége és isteni anyasága miatt kiemelt rangot kap az asszonyi szerepek között. Ebből a tiszteletből fakadóan kapta augusztus a Kisasszony hava nevet.
A hónap közepén, augusztus 15-én, a római katolikus egyházban ünneplik Nagyboldogasszony napját (Assumptio Beatae Mariae Virginis), amely Szűz Mária mennybevételének ünnepe. A katolikus dogmatika szerint Mária földi életének befejezése után testestől-lelkestől a mennybe vétetett. Ezt a tanítást XII. Pius pápa 1950-ben nyilvánította hittétellé (Munificentissimus Deus apostoli konstitúció), noha a hagyomány és a liturgikus ünnep már a korai középkorban kialakult, sőt a Bizánci Birodalomban a 6. századtól, Nyugaton pedig a 7. századtól kezdve ünnepelték.
A magyar kereszténység első évszázadaiban, különösen Szent István király uralkodása alatt, Mária tisztelete államvallási jelentőséget kapott. István király országát Mária oltalmába ajánlotta halála előtt 1038-ban, és ezzel a lépéssel Szűz Mária Magyarország patrónája lett — ebből ered a „Regnum Marianum”, azaz „Mária országa” elnevezés, amely a középkori és újkori magyar vallásosságot mélyen meghatározta.
A Nagyboldogasszony-ünnep kiemelkedő esemény volt a középkori és újkori magyar falusi társadalmakban. A búcsújárás, amely augusztus 15-e köré szerveződött, sok helyütt összekapcsolódott aratási hálaadó szertartásokkal és közösségi ünneplésekkel. A népi kultúrában Szűz Máriát nemcsak mint isteni édesanyát, hanem mint a földek, a termés és az anyaság védelmezőjét is tisztelték.
Korábbi cikkünkben arrol is olvashatsz, hogyan ünnepelték régen a húsvétot.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
