Lezajlott a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem idei programjának zárórendezvénye, melynek helyszínéül a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon szolgált. Az országot sújtó háború és a rendkívül szeszélyes időjárás ellenére is Kárpátalján 1274 helyi gazda több mint 89 tonna búzával támogatta a nemes ügyet, bizonyítva ezzel a régió kitartását és erejét.
A Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke beszédében emlékeztetett: immár tizenkettedik alkalommal gyűltek össze a Magyarok Kenyere program keretében, hogy összeöntsék a gazdák által adományozott búzát.
– Reményeink szerint ebből augusztus 20-a táján kisülhet a világ legjobb kenyere – foszlós belű, ropogós héjú, a magyarok kenyere –, még ha a háború árnyékában is – fogalmazott Hidi László, hozzátéve: a háború kitörése óta a mindennapok és a gazdálkodás is alapvetően megváltozott. – 2022. február 24-én az orosz csapatok betörtek Ukrajnába, és az ország azóta honvédő háborút vív. Minden anyagi és emberi erőforrást ennek megvívására fordítanak, ami a hátországra is kihat – gazdasági és humanitárius értelemben egyaránt. A háború első évében kiviteli nehézségek voltak, a gazdák pedig három éven át önköltségi ár alatt értékesítették a gabonát. Az idei évben különös helyzet állt elő, a kombájn alól magasabb a búza ára, mint a világpiacon, ami bizonytalanságot szül a jövőt illetően. A másik súlyos probléma az emberhiány. Nincs férfi a termelésben. Aki itthon maradt, annak folyamatosan meg kell újítania a felmentését, amit nem mindig biztos, hogy újból meg is kap. A háború jelenlétét állandóan érzékeljük: velünk él, velünk fekszik le, vele álmodunk, vele ébredünk, velünk ül az asztalnál, és figyel bennünket a számadás során is.
Hidi László elmondta: az alapítvány fennállása óta mindig azt tanácsolták a gazdáknak, hogy álljanak több lábon, és indítsanak zöldség- vagy primőrtermesztést, ami a háború éveiben is jól jövedelmezett. Az idei májusi fagyok nagy károkat okoztak a szabadföldi növényekben, míg a fólia alatt termesztettek védve voltak és jó bevételt hoztak. Július 7-én viszont hatalmas vihar pusztított a térségben, amely tetőket, fákat és fóliaházakat rongált meg.
– A gazdák azonban ettől sem riadtak meg, szárszámot ragadtak és mentették a menthetőt, mert mindannyian nagy túlélők. Ezt bizonyítja a program keretében adományozott búza mennyisége is: összesen 89 tonna 44 kilogramm gyűlt össze az idén 1274 gazda jóvoltából – hangsúlyozta Hidi László, aki köszönetet mondott a gazdáknak, akik nem engedik el a rászorulók kezét, és segítenek abban, hogy mindenki asztalára jusson kenyér. Megemlítette, hogy a helyi gyermekotthonban pár éve még 72 gyermek élt, ma viszont már közel 160, ezért az adományokra egyre nagyobb szükség van. Ez a szám mindenképpen felértékeli az itthon maradt gazdák elkötelezettségét – szögezte le.
Végül köszönetet mondott mindazoknak – köztük a KMKSZ-nek, a történelmi egyházaknak, civil szervezeteknek és magánszemélyeknek –, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a búzaadomány eljusson a kijelölt gyűjtőpontokra, és a megfelelő módon elszámolásra kerüljön.
– Ismét együtt lehetünk, és ez öröm számomra, hiszen 2012 óta minden évben itt vagyunk azért, mert ez mindannyiunk közös ügye és felelőssége, mert minden magyar felelős minden magyarért. A Magyarok Kenyere program sok más rendezvénnyel együtt erősíti bennünk ezt a felelősségérzetet, és hiszem, hogy a világban szétszórt magyarság közösségi összetartását is. A búzaösszeöntéskor 15 millió búzaszemről beszélünk, szétszórtan ennyien vagyunk mi is a világban
– hangsúlyozta Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, aki beszédében kitért az elmúlt időszak nehézségeire is. – Nem könnyű, de tesszük a dolgunkat, mert itt élünk, és nem tehetünk másként. Sokszor felmerül bennem a kérdés: honnan vesszük az erőt és a kitartást? Hányatott történelmünk megtanított rá, hogy a legnehezebb idők után is képesek vagyunk talpra állni. Itt vagyunk! Segítsen bennünket a Jóisten, és adja, hogy végre béke legyen – zárta gondolatait az elnök, külön köszönetet mondva az anyaországnak és mindazoknak, akik a nehéz időkben támogatást nyújtanak.
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar vármegyei elnöke tiszteletét fejezte ki a nagydobronyi gyermekotthon dolgozóinak és fenntartóinak, akik 150 gyermek ellátásáról gondoskodnak ebben az embert próbáló időszakban. Karinthy szavait idézve – „Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét” – rámutatott a jelenkori bizonytalanságokra, hangsúlyozva a hit erejét és a kitartás fontosságát. Mint mondta, a szónak ereje van, és most az öröm nagysága előtt hajt fejet, erőt és állhatatosságot kívánva a közösségnek.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke Ady Endre gondolataival kezdte beszédét. A költő az első világháború borzalmai közepette ezt írta: „Az élet él és élni akar, nem azért adott annyi szépet, hogy átvádoljanak most rajta véres s ostoba feneségek.”
– A 21. század első harmadának végéhez közeledve mi is hasonló helyzetet élünk át. A jövőnk azon múlik, képesek vagyunk-e átélni és átérezni mindazt, amit a kárpátaljai magyar közösség most megél. Ezt úgy lehet igazán megélni, ha az ember itt van, ha bejárja a termeket, látja a gyermekeket, azokat az alkalmazottakat, a tiszta szívvel dolgozó embereket, akik ezeknek az elhagyott gyermekeknek több szeretetet adnak, mint egykori szüleik.
Ez megrendítő látvány, mint ahogyan az is, amikor a kárpátaljai családok mindennapi küzdelmeire gondolunk. A határnál többnyire idős embereket, gyermekeket és nőket lehet látni, akik elvégzik azt a munkát, amit korábban a családok együtt, békében tettek meg. Érezniük kell, hogy a magyar kormány nemcsak átérzi ennek a küzdelemnek a súlyát, hanem tesz és tenni is kíván azért, hogy a nehézségeken enyhítsünk – hangsúlyozta Jakab István. Emlékeztetett: az anyaországból nézve is egyértelmű, hogy a kárpátaljai gazdák hihetetlen erőfeszítéseket tesznek, még ha ezt maguk nem is mindig érzékelik.
– A legnehezebb körülmények között is képesek embernek maradni. Ez óriási dolog. Nekünk, otthon, ezt meg kell tanulnunk: megbecsülni, ami megadatott, és tisztelni azokat, akik embertelen körülmények között is segítenek másokon – fogalmazott. Külön kiemelte a kárpátaljai adományozás példaértékű voltát, hozzátéve, hogy az itt összegyűlt mennyiséget a Kárpát-medence magyar gazdái ugyanilyen mennyiségben juttatják majd vissza a rászorulóknak. Beszédében a Magyarok Kenyere programról is szólt, amely szerinte ma már nemcsak a búzaadományról, hanem a nemzeti összetartozás egyik pilléréről szól. Az első kezdeményezéskor 10 tonna gabona gyűlt össze, az elmúlt esztendőben pedig már 1100 tonna az egész Kárpát-medencében, 10 ezer gazda, 300 gyűjtőpont és 500 szervezet közreműködésével, közel százezer rászoruló javára.
A MAGOSZ elnöke elárulta, a program részeként ösztöndíjat is biztosítanak középiskolás, főiskolás és egyetemi hallgatóknak, jelenleg összesen 30 diáknak. – Kiemelten figyelünk Kárpátaljára, mert itt különösen fontos, hogy a nehéz helyzetben élő családok gyermekei folytathassák tanulmányaikat. A háború borzalmai között élni hatalmas erőfeszítést igényel, és mi mindent megteszünk azért, hogy segítsünk, miközben kiállunk a béke mellett. Reményeim szerint a Jóisten mielőbb megadja, hogy együtt, békében építkezhessünk tovább – zárta gondolatait Jakab István, aki végezetül meglepetésként egy 1 millió forint értékű ajándékutalványt nyújtott át a gyermekotthon igazgatójának.
Katkó Andrea kiemelte: a mindennapi munkájuk legfontosabb célja a gyermekek jövőjének építése.
– Küzdelmeink célja mindig a gyermek, hiszen ők hordozzák a jövő reményét. Mindegyikük különleges, egyszeri és megismételhetetlen, a Teremtő ajándéka. Hálát adunk, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig mi formálhatjuk, támogathatjuk őket – mondta az otthon igazgatója, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik akár kisebb felajánlásokkal, akár nagyobb támogatásokkal segítik a munkájukat. Elárulta azt is, hogy évek óta részesei a kezdeményezésnek, amely számukra óriási segítséget jelent. Az összegyűlt búzából készült liszt fedezi éves szükségleteiket, s abból pékáru és száraztészta készül a gyermekek számára. A pénzbeli támogatás pedig különösen hasznos az iskolakezdés idején, amikor sok a kiadás. A köszöntők után a történelmi egyházak nevében Kolozsy András nagydobronyi református lelkész, az Ungi Református Egyházmegye esperese kért áldást a búzára.
Ezután következett a Kárpátalja minden szegletéből érkező búzaadományok összeöntése, mely a magyarság egységét szimbolizálja. Az adományozókat a gyermekotthon lakói Kiss Erika nagydobronyi kézműves által készített mézeskaláccsal ajándékozták meg.
Tokár Károly, „Katyó” pedig, mint minden évben, most is kerékpárral hozta Aknaszlatináról a sót a magyarok kenyeréhez. Az ünnepséget a gyermekotthon kórusának előadása és lakóinak táncfellépése, valamint a Nagydobronyi kistérség Nefelejcs énekkarának műsora színesítette.
Forrás: KISZó
The post Búzaösszeöntés a remény és az összetartás jegyében Kárpátalján appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
