Kényes téma: a II. vatikáni zsinat sok tekintetben a későbbi katolikus eretnekmozgalmak – pl. a ferencizmus – ősatyja.
Az örök kérdés a keresztény teológiában: mi a kereszténység viszonya a judaizmushoz.
A jelentősebb keresztény felekezetek 3 fő irányt alakítottak ki az idők során e kérdésben:
- a hagyományos álláspont – ez a történelmi alap, vallják a katolikusok, ortodoxok, más ókorban külön vált felekezetek – szerint Jézussal a zsidók szerepe megszűnt, immár nincs kiválasztott nép, hanem az Egyház a „kiválasztott”, s a hívők a tagjai Isten népének: a zsidók Jézus óta egy idegen vallás, semmi több,
- a korai protestáns álláspont – ma ez a jellemző kálvinista, lutheránus, anglikán nézet – szerint az eredeti szövetség a zsidókkal megmaradt, azt Jézus egyszerűen kiszélesítette mindenki más számára: a zsidók részei ennek ma is, de az igazi Izrael már nem ők, hanem az Egyház,
- a kései protestáns álláspont – ma ez a baptisták, metodisták, pünkösdisták, evangéliumiak, stb. jellemző nézete – szerint párhuzamosan futnak a szövetségek, azaz az ószövetség ma is hatályos, s rajta keresztül is elérhető Isten, csak a végső időkben fognak a zsidók megkeresztelkedni.
A hagyományos álláspont a II. vh. után kezdett politikailag kellemetlen lenni a katolicizmus számára, hiszen sokan azt mondták róla: ez az antiszemitizmus vallási megalapozása, meg hogy a Vatikán bűnös, hogy nem segített eleget az üldözött zsidóknak a háború alatt. Így megszületett a vatikáni zsinaton a Nostra aetate nevű dolgozat, mely igyekszik a helyzetet megmagyarázni. Önmagában maga a dokumentum nem is tartalmazott semmi problémásat, hiszen csak annyit mond, hogy az antiszemitizmus nem fogadható el, s hogy más vallásokban is lehetnek helyes elemek.
Azonban ennek a szellemisége vezetett oda, hogy II. János Pál eretnekgyanús nyilatkozatot tett 1987-ben: a zsidókat mint „idősebb testvéreinket” említette, ami nyilvánvalóan hibás állítás. Miért? Mert ez Krisztus lealacsonyítása, mintha tanításunk alapja a zsidók lennének és nem Jézus. A zsidók testvéreink, mint ahogy minden ember, de semmiképpen se „idősebb” testvéreink, hiszen nem vagyunk a hatalmuk alatt.
Hozzá kell tenni, a protestáns oldalon a dolgok súlyosabbak, ma már az újprotestánsok zöme keresztény-cionista, ami a „több szövetség” elmélet négyzetre emelése.
Erre válaszként több közel-keleti felekezet nyilatkozatot fogadott el a keresztény-cionizmus ellen, mely kimondja: a keresztény hitnek semmi köze a mai izraeli állam támogatásához.
Zsidó oldalról a helyzet egyértelmű: bevallják azt amit hisznek, nem alakoskodnak. A zsidó álláspont szerint Jézus az I. sz. sok hamis zsidó messiásának egyike volt, egy zsidó nő és egy római katona törvénytelen fia.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
