A Magyar Szövetség mai sajtótéjékoztatójén Őry Péter, a párt alelnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere és Mészáros András, a Pro Civis polgári társulás szakértője egy konkrét példán keresztül mutatta be, milyen anyagi veszteséget okozhat egyetlen ember egy város életében az önkormányzatokat érintő finanszírozási anomáliák miatt.
Mind a párt, mind a Pro Civis civil szervezet, amely a szakmai háttérmunkáért felel, már 8 éve intenzíven foglalkozik az önkormányzatok finanszírozásával, illetve különböző kezdeményezéseket indítottak, hogy felhívják a figyelmet az igazságtalan és anomáliákkal terhelt problémakör elmagyarázására.
A jövedelemadóból származó bevétel területi önkormányzatok közötti elosztásáról szóló rendelet idén januárban lépett életbe. A Magyar Szövetség már a tárcaközi egyeztetés során jelezte:
az újraelosztási mechanizmusnak két kiemelten aggályos pontja van, amelyek a mai torz rendszer kialakulásához vezettek: az egyik a a tengerszint feletti magasság szerinti együttható, a másik pedig az ún. nagyságrendi együttható.
A kérdést megnyitották az országos szakmai szervezetek is és a szlovák sajtó is felfigyelt rá – no nem a tengerszint feletti magassági kvótarendszer problematikájéra, de a nagyságrendi együtthatóra, amely Túrócszentmárton városát érintheti a jövőben hátrányosan, ahol folyamatosan csökken a lakosság létszáma és már alig haladja meg a kívánt ötvenezret.
Mészáros András, a polgári társulás szakértője elemezte részletesebben a kérdést.
Jelenleg azok a települések, amelyeknek lakosságszáma meghaladja az ötvenezret, plusz forrást kapnak, míg az összes többi településtől ezt a forrást elvonják.
Az országban csupán kilenc várost érint ez pozítívan: a 8 megyeszékhelyt és Túrócszentmártont. Mészáros itt jegyezte meg, hogy Poprád városa 2023-ban esett ki ebből a rendszerből, mivel lakossága ötvenezer alá csökkent és úgy tűnik, Túrócszentmártonra is ez a sors vár, ugyanis évente átlagosan 400 fővel csökken a lakossága és a most májusban mért adatok szerint 50 186 lakosa van a városnak.
Poprád esetében, amikor még meghaladta az 50 ezret, évi plusz 400 ezer eurós bevétele volt a nagyságrendi kvótának köszönhetően, ám miután már nem érte el lakosainak a száma az ötvenezret, évi több mint egymillió eurós veszteséget könyvelhet el – magyarázta.
Az az összeg, amit ezektől a városoktól elvesznek, nem kerül be az állami költségvetésbe, de szétosztják, javarészt az 50 ezer lakost meghaladó városok között.
Túrócszentmárton abban az esetben, ha 50 ezer alá csökken a lakosaink a száma, több mint 1,4 millió eurótól esik el.
Őry Péter beszámolt a civl szervezet újabb lépéseiről is. Levélben és e-mailben közel 1700 település önkormányzatát szólították meg – ezek főleg azok a települések, akiket a magassági kvóta miatt hátrányos megkülönböztetés ér. Olyan településekről is támogató visszajelzéseket kaptak, amelyek támogatására eddig nem számíthattak, ezek között vannak színtiszta szlovák területeken lévő települések, akik levélben jelezték, támogatják a Pro Civis igazságosabb képletét.
„Ez nemcsak a magyarokat érintő probléma, szinte mindenkit hátrányosan különböztet meg”
jelezte.
Sikernek könyvelte el a 366 támogató okirattal visszaérkezett levelet. Mint mondta,
komoly erőt mutat, ha a települések 13 százaléka beáll az ügyünk, az általunk javasolt kezdeményezés mögé.
Az önkormányzati finanszírozást érintően az országos szakmai érdekképviseleti szervek is tervezik a képletnek és a rendszernek a módosítását, javaslattal szeretnének élni a parlamenti pártokkal egyeztetve, vázolta. Őry Péter megjegyezte, a Magyar Szövetség konkrét javaslatokat tett le a pénzügyminisztérium asztalára még tavaly decemberben, amelyik tárca pozitívan fogadta a javaslatokat, ám felhívta a figyelmet arra, hogy az országos érdekvédelmi szervezetekkel kell ezekről megegyezni, mert ők beleegyeztek abba a javaslatba, ami idén január elsején lépett hatályba és amely egyértelműen rontott az alacsonyabban fekvő és a kisebb települések helyzetén, magyarázta.
Kiemelte:
a Magyar Szövetség az országban a második legnagyobb erő az önkormányzati tisztségviselők, polgármesterek számát tekintve és az első helyen van a megyei képviselők számát tekintve.
„Ezért is tartottuk fontosnak, hogy levélben, hivatalos megkereséssel forduljunk az országos érdekvédelmi szervezetekhez és tárgyalásra hívjuk őket a párt székházába” – fogalmazott.
A Magyar Szövetség szerint a magassági és nagyságrendi szorzót vagy csökkenteni kell, vagy kivenni a képletből, helyettük olyan objektív mutatókat kell használni, amelyek valós adatok alapján határozzák meg a pénzeszközök, források elosztását.
A párt alelnöke hangsúlyozta: a Magyar Szövetségnek ott a helye azoknál a ttárgyalóasztaloknál, amelyek az önkormányzati rendszereket, a közigazgatási rendszer átalakítását érintik. Hozzátette, akkor tudnak a közigazgatási rendszer módosításánál hatékony érdekképviseletet biztosítani, ha bejutnak a törvényhozásba.
SZE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
