A munkavállalók kétharmada nem jön ki a fizetéséből – rosszabb a helyzet, mint egy éve Kacsinecz Krisztián2025. 08. 05., k – 15:38
Szlovákiában a lakosság 17,6%-át fenyegeti az elszegényedés kockázata – derül ki az Alma Career, egy nemzetközi HR-technológiai vállalat aktuális felméréséből. A kutatás szerint még a stabil jövedelemmel rendelkező munkavállalók kétharmadának is gondot okoz kijönni a fizetéséből, ez az arány ráadásul növekvő tendenciát mutat: egy év alatt 59%-ról 67%-ra emelkedett.
A válaszadóknak kevesebb mint egytizede számolt be komoly anyagi nehézségekről, ugyanakkor csak 3%-uk válaszolta azt, hogy nagyon könnyű kijönnie a keresetéből. A havi 800 eurónál kevesebbet kereső dolgozók közül tízből kilencnek gondot okoz a megélhetés.
A kutatás regionális különbségeket is feltárt: minél keletebbre megyünk az országban, annál több ember küzd anyagi gondokkal. Míg Pozsony megyében a megkérdezettek 61%-a nyilatkozta, hogy nehéz kijönnie a fizetéséből, Kelet-Szlovákiában ez az arány már 71%.
A legnagyobb nehézségekkel az alacsonyan képzett fizikai munkásoknak („kék gallérosok”), valamint a szolgáltatási és kereskedelmi szektor dolgozóinak kell megküzdeniük. Nem meglepő módon a legkisebb mértékben a műszaki területen dolgozó szakembereknek és a felső vezetőknek („fehér gallérosok”) vannak megélhetési gondjaik.
A többségnek gondot okoznak a váratlan kiadások is
Ezen a téren is romlott a helyzet: kiderült, hogy egy átlagosan 540 euró összegű váratlan kiadás – amelyet például egy elromlott háztartási gép, egy halaszthatatlan autójavítás vagy egy drága egészségügyi ellátás okozhat – több ember számára jelent problémát, mint egy évvel korábban. Míg tavaly a dolgozók 21%-a mondta, hogy nem tudná előteremteni ezt az összeget, idén ez az arány 29%-ra nőtt. További 35% ugyan ki tudná fizetni, de csak nehézségek árán.
Tehát csak a dolgozók egyharmadának nem jelent problémát egy 540 eurós váratlan kiadás.
A legjobb helyzetben a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak vannak
A felmérés eredményei azt is alátámasztották, hogy az iskolai végzettség szorosan összefügg a jövedelemmel – ez pedig a váratlan kiadások fedezésénél is megmutatkozik:
a felsőfokú végzettségű dolgozók fele;az érettségivel rendelkezők egyharmada;az alapfokú vagy érettségi nélküli középfokú végzettségűeknek viszont csupán az egynegyede tudná gond nélkül rendezni ezt az összeget.
A férfiak és nők fizetésében tapasztalható különbség szintén megmutatkozik: a felmérés szerint a férfi dolgozók 24 %-a nyilatkozta, hogy nem tudna megbirkózni egy váratlan kiadással, a női dolgozók esetében ez az arány 36%.
Kapcsolódó cikkünk
Tízből nyolc szlovák háztartásnak nőtt a havi kiadása, sokaknak radikálisan. A bevételek viszont alig változtak – vagyis egyre többen kényszerülnek spórolásra.
A Home Credit aktuális felmérése szerint a szlovákiai lakosság többsége rosszabb anyagi helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt. A kutatásban megkérdezettek 52 százaléka úgy érzi, pénzügyileg visszalépett a múlt évhez képest, és csupán 11 százalékuk mondhatja el magáról, hogy jobban él, mint 2024-ben.
Az emelkedő árakat leginkább a hétköznapi kiadásokban érzékeljük. A megkérdezettek 80 százaléka arról számolt be, hogy többet költ havonta, mint egy éve – harmaduk szerint ráadásul jelentős mértékben nőtt a háztartási kasszából kiáramló pénz. A leggyakrabban említett többletkiadás 100 és 200 euró közé esik.
Az élelmiszerárak is emelkedtek
A tvnoviny.sk összehasonlító bevásárlása is alátámasztja az érzékelhető drágulást. A 8 tételből álló alapbevásárlásuk ma több mint hét euróval többe kerül, mint tavaly ilyenkor. A kosárba 250 g vaj, 1 liter olaj, 1 kg alma, 10 tojás, 100 g sajt, 1 liter zsíros tej, 250 g paradicsom és 1 liter édesített ital került.
A végeredménye ennek, hogy míg egy éve ezért a tételsorért 10,54 eurót kellett fizetni, most már 17,88 eurót. Ez több mint 70 százalékos áremelkedés.
Ha külön-külön vizsgáljuk a különbséget, azt mondhatjuk, hogy a sajt, a vaj vagy az olaj egy euróval is többe kerülhet, az üdítők esetében pedig több mint 18 százalékos áremelkedést állapíthatunk meg.
„Mindenkinek felteszem a kérdést, függetlenül attól, hogy kire szavaznak: emelkedett 70 százalékkal a fizetésük az elmúlt évben? Nem? Az élelmiszerárak viszont igen, ez teljesen őrültség!” – fogalmazott Juraj Šeliga, a parlamenten kívüli Demokraták párt elnöke erre a „minikutatásra” reagálva.
A kiadások nőttek, a fizetések nemigen
Bár túlzónak hat egy tetszőleges tesztvásárlás eredményeire alapozva levonni azt az általános következtetést, hogy 70 százalékkal drágább az élet, de arra jól rávilágít Šeliga is, hogy a bérek nem követik a drágulást.
Miközben ugyanis tízből nyolc embernek emelkedtek a kiadásai, a bevételek alakulása jóval visszafogottabb:
a megkérdezettek 54 százaléka ugyanolyan fizetést kap, mint tavaly. Csupán 22 százalék számolt be némi béremelkedésről, és csak 2 százalék állította, hogy jelentősen nőtt a jövedelme. Ezzel szemben minden ötödik ember kevesebb pénzből gazdálkodik, mint egy éve.
A Home Credit szerint a legnagyobb kiadásnövekedést főként a négyfős családok, a pozsonyi lakosok és a 36–53 év közöttiek érezték meg.
Egyre többen kénytelenek spórolni
A lakosság több mint 40 százaléka már visszafogta összes kiadását. Leginkább a ruházkodáson (36%), az utazáson (34%) és a háztartási cikkeken (33%) spórolnak. Minden negyedik ember az élelmiszer-vásárlásban is takarékoskodni kényszerül. A válaszadók mindössze 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kellett lemondania semmiről.
A családoknak 200 euró is sokat jelentene
A felmérés szerint a háztartások közel 30 százalékának már egy 200–300 eurós havi jövedelemnövekedés is segítene az emelkedő kiadások fedezésében. További 25 százalék ennél kevesebbel, 100–200 euróval is beérné. Ugyanakkor 14 százalék olyan mértékű nyomást érzékel, hogy legalább 500 eurós, vagy akár 1000 eurót is meghaladó többletbevételre lenne szüksége a stabil pénzügyi helyzethez.
A Home Credit megbízásából az Ipsos készítette a reprezentatív felmérést 1000 fő megkérdezésével. Ez alapján a lakosság
26%-a 50–100 eurós kiadásnövekedést érzékelt,32%-a havi 100–200 euróval költ többet,17%-a már 200–300 euróval is többet fizet,6%-a 300–500 eurós többletet jelölt meg,4%-a esetében pedig az emelkedés meghaladta az 500 eurót.
Jaroslav Ondrušek, a Home Credit elemzője szerint „a legnagyobb kiadásnövekedésről főként négytagú családok, a főváros lakói, valamint a 36 és 53 év közötti korosztály számolt be.”
Hol lehet spórolni?
Miroslav Zborovský, a Home Credit ombudsmanja szerint a takarékosság nem feltétlenül a lemondásról szól: érdemes átnézni a szolgáltatói szerződéseket, legyen szó energiáról, mobilról vagy internetről, és megnézni, kínál-e valaki olcsóbb alternatívát. A banki szolgáltatásoknál szintén akad mozgástér – sok pénzintézet ma már díjmentes számlavezetést és akár pénzvisszatérítést is kínál.
Kapcsolódó cikkünk
A pénzügyminisztérium magyarországi mintára elindított egy olyan honlapot, amellyel a vásárlók összehasonlíthatják, mely boltokban a legkedvezőbbek az élelmiszerárak. A projekt egyelőre kezdeti szakaszban van, de a kereskedők már most elégedetlenek.
Az árösszehasonlító rendszer a www.cenyslovensko.sk honlapon érthető el. A weboldalon egyelőre hat élelmiszercsoport árait lehet összehasonlítani: kenyér és pékáruk, tojás és tejtermékek, húsok és húskészítmények, zöldségek és gyümölcsök, tartós élelmiszerek, valamint speciális élelmiszerek.
Az egyes csoportok további alkategóriákra oszlanak – a kenyér és pékáruk kategóriája például 100 konkrét termék árát tartalmazza, de a húskészítményeknél 239 termék árát lehet összehasonlítani.
A speciális élelmiszerek közé tartoznak a glutén- és laktózmentes termékek.
A legnagyobb üzletláncok
Az árfigyelő egyelőre hat nagy üzletlánccal működik együtt: a Billa, a Fresh, a Kaufland, a Tesco, a Lidl és a Terno árait hasonlítják össze az érdeklődök. A pénzügyi tárca ezt a hat üzletláncot kötelezte az együttműködésre, mivel ők felelnek meg a meghatározott kritériumoknak (évi 200 millió eurós forgalom, a kínálat legalább 25 százaléka élelmiszer). A projektben szereplő üzletláncoknak minden nap reggel 5-ig kell elküldeniük a legfrissebb árakat a pénzügyminisztériumba, amely egy órával később frissíti a weboldalt.
A tárca hangsúlyozza, önkéntes alapon további üzletláncok is bekapcsolódhatnak az árfigyelő rendszerébe.
Személyre szabott keresés
A honlap többféle szűrési lehetőséget biztosít az árak összehasonlítására. A vásárlók kereshetnek konkrét termékek vagy akár üzletláncok alapján, illetve lehetőségük van arra is, hogy kijelöljék azokat a boltokat, amelyeket gyakran látogatnak, és összehasonlítsák, hogy ezekben a kívánt termékek mennyibe kerülnek. Egy elméleti példa: a vásárló egy kisvárosban lakik, amelyben egy Tesco, egy Billa és egy Lidl található. Kenyeret szeretne venni a lehető legolcsóbb áron. Ilyen esetben a weboldalon az „én üzleteim” opcióra kattintva megkeresheti a közelében lévő három boltot, kijelölheti őket. Ezt követően a kenyér és pékáruk kategóriában kiválasztja a vásárolni kívánt terméket, majd a weboldal felsorolja, hogy a megadott boltokban mekkorák az árak.
Bővülhet a projekt
A pénzügyminisztérium hangsúlyozta, a termékek listája könnyen bővíthető, és ha mutatkozik igény a vásárlók részéről, akkor nemcsak az élelmiszerárak összehasonlítására szolgálhat.
A jogi keret olyan általánosan lett kialakítva, hogy bármilyen termék árát közzé lehessen tenni. Az élelmiszerárakat tartottuk a legfontosabbnak, hiszen ezek képezik a vásárlói kosár alapját, de nem kizárt, hogy más áruk is hozzáadódnak majd
– jelentette ki Toško Beran, a pénzügyminisztérium munkatársa.
A tárca korábban 170 ezer euróra becsülte a projekt költségeit, de végül 154 ezer euróból sikerült elindítaniuk a rendszert, amely jelenleg kezdeti szakaszban van, és igény szerint tovább bővíthető akár más termékek áraival is, nem feltétlenül csak az élelmiszerárak szerepelhetnek a rendszerben. Az éves üzemeltetési költségek továbbá nagyjából 16 ezer euróra rúgnak. A tárca állítja, nagy hangsúlyt fektetnek a felhasználói visszajelzések kiértékelésére, amelyre a weboldalon szintén van lehetőség. Ha például úgy ítélik meg, hogy a vásárlók szeretnének egy árfigyelővel kapcsolatos mobiltelefonos alkalmazást, ennek kifejlesztésétől sem zárkóznak el.
Bírálat a kiskereskedőktől
A Szlovák Kereskedelmi Szövetség elégedetlenségét fejezte ki a weboldal elindításával kapcsolatban. Filip Kasana, a ZO SR elnöke úgy véli, a projekt egyfajta információforrásként szolgálhat a vásárlók számára, de a piaci szereplők már bevett marketingstratégiáihoz képest nem tartja túlságosan hatékony eszköznek. Szerinte minden nagyobb külföldi és hazai üzletlánc a kedvező árú akciókkal küzd a vásárlókért, ezeknek a termékeknek Szlovákiában kifejezetten magas az aránya.
A szövetség ezért nem látja indokoltnak ennek az eszköznek a bevezetését a magyar példa alapján, amelynek keretében az állam belép a magánvállalkozók közötti versenybe az élelmiszer-kiskereskedelmi szegmensben
– jelentette ki.
Hozzátette, a kiskereskedők részéről már észleltek panaszokat. Kifogásolják, hogy a nagy üzletláncok árait az állam ilyen formában is propagálja, ezzel versenyelőnyhöz juttatva őket. A kisebb láncok önkéntes alapon ugyan bekapcsolódhatnak a rendszerbe, de ez Kasana szerint nagy adminisztratív terhet, ezáltal pedig megemelkedett költségeket is jelent.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
