A tanúk meghallgatásával folytatódik Fico merénylőjének pere Tokár Géza2025. 08. 05., k – 10:34 Besztercebánya |
A Specializált Büntetőbíróságon ma folytatódik Juraj Cintula pere – a férfi tavaly májusban Nyitrabányán (Handlová) egy pisztollyal többször is megsebesítette Robert Fico (Smer) miniszterelnököt. Meghallgatják a kormányfő testőreit és több más tanút.
Cintulát terrortámadás elkövetésével vádolják, a per kilenc órától zajlik. Az előzetes várakozások szerint felveszik Fico testőreinek tanúvallomásait, akik a merénylet idején Nyitrabányán tartózkodtak. Szintén beidézték annak a helyi televíziónak a munkatársait, akik felvételt készítettek a lövöldözésről.
Az első vallomás tartalma már nyilvánosságra került, az érintett testőr ugyanazt mondta, mint korábban: a támadó a lövöldözés után nyugodtan tűrte, hogy őrizetbe vegyék.
A tárgyalás július nyolcadikán kezdődött, Cintulát akár életfogytiglai börtönre is ítélhetik – a lévai nyugdíjas az első napokon megtagadta a tanúvallomást és bűnösségéről sem nyilatkozott, ugyanakkor hajlandóságot mutatott egy vádalkura, amire a hasonló bűntények esetén nincs lehetőség.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
A Robert Fico miniszterelnök ellen elkövetett nyitrabányai (Handlová) merénylet több szempontból is megváltoztatta a szlovákiai politika menetét. Néhány kulcsfontosságú téma más formában vagy más ütemben került volna a közvélemény elé, ha nem próbálják meg lelőni a kormányfőt, de megváltozott Fico megítélése is.
Juraj Cintula lévai nyugdíjas 2024. május 15-én sebesítette meg több pisztolylövéssel Ficót a nyitrabányai (Handlová) kultúrház előtt, ahol a kormány kihelyezett ülést tartott. A politikus életveszélyes állapotban került a besztercebányai kórházba, de túlélte a merényletet. A biztonsági szolgálat hibáit és a merénylet körülményeit azóta is vizsgálják, de az tény, hogy a közvéleményt és a politikát is váratlanul érte a merénylet. A szlovákiai politikai kultúrában ugyanis korábban nem akadt példa hasonlóra.
Fico megkeseredett
A merényletet követően hónapokig folyt a találgatás arról, milyen nyomot hagyott az incidens a miniszterelnökön. Robert Fico néhány hetes hallgatást követően június ötödikén szólalt meg először és nem a társadalmi megbékélést hirdette. A miniszterelnök kifejtette:
a merénylőnek ugyan megbocsát, de már akkor is az ellenzék felelősségét firtatta, és kemény szavakkal bírálta a gyűlöletkeltéssel vádolt politikusokat.
A politikától tehát nem vonult vissza. Mindenesetre a Smer vezetőjének több kritikusa szerint Fico viselkedése az elmúlt egy évben megváltozott:
kevesebbet konzultál másokkal és egy szűk bizalmi körre hagyatkozik a döntéseiben.
Egyes elméletek szerint a miniszterelnök bizalmatlansága hozzájárulhatott a kormánykoalíció őszi válságának elmélyüléséhez és ahhoz is, hogy Fico csak az utolsó pillanatban lépett a parlamenti többség bebiztosításának ügyében.
Megbicsaklott a politika lendülete
A nyitrabányai merényletre abban az időszakban került sor, mikor úgy tűnt, a kormánykoalíció aktívan hozzálát a „rendcsináláshoz”. Az elnökválasztást egy hónappal korábban Peter Pellegrini nyerte, a Fico legfőbb ellenlábasának számító Zuzana Čaputová pedig távozott a tisztségből, a pártok teljes gőzzel készültek az európai parlamenti választásra.
A Fico elleni merénylet pillanatnyi döbbenetet és hosszabb bénultságot váltott ki a társadalomból. A kormányellenes tömegtüntetések szervezése abbamaradt, az EP-kampányt ideiglenesen felfüggesztették a pártok.
Az alig három héttel a merénylet után tartott európai parlamenti választás eredményére biztosan hatással volt a támadás: az ellenzéki PS és a szélsőjobboldali Republika jó szereplése mellett az európai témák iránt inkább passzív Smer választóközönsége is öt képviselőt juttatott Brüsszelbe. A társadalmi bénultság megnyilvánult a korábbinál sokkal erőtlenebb tiltakozásokban is a közmédia átalakítása kapcsán – az STVR megalakítását szintén júniusban jelentették be.
Egy furcsa törvénycsomag
A támadást követően a kormánykoalíció jelezte, hogy a hasonló merényletek elkerülése érdekében szigorít több szabályozáson is. A „lex merényletként” elhíresült csomagnak azonban csak nagyon kevés köze volt a közszereplők elleni további támadások megakadályozásához.
Új, védett lakóhelyet biztosítottak a három fő közjogi méltóságnak és szigorították az érintettek személyi védelmét is. A szigorítások másik eleme a gyülekezési szabályzatot, azaz a tüntetésekre vonatkozó korlátozásokat érintette. Betiltották a demonstrációkat a politikusok lakóhelyének közvetlen közelében – ezt a tiltakozásmódot egyébként Igor Matovič terjesztette el a közéletben. A rendőrség hatáskörei nőttek a problémásnak minősített demonstrációk betiltására is.
A legnagyobb felzúdulást azonban a törvénycsomag egyik furcsa, személyre szabott eleme okozta:
Robert Fico, a törvényben meghatározott kritériumoknak egyedüliként megfelelő miniszterelnök jelentős életjáradékhoz jutott az államtól.
Vizsgálat és politikai folklór
A rendőrség ugyan közvetlenül a lövöldözés után megkezdte a nyomozást az incidens ügyében, a nyilvánosság számára azonban továbbra is homályban maradt a merénylet több kulcsfontosságú része is.
Vajon a lévai nyugdíjas tényleg egyedül cselekedett? Pontosan miként került nyilvánosságra az a felvétel, amiben elmagyarázza az indokait és hogy kerülhetett közkézre Robert Fico kórlapja? Milyen szerepe (nem) volt az ellenzéknek a történésekben?
A hatóságok egyelőre nem szolgáltak válaszokkal, Fico és a kormánypárti képviselők azonban tavaly május óta előszeretettel hibáztatják az ellenzéket az indulatok felkorbácsolásával és a merénylet elvi előkészítésével is. Ősszel felzúdulást okozott, hogy a kormánykoalíció a titkosszolgálatot is be szeretné vonni a vizsgálatokba, a SIS érintettségét a háttérdokumentumok elkészítésében később tagadták.
A Smer jelenleg is aktívan dolgozik azon, hogy a merénylet a köztudatban maradjon: a nyitrabányai kihelyezett ülés meghirdetése, a biztonsági tanács összehívása, a kormányfő sebesüléseiről szóló fotók megmutatása mind a mítoszépítés részét képezi.
Fico nemzetközi tényező lett
Bár Fico a politikában régi motorosnak számít, a szlovák kormányfő egyáltalán nem annyira ismert szereplője a nemzetközi politikai életnek, mint néhány más régiós partnere – mondjuk Orbán Viktor. A Fico elleni merénylet azonban Szlovákiára irányította a figyelmet, a miniszterelnök pedig a korlátozott keretei között élt is a lehetőséggel.
Ismeretes, hogy Donald Trump megválasztását követően Fico azzal nyerte meg a régi-új amerikai elnök szimpátiáját, hogy elmondta, ellene is elkövettek egy sikertelen merényletet.
Az összes jelentős nyugat-európai vezető megszólalt és együttérzését fejezte ki a történtek kapcsán, talán páratlannak mondható módon Washingtontól keresztül Berlinen át Moszkváig ért a részvétnyilvánító politikusok sora. Az eseményekről a világsajtó is beszámolt, igaz, az olvasatok különböztek: míg az orosz sajtó szerint Fico a különutas álláspontjának köszönhetően került a merénylő célkeresztjébe, a nyugat-európai újságok mértéktartóbban fogalmaztak.
Érdekesség, hogy Szlovákia a 2024 elején még igencsak feszült viszonya az Európai Bizottsággal a merényletet követően nem éleződött tovább.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
