Alulnézetből a Csemadok és problémái – az egyik országos elnökjelölt felmérte a szervezet helyzetét Vataščin Péter2025. 08. 04., h – 15:29
„Békés korszakváltás 2025“ címmel készített belső felmérést a Csemadok helyzetéről Petheő Attila, a szervezet országos elnökjelöltje. Az eredmények többek között az országos vezetéstől való elidegenedést, utánpótlási és működési nehézségeket mutatnak.
Ahogy arról a nagycétényi 23. Generációk Találkozásán tartott, Kiss Beáta és Petheő Attila közti „elnökjelölti vita” kapcsán az Új Szó is beszámolt, Petheő az elmúlt hónapokban egyfajta belső felmérést végzett el a szervezeten belül. A „Békés korszakváltás 2025“ névre hallgató kezdeményezés azonban nem mindenhol talált kedvező visszhangra a Csemadok hálózatában. Petheő személye és érintettsége miatt egyesek arra biztatták a potenciális válaszadókat, hogy ne válaszoljanak a kérdéssorra.
A felmérésnek egyébként két része volt: az egyikkel a meglevő alapszervezeteket, a másikkal pedig a potenciális tagokat szólították meg. Petheő hétfőn az előbbi eredményeit, illetve ennek kiértékelését küldte szét a sajtónak – míg az utóbbi feldolgozása még folyamatban van.
Kapcsolódó cikkünk Nagycétény |
Kiss Beáta és Petheő Attila elnökjelöltek meglehetősen problémaközpontú beszélgetésen fejtették ki véleményüket Nagycétényben, a 23. Generációk Találkozásán. A terveik mellett terítékre került a Csemadok jelene és több működési probléma is.
A Csemadok szeptemberben új országos elnököt választ, miután Bárdos Gyula leköszön a tisztségről. A lehetséges utódok régóta aktív csemadokosoknak számítanak: Kiss Beáta a Lévai Területi Választmány alelnöke, Petheő Attila pedig a Komáromi Területi Választmány elnöke volt az elmúlt mintegy két évtizedben. Kettejüket Ürge Tamás, a Pátria Rádió vezető szerkesztője faggatta.
Beszédes jelölések
Kiss és Petheő részint sejtelmes válaszokat adtak az elnökjelölti indulásukat firtató kérdésre. Kiss Beáta elmondta, a Lévai és az Érsekújvári járásból magánemberek, valamint alapszervezeti vezetők és tagok keresték meg őt több mint egy évvel ezelőtt. Sokáig ellenállt, ugyanis egyrészt a szakmai életének „van egy most formálódó új szakasza“, másrészt pedig – mint fogalmazott, nagyon kedveli Bárdost, tiszteli és lojális is hozzá.
Noha szerinte a Csemadok „jelenlegi állapotát” sok bírálat éri, szerinte „csak megsüvegelni lehet” azt a munkát, amit Bárdos Gyula az elmúlt évtizedekben a felvidéki magyar közösségért az asztalra tett.
Végül Kiss úgy döntött – köszönhetően az országos elnök visszalépésének is –, hogy indul a tisztségért.
Petheő Attila a Komáromi járás alapszervezeteiből kapta az „impulzust”:
Hogy meg kellene próbálnom, mert tulajdonképpen azt sem tudják, hogy létezik a Csemadok országos elnöksége, és úgy gondolták – ami rendkívül jól esett nekem –, hogy talán ez az impulzus és ez a veterán hozzáállás, amit én képviselek, ez segítheti a szervezetet.
Később a Dunaszerdahelyi járásból kapott pozitív jelzéseket, ahogy a központi irodából is, noha ott a Kisst támogató munkatársak szerinte „démonként” hivatkoztak rá. Ironikusan megjegyezte: „elismerés” számára, ha a tapasztaltabb kollégák beszélnek róla.
Milyen felmérés?
Szóba került, hogy Petheő kezdeményezésére elindult a szervezeten belül egy felmérés „Békés korszakváltás 2025“ címen – egy a meglevő, egy pedig a potenciális tagok számára. Ő maga elmondta, 34 kérdésre szűkítette le a kérdőívet, amit „állapotfelmérésnek“ nevezett. Megemlítette, a szervezeten belül voltak, akik másokat arra biztattak, hogy ne válaszoljanak ezekre a kérdésekre, mert „populista dolog ezt megcsinálni“.
Én örültem volna ilyen populizmusnak az elmúlt 30 évben a Csemadokon belül, ha valaki megkérdezi az alapszervezeteket, hogy mégis mit szeretnének
– fogalmazott Petheő.
Végül több mint 160 alapszervezeti vezetőségéből jött válasz a kérdésekre. Július közepén várható a kiértékelés. A másik kérdőívvel, amellyel a Csemadok külső ismertségét és tagság bővítési lehetőségeit mérik fel, többek között komáromi középiskolásokat is megkerestek. Ezt majd augusztusban értékelik ki.
Kérdéses pénzügyek
A beszélgetés során viszonylag sok szó esett a szervezet pénzügyeiről – pontosabban azok homályosságairól, hiszen egyik jelölt sem tudott pontos számokat mondani, s egy-egy megjegyzésük inkább csak még több kérdést vetett fel megnyugtató válaszok helyett.
Kiss Beáta például egy ponton gyakorlatilag arról beszélt, hogy a Csemadok költségvetését csupán „meghallgatta“, az Ellenőrző Bizottság pedig nem emelt ellene kifogásokat. Ürge Tamás ekkor közbevágott, kijelentve, hogy „ezt nem mondja komolyan“, vagyis hogy a büdzsét volatéppen nem ismerte a tanács.
Kiss mindenesetre elmondta: a költségvetési beszámoló alapján 300 ezer eurót kapnak a szlovák államtól (a „Gyimesi-féle“ törvény alapján), és azon túl még 3-400 ezer euró jön a Bethlen Gábor Alaptól és a Nemzetpolitikai Államtitkársáktól.
Én erről tudok, ez az, amit az Országos Tanács (OT) látott, illetve hallott, mert látni nem látott, de hallotta a gazdasági beszámolókat és ennek felhasználását
– fogalmazott.
Petheő aztán arról beszélt, hogy az OT-ban ő tavaly ősszel hallott egy beszámolót. Eszerint 420 ezer euró az, amit a Csemadok működésre kap Magyarországról. Onnan szerinte 2022 óta „stabilan érkezik a pénz, legalábbis a látható pénz“. Hozzátette,
volt időszak – mégpedig egészen a közelmúltban –, amikor nem csak átutalással érkeztek pénzek, de erről „nem nagyon szeretne beszélni“, mert „ki tudja, hogy mi történik hazafelé az úton“.
Megemlítette még, hogy a Kisebbségi Kulturális Alaptól „olyan 170 ezer euró érkezik“ még.
A működés dinamikája
Már az esetleg átalakítási terveikről szólva mindkét elnökjelölt egyetértett abban, hogy valamit kezdeni kell a Csemadok tagságának nemzedéki összetételével – illetve a különböző generációk egymáshoz való viszonyával.
Kiss Beáta például komoly szerepet szánna a gyerek- és ifjúsági programoknak – bevonva őket a szervezési feladatokba is azért, hogy „ne nyugdíjas klubnak“, hanem „egy élő, fiatal, pezsgő közegnek“ lássák a szervezetet. Ehhez az is kell, hogy azok, akik „30-40-50 éve dolgoznak, és minden energiájukat, szeretetüket beletették a Csemadokba, merjenek nyitni a fiatalabb generációk felé“.
Petheő több csoport irányába nyitna: a pedagógusok mellett a családok felé is. Harmadrészt pedig létrehozna egy koordinátori hálózatot, amely az elnökség és az alapszervezetek „között“ létezne.
Ezt követően rátértek a különböző szervezeti részek közti együttműködésre is. Kiss arról beszélt, hogy a döntéshozó testületek (elnökség, tanács) folytassanak „valódi, őszinte kommunikációt egymással, illetve a területi választmányokkal“.
Sokéves tapasztalatom az, hogy elmentünk OT-ra, vagy országos elnökségre, és hazafelé az autóban megkérdeztem a kollégát, hogy amúgy minek voltam?
– fejtegette, majd Bárdos Gyuláról szólva elmondta, hogy ő „utazó nagykövetként nagyon-nagyon sok helyen megfordult, folyamatosan reprezentálta nagyon jól a szövetséget, de ebből kifolyólag gyakorlatilag maga az intézmény, a szervezet önjáróvá vált“. Emellett a Csemadok „mozgalmi érzetét“ hozná vissza.
Petheő élesen fogalmazva kifejtette:
olyan mintha „egy láthatatlan kéz“, egy „ilyen kultúrmaffia“ működne a csemadokban – de szerinte „ezt még kimondani is veszélyes lehet“, és „nem is gondoljuk ezt, hogy esetleg így működik az egész társaság“.
Ő egyébként az alapszervezeti hálót rendkívül jónak tartja. Hivatalosan ilyen téren 434 egységről van szó, de szerinte a központi irodából csak 280-at tudnak megszólítani, vagyis ennyi működhet ténylegesen.
Kiss és Petheő ezeken kívül még más témákat is érintettek – akár a Csemadokon belüli előéletükről, a szórványprogramokról, akár a Nyitrai Területi Választmányt érintő meglátásaikról volt szó. Utóbbiról, a gondolataikat is felhasználva, külön cikkben számolunk majd be.
Kiss és Petheő beszélgetése két részletben megtekinthető a Youtube-on is:
Stratégiát szeretne az elnökjelölt
A Csemadok országos elnökjelöltje a kérdőív kiértékelésének szövegében úgy fogalmaz, „itt az ideje annak, hogy valamiféle cselekvési tervet, stratégiát állítsunk magunk elé“. Petheő szerint ennek híján „tovább folytatódik az elmúlt évtized tendenciája és a Csemadok lényege, az alapszervezeteink, egyre inkább eltávolodnak a felső vezetésétől“.
Végül a helyi szervezetek vezetőségében dolgozó 154 Csemadok-tag válaszolt a kérdésekre, összességében pedig 202 válasz érkezett be. Petheő információi szerint a belügy nyilvántartása apaján 434 bejegyzett tagszervezete van a Csemadoknak. A szervezet Országos Irodája által kiküldött levelek címzettlistájából következtetve pedig megközelítőleg 290 alapszervezet működik. Az elnökjelölt a számok és arányok alapján azt állítja, a kérdőív reprezentatív a „közel 50%-os alapszervezeti lefedettség“ miatt.
A központból nem kapnak elég pénzt
Már a nagycétényi vita során is látszott, hogy a Csemadok pénzügyeit kérdőjelek övezik. A központba beérkező – szlovákiai és magyarországi – pénzek sorsa ugyanis nem pontosan átlátható.
A Petheő-féle felmérés „alulnézetből” azt mutatja, hogy az alapszervezetek legfőbb bevételei a tagságtól és a helyi önkormányzatoktól érkeznek. Mindeközben a válaszadók 86,1%-ka válaszolta azt, hogy a szervezet központjából nem érkezik hozzájuk anyagi támogatás.
„A Csemadok-alapszervezetek többsége semmit nem lát a központba beérkező eurószázezrekre rúgó támogatásokból”
– áll a szövegben.
A felmérés szerint ezentúl a rendszeres kapcsolattartás terén is gondok lehetnek. Sajnálatos tendenciára mutat rá a válaszadók véleménye, amelyből az tűnik ki, hogy a 2/3-uk bizonytalannak látja, vagy negatívan vélekedik a Csemadok jövőjéről. Ehhez a következtetés szerint az is hozzájárulhat, hogy „a megkérdezettek közel 90%-kának ritkán vagy egyáltalán nincs kapcsolata a Csemadok felső vezetésével. Biztató azonban, hogy a területi választmányokkal 65,3%-nak rendszeres a kapcsolata.”
Több támogatást kérnek
A válaszok alapján úgy tűnik, az alapszervezetek a jelenleginél sokkal több segítséget igényelnének. A válaszadók 85,1%-ka például örömmel fogadna egy, az alapszervezeteknek elkülönített pályázati alapot.
„A pályázati lehetőségek felkutatásában is elfogadná a segítséget a válaszadók 75,7%-ka, sőt közel háromnegyedük indokoltnak tartaná erre a célra egy pályázatíró iroda létrehozását. Annak is örülne a válaszadók 83,2%-ka, ha az országos Csemadok a költségvetéséből biztosítana az alapszervezeteknek közéleti előadásokat, koncerteket, vagy egyéb művészeti produkciót. Az ebben adott segítségnek a válaszadók 63,9%-ka örülne, ahogy a többség örömmel fogadná, ha a helyi rendezvények megjelentetésében segítene médiafelülethez jutni az országos Csemadok“ – sorolja a szöveg az elvárásokat.
A válaszadók 86,1%-a nem tud arról, hogy a Csemadok rendelkezik-e hosszú távú kulturális stratégiával.
Súlyos kérdések az utánpótlás kapcsán
Az alapszervezeti tagság a válaszadók 43,6%-ánál csökken. A toborzással kapcsolatban 76,7%-ban tapasztalják az érdeklődés hiányát a fiatalok részéről. A második legnagyobb kihívásként (67,8%-ban) az elöregedő tagság, 26,7%-os arányban pedig a korlátozott anyagi lehetőségek merültek fel.
„A válaszadók nagy többsége az ifjúság bevonásában, a rendezvények modernizálásában, a digitális jelenlét erősítésében és az infrastruktúra fejlesztésében látja a fejlődés lehetőségét. A döntő többség modern kulturális és zenei eseményeket, ifjúsági rendezvényeket, hagyományőrző programokat, közéleti előadásokat és képzéseket, illetve szakmai előadásokat lát szívesen”
– állapítja meg a kiértékelés.
Nagyarányú, 82,7%-os a támogatottsága annak, hogy a fiatal Csemadok-tagok számára végzettséget biztosító képzéseket indítson el a szervezet, ahogy szinte ugyanennyien örülnének a művelődési táboroknak vagy annak, ha a Felvidék történelmi helyeire szerveznének kirándulásokat.
Politikával vagy nélküle?
A kérdőívben a társadalmi felelősségvállalásra és a hatalomhoz való viszonyra vonatkozó kérdések is szerepeltek. Előbbi kapcsán kiderült: a válaszadók 73,3%-ka támogatja, hogy a Csemadok a felvidéki magyarságot érintő társadalmi kérdésekben továbbra is megnyilvánuljon.
Ugyanakkor érdekes kettőség mutatkozik a politikához fűződő viszony kapcsán.
A megkérdezettek 56,4%-a ugyanis azt válaszolta: „a Csemadoknak támogatnia kell a felvidéki magyar politikumot, hogy a nemzetrésznek magyar érdekképviselete legyen a parlamentben“. Ezzel szemben a megkérdezettek 40,6%-a ellenzi, hogy a Csemadok „pártpolitikai kérdésekben állást foglaljon“.
„Ez a válasz azt a tendenciát is erősíti, miszerint pártpolitikusokat nem látnak szívesen a Csemadok országos vezetői között. Ennek tudatában rossz iránynak tűnik, ha a Csemadok politikai pártokat szolgál. Itt tartjuk fontosnak kifejezni a válaszadók óhaját, miszerint szorosabbra kell fűznünk a kapcsolatot az itthoni magyar szakmai szervezetekkel bizonyos témakörök mentén, amilyen például a magyar iskolaválasztás kérdése“ – hangzik a szöveg egyik következtetése.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
