Az orosz vallási élet egyik sajátossága a messianizmus sajátos, furcsa értelmezése.
Nem a Harmadik Róma elméletre utalok, az régi és közismert. Hanem valami újra, a „szovjet rabság” elméletre.
Hozzáteszem, ez nem hivatalos egyházi tanítás, s sokan nem is hiszik, de akadnak jelentős számban hívei is.
A párhuzam itt a zsidókkal történt két rabság: az asszír és a babilóniai. Emlékeztető:
- az i. e. X. sz. 30-as éveiben a zsidó állam végleg ketté szakad: az északi Izraelre és a déli Júdeára, a 12 zsidó törzsből 10 marad északon, míg délen csak 2: Júda és Benjámin törzse,
- mindkét zsidó állam folyamatosan gyengül, a Biblia szerint a zsidó királyok gonoszsága és a nép hithagyása miatt Isten nem védi meg kiválasztott népét, ezért az ellenséges államok képesek a zsidókat leigázni,
- az asszírok elfoglalják Izraelt az i. e. VIII. sz. végén, majd több hullámban kitelepítenek minden zsidót, helyükre idegeneket telepítve be (ez bevett módszer volt az Asszír Birodalomban),
- a kitelepítettek sose térnek haza, nagyrészt beolvadnak idegen népekbe, innen az „elveszett 10 törzs” név,
- a babilóniaiak elfoglalják az i. e. VI. sz. elején Júdeát, innen is mindenkit kitelepítenek, elsősorban magába a fővárosba Babilónba, azaz a mai Irak területére,
- itt viszont a kitelepítettek hazatérnek, legalábbis nagy részük, ugyanis a perzsák megdöntik Babilónt az i. e. VI. sz. végén, s engedélyt adnak a zsidóknak a hazatérésre, így alakul ki ismét zsidó állam, bár az perzsa főhatalom alatt működik, azaz amolyan – mai szóval – autonóm régió.
Utóbbi esetében nagyjából 70 év van a kitelepítés és a visszatelepülés engedélyezése között, szinte azonos a Szovjetunió létezésével (de iure 1922-1991).
Szóval az elmélet szerint Isten megbüntette a Harmadik Rómát, mert annak uralkodói és népe hűtlen lett Istenhez, nyugatosodott a kereszténységhez ragaszkodás helyett. Ezért leckét kapott Oroszország, mint egykor Júdea: idegen uralom alá került 70 évre, idegen, nyugati értékrendű, marxista-ateista hatalomé lett az ország: ez a szovjet hatalom!
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
