Magyar alapítású település csaknem hét évszázados, folyamatos városi múlttal. Gyöngyöst a Mátra kapujának nevezik, a szőlő és bor városa.
Kisfaludy Strobl Zsigmond huszárszobra 2025. VII. 23-án – Molnár Pál felvétele
Magyar alapítású település, jelentős történelmi, szellemi kincsekkel. Városi rangját az első Anjou-házi uralkodótól kapta, két szobor, utcanév, iskolanév őrzi Károly Róbert emlékét Gyöngyösön.
A Nagytemplom, Gyöngyös lélekemelő épülete. Szent Bertalan nevét viseli. Mátyás király is többször járt benne, akkor még gótikus épület volt, egy toronnyal.
A XX. század végén feltárt gótikus elemek a Nagytemplom falán.
Kő Pál Szent István-szobra. Ez a bronz alakotás készült el elsőként, és csak ez után formálódott meg ennek mintájára az a kőszobor, amely a Gellért-hegyen áll. Azaz a gyöngyösi szobor az első, és a budapesti a másolat.
Károly Róbert, a városi rangot adományozó uralkodó Kő Pál szobraként. A mű már az 1970-es évek végén felállíttatott Gyöngyös főterén.
A huszárszobor. Valószínűleg a gyöngyösiek legszeretettebb szobra: Kisfaludy Strobl Zsigmond remekműve. A városlakók identitásához hozzátartozik.
Kapáját kalapáló szőlőmunkás – a sok évszázados helyi borkultúra bronz megörökítése.
Bronz tekintet: a szőlőművelés nemessége.
A fényképek készítője, Molnár Pál, és a város legendás polgármestere, Puky Árpád, aki a tűzvész után 23 éven át vezette Gyöngyöst.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
