Innovációk nélkül hanyatlásra vagyunk ítélve Török Máté2025. 07. 23., sze – 09:18
Bár Szlovákiában az utóbbi években is nőtt a termelékenység, a növekedés üteme közel sem elégséges. Az olcsó, de képzett munkaerő már egyáltalán nem vonzza a befektetőket, akik inkább az innovációk felé fordulnak. A nyitott gazdasági modell, amely korábban számos előnyt kínált, mostanra inkább sérülékennyé teszi az országot. A magasra kúszott államháztartási hiány és a hosszabb távra szóló vízió hiánya pedig inkább elüldözi, mint itthon tartja a fiatalokat, figyelmeztetnek a Szlovák Nemzeti Bank szakemberei legfrissebb kiadványukban.
A szlovák gazdaság az elmúlt években igen nehéz helyzetbe került. A beruházási aktivitás folyamatos csökkenése, a képzett alkalmazottak hiánya, valamint a lakosok egyre romló egészségi állapota csak néhány azon tényezők közül, amik akadályozzák a gazdasági növekedést. Ennek hiányában azonban egyre kevésbé vagyunk képesek lépést tartani a fejlett európai uniós tagállamokkal, a válságok pedig olyannyira felkészületlenül érik az országot, hogy sokszor évekig tart kilábalni belőlük, hangsúlyozzák a jegybank közgazdászai a strukturális kihívásokat összegző jelentésük legfrissebb kiadásában.
Növekedés korlátokkal
Annak ellenére, hogy Szlovákiában az elmúlt öt évben az Európai Unió átlagánál jóval gyorsabban nőtt a termelékenység, a növekedés üteme közel sem elégséges, mivel jócskán elmarad azon esztendők átlagától, amikor az ország gazdasága szárnyalt. Ez nagyjából Robert Fico első kormánya idejére, 2006-ra tehető, hiszen addigra értek be a Dzurinda-kabinet reformjai. Ezt követően azonban 2010 és 2019 között egy elvesztegetett évtizednek lehettünk tanúi, amikor a termelékenység növekedése igencsak lelassult. A kedvezőtlen adatok végül a világjárvány kitörése után kezdtek újra javuló tendenciát mutatni.
A nagyvállalatok sokkal hatékonyabban tudtak működni, a kisebb, eleve küszködő cégek pedig bezártak
– magyarázták a jegybank szakemberei, akik szerint arról sem érdemes megfeledkezni, hogy míg ez idő alatt egyes európai országokban az alkalmazottak létszámának növelésére koncentráltak, addig a szlovák ipar sort kerített a szükségessé vált leépítésekre. Ha azonban Pozsony a továbbiakban is folytatni szeretné a felzárkózást, a termelékenység növekedési ütemének még magasabbnak kellene lennie. Ez a cél azonban elérhetetlen, ha a politikusok legfeljebb kisebb, kozmetikai jellegű változtatásokat hajtanak végre, mivel az a gazdasági modell, amire Szlovákia eddig épített, elérte a korlátait.
A jövőben az olcsó munkaerő helyett az innovációkra, az oktatásra, valamint a fejlesztésekre kellene építeni, ez azonban reformok és beruházások nélkül kivitelezhetetlen lesz.
Az invesztíciós aktivitás azonban jelenleg a magán- és az állami szektorban egyaránt elmarad a várttól. A befektetési hajlandóság csökkenése egyebek mellett a konszolidációs törekvésekkel hozható összefüggésbe.
Lassan mérséklődő hiány
A magasra kúszó államháztartási hiány következtében az ország gazdasága igencsak sérülékennyé vált. A korábban elfogadott, megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagok hatása érezhető ugyan, a deficit azonban még mindig rendkívül magas, így a kabinet kénytelen lesz folytatni a spórolást. Ugyanakkor nem az államháztartás állapota az egyetlen olyan pont, ami sebezhetővé teszi Szlovákiát.
Kis és nyitott gazdaságról lévén szó, Pozsony erősen függ a globális kereskedelemtől, ami a jelenlegi geopolitikai helyzetben, a folyamatosan növekvő feszültségek árnyékában komoly kockázatot jelent.
Ha az amerikai elnök, Donald Trump augusztusban valóban élesíti az egyre magasabbra kúszó vámtarifáit, a gazdasági növekedés tovább lassulhat, a leginkább érintett ágazatokban tömeges elbocsátások jöhetnek, de az államkasszára is többletnyomás nehezedhet.
Érezhetően szegényedünk
Az említett kihívások azonban az ország állapota mellett a lakosok mindennapi életére is rányomták a bélyegüket. Míg 2020-ig csökkenő tendenciát mutatott azok száma, akiket a szegénység, esetleg a társadalmi kirekesztettség kockázata fenyegetett, addig a világjárvány kitörése negatív fordulatot hozott, mivel azóta folyamatosan romlanak a szegénységi mutatóink.
A veszélyeztetettek száma mindössze egy év alatt 37 ezer fővel gyarapodott, így 2024-ben már jócskán meghaladta a 980 ezret. Az érintettek száma a hosszú ideje sereghajtó Eperjes megyében a legmagasabb, csaknem 224 ezer fő (28 százalék), de Besztercebánya és Kassa megyében is 20 százalék felett van a nehéz helyzetben lévő lakosok száma.
Ha a szegénység kérdését az egyes háztartások összetétele alapján vizsgáljuk, arra jutunk, hogy a kiskorú gyermeket eltartó családok 1,5-szer nagyobb kockázattal néznek szembe, mint a gyermektelen párok. A legnagyobb veszély az egyszülős háztartásokat fenyegeti, de azok a családok is kifejezetten nehéz helyzetben vannak, ahol két felnőtt három vagy annál több gyereket nevel. A legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy már az egyedülálló fiatal nők is a veszélyeztetettek közé sorolhatóak.
Rosszabbul élünk
A társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség az ország polgárainak egészségi állapotára is hatással vannak. A kulcsfontosságú egészségügyi mutatók tekintetében egyre inkább távolodunk az európai átlagtól. A csecsemőhalandóság, az egyébként elkerülhető elhalálozások, valamint a várható élettartam terén egyaránt óriási hátrányban vagyunk a fejlett uniós országokhoz képest. Az Y generáció esetében például már most megfigyelhető, hogy az alacsonyabb jövedelem közel sem kielégítő minőségű egészségügyi ellátással párosul.
Így egyértelműen kijelenthető, hogy napjainkra az egyenlőtlenségek nem csupán bizonyos régiók, valamint a társadalom egyes csoportjai között tapasztalhatóak, de különböző korcsoportok esetében is tetten érhetőek.
Megfelelő ellátás hiányában azonban ugrásszerűen emelkedik a krónikus betegségek kialakulásának kockázata, ami a későbbiekben további terheket róhat az egészségügyi ellátórendszerre. A közgazdászok emiatt arra figyelmeztetnek, mielőbb célzott megelőzési programokat kellene indítani, de kiemelt figyelmet kellene szentelni az alapellátás megerősítésére, valamint az egészségügyi dolgozók számának stabilizálására is.
Környezetvédelmi előrelépések
A strukturális kihívásokat összegző jelentés tanulságai szerint a legtöbb vizsgált területen óriási lemaradásban vagyunk az Európai Unió átlagától, a környezetvédelmi kérdésekben azonban kifejezetten jól állunk. A lakosok által megtermelt hulladék mennyiségében, valamint az egy főre jutó üvegházhatású gázok kibocsátása terén egyaránt az élmezőnyt erősítjük.
Ezek az eredmények azonban egyáltalán nem annak tudhatóak be, hogy a kormány tudatos környezetvédelmi politikát folytat, de még egy zöldebb gazdasági modell sem sejlik fel a horizonton.
A jegybank szakemberei egyértelműen leszögezték, hogy a kedvező adatok hátterében a rendszerváltás után hozott döntések állnak, mivel Szlovákia akkor a legtöbb környező országtól eltérően egy teljesen más gazdasági szerkezet mellett tette le a voksát. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy jelenleg a múlt örökségét éljük fel. Nem véletlen, hogy a légszennyezés továbbra is magas, a zöldátállás pedig gyerekcipőben jár.
Amennyiben tehát záros határidőn belül nem kezdődik meg a tényleges eredményekkel járó, összehangolt átállás, amely finanszírozásában jelenleg az uniós alapok is segítségünkre lehetnének, akkor néhány év múlva igen nagy árat fizetünk majd ezért a transzformációért.
(td)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
