A Russia Gate visszanyal Mészáros Richárd2025. 07. 22., k – 19:29
Donald Trump visszatérésével borítékolható volt, hogy a Russia Gate-ügy is új életre kel. Csakhogy most fordult a kocka: ezúttal nem Trump a vádlott, hanem elődei. Az elmúlt két hét amerikai hírei arról tanúskodnak, hogy az újraindított nyomozások célkeresztjében a korábbi demokrata adminisztráció kulcsszereplői állnak – James Comey volt FBI-igazgató, John Brennan volt CIA-főnök, és egyre inkább maga Barack Obama is.
A Trump által nemrég hírszerzési főnökké kinevezett Tulsi Gabbard vezetésével az ODNI sürgős egyeztetést hívott össze, ahol új információkat osztottak meg az igazságügyi minisztériummal és az Elnöki Hírszerzési Tanácsadó Testülettel. Ennek nyomán két dokumentum is nyilvánosságra került: egy 114 oldalas dosszié, amely az Obama-adminisztráció állítólagos összeesküvését részletezi Trump 2016-os győzelme és elnöksége aláásására, valamint egy 11 oldalas kivonat, idővonallal és kommentárokkal. A dokumentumok szerint a Fehér Ház akkoriban figyelmen kívül hagyta a hírszerző szervek jelentéseit, amelyek az orosz beavatkozás jelentőségét csekélynek ítélték, és ehelyett manipulált információk alapján utasította a hivatalokat, hogy időzített politikai bombát helyezzenek el Trump elnöksége alá. „Obama már nem mellékszereplő, hanem maga a központi figura” – fogalmazott egy bennfentes forrás.
A demokraták reakciója kiszámítható volt: a New York Times és a Politico által idézett pártvezetők „alaptalan összeesküvés-elméletnek” és „figyelemelterelésnek” nevezték az új fejleményeket. Ugyanakkor több forrás szerint Gabbard csapata konkrét jogi eljárás előkészítésén dolgozik, és akár különleges ügyész kinevezését is kezdeményezhetik – olyan helyzetbe hozva Obamát, mint amilyenben Trump találta magát elnöksége első éveiben.
Ez egyértelmű politikai ellenoffenzíva. Ahogyan a demokraták a Russia Gate-tel próbálták sarokba szorítani Trumpot elnöksége kezdetén, most a republikánusok fordítják vissza ugyanazt a fegyvert. Egyesek szerint Trump ezzel akarja elterelni a figyelmet az Epstein-ügy titkosított listájáról, amelynek nyilvánosságra hozatalát megígérte, de eddig nem teljesítette.
Ám a hírszerzési vizsgálatok nem állnak meg 2016-nál: a Trump-adminisztráció szerint 2024-ig terjedően vizsgálják az esetleges visszaéléseket, beleértve azt is, hogy megfigyelés alatt álltak-e Trump idei kampánycsapatának tagjai.
A következő hónapok tétje messze túlmutat egy elnöki kampányon. Nemcsak a Biden-kormányzat külpolitikai döntései, hanem az amerikai intézményrendszer hitelessége is próbatétel elé kerül. A kérdés ma már nem az, ki avatkozott be a 2016-os választásba – hanem az, hogy egy távozó kormányzat legitim módon használhatja-e fel a hírszerzést politikai célokra. És ha igen: hol van a határ?
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
