Taraba egy olasz céggel számoltatná fel a vereknyei hulladéktárolót, négy évig tartanának a munkálatok Kacsinecz Krisztián2025. 07. 21., h – 13:18
Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter (SNS-jelölt) a hétvégén bejelentette: az őrmezői (Strážske) Chemko vegyi üzem hulladéklerakójának felszámolása után megkezdik a csallóközi ivóvízkészletet fenyegető Pozsony-vereknyei hulladéktároló szanálását is, egy környezeti kármentesítésre szakosodott olasz vállalattal együttműködve. A munkálatok a tervek szerint 2029-ben fejeződhetnek be.
Taraba a közösségi oldalán közzétett videóüzenetben elismételte, hogy a veszélyes szennyeződések végleges eltávolítása a cél. Ennek érdekében Rómában tárgyalt Gilberto Pichetto Fratin olasz környezetvédelmi és energetikai biztonsági miniszterrel. Elmondása szerint Olaszországban is komoly problémát jelentettek az illegális hulladéklerakók és a régóta fennálló környezeti terhelések, ezért az ottani kormány állami vállalatot hozott létre ezek felszámolására, amely ma már számos szakértővel és tapasztalattal rendelkezik.
Az olasz szakemberek tapasztalatai segíthetik a pozsonyi Vereknye (Vrakuňa) városrészben található veszélyeshulladék-lerakat monitorozását, majd szanálását is
– közölte a miniszter, hozzátéve: létrehoznak egy közös munkacsoportot, amelynek feladata a tároló felszámolásának előkészítése és lebonyolítása lesz. A munkálatok Taraba szerint 2029-ben fejeződhetnek be.
Még nincs végleges megállapodás
A miniszter a videóban azt állította, hogy már aláírtak egy kormányközi együttműködési megállapodást, a Sogesid olasz állami vállalat honlapján található információk szerint azonban a végleges megegyezés még az előkészítés fázisában van, és nem is csak szanálási munkálatokra terjedne ki, hanem a hulladékból származó energia visszanyerésére is.
A csúcstalálkozó, amelyen részt vett Errico Stravato vezérigazgató is, újabb lépést jelent a két ország közötti strukturált együttműködés felé, azzal a céllal, hogy a témáért felelős minisztériumok közötti jövőbeni intézményi megállapodást dolgozzanak ki. A megállapodás célja a szlovák kormány által a Sogesid számára meghatározott műszaki feladatok részletezése, különös tekintettel a környezeti kármentesítésre és a hulladékból származó energia-visszanyerés területére
– tájékoztatott az olasz vállalat. Azt nem konkretizálták, hogy milyen módszerrel történne a kármentesítés.
A kormány tavaly októberben fogadta el a környezetvédelmi minisztérium tájékoztató anyagát arról, hogy a vereknyei hulladéklerakó végleges szanálását termikus deszorpcióval szeretné megoldani. A rendkívül energiaigényes eljárás lényege, hogy a szennyező anyagokat egy többszáz Celsius-fokra felhevített „kemencében” nyerik ki a mérgezett talajból.
A kármentesítéssel foglalkozó cégeket tömörítő Envisan Egyesület szerint ugyanakkor kérdéses, hogy
ez a szanálási módszer gazdaságilag előnyös és biztonságos-e, a termikus deszorpciót ugyanis Szlovákiában eddig még nem alkalmazták környezeti károk felszámolásánál. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a már szennyezett talajvíz megtisztítására ez a módszer biztosan nem alkalmas.
Eredetileg 2018-ra tervezték a kármentesítést
A veszélyeshulladék-lerakó területe – amely Pozsony Vereknye és Főrév (Ružinov) városrészei határán fekszik – körülbelül 4,65 hektár, és mintegy 120 000 köbméter hulladékot tartalmaz, melynek nagy részét az 1960-as és 1980-as évek között szállították ide az Istrochem vegyi üzemből. A talajvízbe elsősorban növényvédő szerek és gyomirtók szivárognak. A kontaminációs felhő az említett két városrész mellett Pozsonypüspökit is érinti. A kármentesítési munkák megkezdését eredetileg 2018-ra tervezték.
Az akkori környezetvédelmi miniszter, Sólymos László és csapata által kezdeményezett ún. enkapszulációs megoldás ugyan nem likvidálta volna a vereknyei hulladéktárolót, viszont ideiglenesen megállította volna a mérgező vegyi anyagok további szivárgását a talajvízbe. Ezt úgy érték volna el, hogy a hulladéklerakót vízhatlan, földbe süllyesztett betonszarkofággal vették volna körül. A tervezet bírálói – köztük a mostani környezetvédelmi miniszter – szerint ezzel csak elodázták volna a probléma megoldását.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter leállította a vereknyei veszélyeshulladék-tároló leszigetelését, a 121 ezer köbméter méreg tovább szivárog a csallóközi ivóvízbe. A tárcavezető szerint az ún. enkapszuláció csak átmeneti megoldás lett volna és azt ígéri, két hónapon belül előáll a lerakó végleges felszámolásának pontos tervével. A Magyar Szövetség, de a korábbi környezetvédelmi miniszter, Sólymos László is élesen bírálta Tarabát a szigetelés leállítása miatt.
Taraba még április 24-én terjesztette a kormány elé a vereknyei veszélyeshulladék-tároló leszigetelését célzó projekt leállítását, amit a kabinet jóvá is hagyott. A döntésnek a kormány honlapján is elérhető indoklásában a miniszter elsősorban azt kifogásolja, hogy a tároló körbeszigetelése nem a probléma végleges megoldását jelenti. Rámutat, a 121 ezer köbméter vegyipari mérgező hulladék továbbra is a helyszínen marad, így azt folyamatosan monitorozni kell, a szigetelés pedig karbantartást igényelne. Problémásnak tartja, hogy az esetleges szigetelés által mintegy szarkofágba, kapszulába zárt veszélyes hulladék közé még ezt követően is szivárogna víz, amit onnan ki kell szivattyúzni, és a szabadba való kieresztés előtt jelentősen tisztítani kell. De megemlíti, hogy a külföldi hasonló projektek is nehézségekbe ütköztek. Ugyancsak kifogásolja, hogy a vereknyei tároló területének egyik tulajdonosától az államnak nem sikerült időben kompenzációért cserébe kisajátítania a kérdéses telket, ami a projekt nem megfelelő vezetésével együtt szerinte veszélyezteti az egész kivitelezést. Gondok között említi, hogy az egész kezdeményezés időben elhúzódott, ami a költségeket is megnövelte, ráadásul pluszmunkálatokra is sor kerülhet, ami tovább drágítaná a projektet. Taraba szerint mindezért az is fenyeget, hogy az uniós támogatást, amit erre a célra fordítanának, végül részben vissza kellene fizetni.
Pengeváltás Sólymossal
A 3. Fico-kormány környezetvédelmi minisztere, Sólymos László, aki akkor a Híd színeiben politizált, élesen bírálta Tarabát a veszélyeshulladék-tároló leszigetelésének leállításáért. „Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter ott folytatja, ahol Ján Budaj abbahagyta, tovább veszélyezteti a csallóközi ivóvízkészletet” – írja közleményében a korábbi tárcavezető, arra utalva, hogy a Matovič- és Heger-kormány környezetvédelmi minisztere, Budaj (akkor OĽaNO), szintén felfüggesztette a projekt kivitelezését. Sólymos szerint Budaj egyszerűen inkompetens volt, de Taraba motivációi egyelőre nem ismertek. A korábbi hidas miniszter lapunknak úgy nyilatkozott, a projekt felfüggesztésével, majd leállításával végleg elveszik a 35 millió euró uniós támogatást, amelyet a szigetelésre lehetett volna költeni. „A geológusok, a technológusok és a természetvédelmi szakemberek mind egyetértettek abban, hogy jelenleg az enkapszuláció, vagyis a leszigetelés a lehető legjobb megoldás” – közölte Sólymos. Hozzátette, a projekthez már minden készen állt, az építési engedély is megvolt már, a minisztériumnak minimális energiájába került volna a kivitelezés, és akár idén kész lehetett volna a betonszarkofág. „Az egyik legnagyobb környezeti teher felszámolására irányuló többéves munka a kukába került. A pénzt nem használták fel, a szanáció nem kezdődött meg, és a vereknyei mérgező örökség tovább veszélyezteti a Csallóköz víztartalékait” – közölte a korábbi hidas miniszter.
Taraba a TASR állami hírügynökségnek azzal reagált Sólymosra, az enkapszuláció már az elejétől fogva egy hibás projekt volt. „Az előttünk lévők az ingatlanok rendezetlen tulajdonviszonyait, a szerződésben pedig egy megkérdőjelezhető záradékot hagytak ránk, ami annak az előfeltételét teremti meg, hogy az uniós támogatások merítése során jelentős forrásoktól essünk el” – nyilatkozta Taraba. Hozzátette, a vereknyei projekt kapcsán jelenleg a hatóságok számára gyűjtik a megfelelő dokumentumokat, amelyek az ügyben már eljárást indítottak. Az ügynökségnek arról is beszélt, hogy két hónapon belül előáll a tároló végleges felszámolásának pontos tervével.
Égetőt építenének?
„Ezek gyermeteg kifogások, annak a fényében, hogy a projekt leállítása miatt az emberek százezreinek az egészségét, az ivóvízkészletüket veszélyeztető méreganyag-szivárgást nem állítják le” – nyilatkozta lapunknak Sólymos Taraba kifogásaival kapcsolatban. A korábbi hidas miniszter szerint az előkészített projekt rendben volt, többszöri szakértői véleményezésen is átment. Hozzátette, az ugyan igaz, hogy a veszélyes hulladék nem tűnt volna el, de az enkapszuláció után nem szennyezte volna tovább az ivóvizet. Arról is beszélt, hogy a projektet kidolgozó szakemberek szerint a szigetelés 100 évig jelentett volna átmeneti megoldást. „Száz évünk lett volna arra, hogy megtaláljuk a felszámolásra alkalmas technológiát” – tette hozzá. A végleges megoldással kapcsolatban jelenleg problémát jelent, hogy a föld alatt lévő tározót megnyitni is veszélyes, hiszen a levegőbe kerülhetnek a méreganyagok. A szállításról már nem is beszélve. Illetve ezeknek a hulladékoknak az elégetése sem egyszerű, mivel rendkívül sokféle vegyi anyag található itt. Sólymos szerint a Taraba által előrejelzett megoldás az lehet, hogy a közeli Slovnaft olajfinomító területén építenének fel egy hulladékégetőt, ahol ezeket a veszélyes anyagokat elégetnék. „Nem tudom, mit fognak szólni a környező lakosok egy ilyen vegyihulladék-égető felépítéséhez” – mutatott rá Sólymos azzal, azt sem tudni, ez mennyibe kerülne. Szerinte ezen problémák miatt valódi előrelépés nem fog történni, a méreganyagok tovább szennyezik majd a Csallóköz ivóvizét.
A Szövetség is lépne
A Magyar Szövetség alelnöke, Orosz Örs még a párt keddi sajtótájékoztatóján beszélt arról, 5-6 évvel ezelőtt ő is elkezdett a vereknyei hulladéklerakó témájával foglalkozni. Ő is úgy látja, az enkapszuláció megakasztásáért a felelősség Ján Budajt terheli, szerinte miatta esett el az ország a projektre szánt 35 millió eurós uniós támogatástól. Ugyanakkor szerinte is a szigetelés megépítése jelenthet egy elérhető megoldást. „Ebben az esetben is szeretnék minden eszközt bevetni, hogy a vereknyei hulladéklerakó kérdése mihamarabb megoldódjon” – válaszolta Orosz arra a kérdésünkre, hogy kommunikálják-e ezt az álláspontot a hivatalban lévő környezetvédelmi miniszter felé. A Magyar Szövetség alelnöke is rámutatott, a méreganyagok alkotta szennyezés a talajvízben olyan mértékű, hogy az annak irányába eső három, észak-csallóközi településen a talajvízzel már a kerti locsolás is tilos.
Csallóközi Csernobil
A vereknyei veszélyeshulladék-tároló az ország egyik leghírhedtebb és talán egyik legveszélyesebb környezetszennyezési problémája, amely ráadásul a főváros sűrűn beépített külvárosának kellős közepén található. Egy már régen kiszáradt Kis-Duna-ágról van szó, amelyet a Pozsonyban működő vegyipar közel egy évszázadon át hulladékkezelésre használt. Már a 1800-as évek végén a városban lévő Dynamit Nobel Vegyiművek ide engedte a szennyvizét. 1966-tól 1979-ig pedig a Georgi Dimitrov nevére átkeresztelt vegyi üzem is ide helyezte el a veszélyes hulladékot, majd egy-két méter földet hordtak rá. A 4,65 hektáros területen összesen 120 950 köbméter erősen mérgező anyagot raktak így le hordókban. Ezt elsősorban peszticidek, azaz növényvédő szerek, herbicidek, vagyis gyomirtók és halogénezett szénhidrogének gyártásából fennmaradt hulladék alkotja. Az elmúlt években végzett kutatás során 443 vegyi anyagot, nagyrészt erősen mérgező vegyületet találtak, így például arzént, PCB-anyagokat, klór-benzolt, diklór-benzolt. A környezetvédelmi minisztérium szakmai anyagából kitűnik, hogy ezek nagy része rákkeltő, közvetlen veszélyt jelent az is, ha például a talajvízzel való zuhanyzás esetén az emberek bőrére kerül. A környéken termelt zöldség fogyasztása ennél is fokozottabb veszélyt jelent, főleg a gyerekekre.
A folyóág alját egy viszonylag vízzáró agyagréteg alkotja, valószínűleg ezért döntöttek egykor úgy, hogy itt helyezik el a veszélyes hulladékot. A bősi vízerőmű miatt ugyanakkor nagyjából egy méterrel megemelkedett a talajvíz szintje, így az elkezdte kimosni a hordókból szivárgó vegyi anyagokat. A talajvízben lévő „méregfelhő” mára több tíz kilométer hosszan nyúlik el az Észak-Csallóközben és lassan halad Somorja felé. Az ún. enkapszuláció megoldása lényegében egy betonszarkofágba zárná a méreganyagok forrását. Az egész lerakat, vagyis a Kis-Duna-ág körül speciális markolókkal keskeny, de mély gödröt ásnának, amelyet vízhatlan betonnal töltenének fel. A felülről érkező esővíz elől fóliával szigetelnék el a tárolót.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
