Július 20-án délben, az évközi idő 16. vasárnapján a Szentatya a Castel Gandolfó-i Piazza della Libertà nevű térre ment, hogy az Apostoli Palota előtt összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal együtt imádkozza el az Úrangyala Mária-imát. A szentmise olvasmányaihoz fűzött gondolatai után határozott felhívást intézett a barbár gázai háború befejezésére.
Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, szép vasárnapot kívánok!
A liturgia ma Ábrahámnak és feleségének, Sárának, majd a nővéreknek, Mártának és Máriának, Jézus barátainak a vendégszeretetére hívja fel a figyelmünket (vö. Ter 18,1–10; Lk 10,38–42). Valahányszor elfogadjuk a meghívást az Úr asztalához és részesedünk az Eucharisztiából, maga Isten az, aki „jön, hogy felszolgáljon nekünk” (vö. Lk 12,37). A mi Istenünk azonban először képessé volt vendéggé válni, és ma is ott áll az ajtónk előtt, és kopogtat (vö. Jel 3,20). Nagyon érdekes, hogy az olasz nyelvben a vendéget jelentő ospite szó egyszerre jelenti azt, aki vendégül lát, és azt, akit vendégül látnak. Így ezen a nyári vasárnapon a kölcsönös vendégszeretetnek a játékát szemlélhetjük, amelyen kívül életünk elszegényedik. Alázat kell ahhoz is, hogy vendéglátók, ahhoz is, hogy vendégül látottak legyünk. Finomságra, odafigyelésre, nyitottságra van szükség.
Az evangéliumban Mártát az a veszély fenyegeti, hogy nem lép be teljesen ennek a cserének az örömébe. Módfelett el van foglalva azzal, amit Jézus fogadásához tennie kell, és félő, hogy elrontja a találkozás felejthetetlen pillanatát.
Kedves nővéreim, fivéreim,
Azzal egy időben, hogy Márta panaszkodik nővérére, amiért az hagyta egyedül szolgálni (vö. Lk 10,40), Mária mintha elveszítette volna időérzékét, annyira megigézi Jézus beszéde. Ő nem kevésbé konkrét, mint nővére, és nem kevésbé nagylelkű. Ő viszont megragadta az alkalmat. Ezért dorgálja meg Jézus Mártát: mert kívül maradt egy olyan meghitt kapcsolaton, amely neki is nagy örömet okozott volna (vö. Lk 10,41–42).
A nyári időszak segíthet abban, hogy „lelassuljunk”, és inkább Máriához, mint Mártához váljunk hasonlóvá. Néha nem engedjük meg magunknak a jobbik részt. Pihennünk kell egy kicsit, azzal a vággyal, hogy jobban megtanuljuk a vendégszeretet művészetét. Az üdülési ipar mindenféle élményt akar eladni nekünk, de talán nem ez az, amit keresünk. Az ugyanis,
Sokat kell kapnunk, és nem csak adnunk. Ábrahám és Sára, bár idősek voltak, termékenynek ismerik fel magukat, amikor magát az Urat fogadták be nyugodtan három vándor személyében. Nekünk is még rengeteg életet kell befogadnunk.
Forduljunk a Boldogságos Szűz Máriához, a befogadó anyához, aki méhébe fogadta az Urat, és Józseffel együtt otthont adott neki! Benne ragyog fel a hivatásunk, az Egyház hivatása, hogy továbbra is mindenki előtt nyitott otthon maradjon, hogy továbbra is befogadja Urát, aki engedélyt kér, hogy beléphessen.
*
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Kedves testvéreim!
Ma délelőtt az albanói székesegyházban mutattam be a szentmisét. Ez jelentős alkalma volt az egyházmegyei közösséggel való találkozásnak és az egyházi közösség megélésének. Köszönetet mondok a jelen lévő Viva püspök úrnak és mindazoknak, akik ennek a szép szertartásnak a megszervezésén dolgoztak. Minden jót kívánok az egész egyházmegyei közösségnek!
Ezekben a napokban is drámai hírek érkeznek a Közel-Keletről, különösen Gázából.
Szeretném kifejezni mélységes szomorúságomat az izraeli hadseregnek a Gázavárosban lévő Szent Család katolikus plébánia ellen intézett támadása miatt, mely – mint tudjátok – csütörtökön három keresztény halálát okozta és többeknek súlyos sérülést okozott. Imádkozom az áldozatokért, Saad Issa Kostandi Salamehért, Foumia Issa Latif Ayyadért, Najwa Ibrahim Latif Abu Daoudért, és különösen közel vagyok lélekben családtagjaikhoz és az egyházközség összes tagjához. Ez a cselekmény – sajnos – a gázai polgári lakosság és az istentiszteleti helyek elleni folyamatos katonai támadásokat tetézi.
Szeretett közel-keleti keresztényeinknek azt mondom: osztozom abban az érzésetekben, hogy keveset tehettek ebben az oly drámai helyzetben. A pápának és az egész Egyháznak a szívében vagytok. Köszönöm hívő tanúságtételeteket. Szűz Mária, Levante asszonya, a történelemben felkelt új Nap hajnala, szüntelenül oltalmazzon benneteket, és kísérje a világot a béke hajnala felé!
Köszöntelek mindannyiatokat, Castel Gandolfó-i hívek és jelen lévő zarándokok. Üdvözlöm a Catholic Worldview Fellowship által szervezett zarándoklaton részt vevő fiatalokat, akik több hetes ima és képzés után Rómába látogatnak.
Köszönöm az Actio Catholica Nemzetközi Fórumának, hogy megszervezte az imamaraton az országvezetőkért elnevezésű rendezvényt: mindannyiunkat arra hívnak, hogy ma 10 óra és 22 óra között álljunk meg egy percre imádkozni, és kérjük az Urat, hogy világosítsa meg országaink vezetőit és béketerveket inspiráljon bennük.
Ezekben a hetekben a Fokoláre Mozgalom néhány családja Loppianóban tartózkodik az új családok nemzetközi iskolája elnevezésű rendezvényen. Imádkozom, hogy ez a lelkiségi és testvériségi tapasztalat tegyen szilárddá benneteket a hitben és örömtelivé a többi család lelki kísérésében.
Köszöntöm a Catholic Institute of Technology diákjait, tanárait és munkatársait, melynek székhelye épp itt, Castel Gandolfóban van; köszöntöm az Agesci Gela 3 cserkészcsapatot, mely a jubileumi zarándoklatán vesz részt, amely Boldog Carlo Acutis sírja előtt ér véget; köszöntöm a Castello di Godegó-i fiatalokat is, akik egy jótékonysági programon vesznek részt a római Karitásszal együtt; köszöntöm a palermói és a sarsinai hívőket.
Jelen vannak továbbá az „‘O Stazzo” folklórcsoport tagjai is, itt van az Alba de Tormes-i zenekar is.
Néhány nap múlva visszatérek a Vatikánba, az itt, Castel Gandolfóban töltött két hét után. Szeretném megköszönni mindannyiatoknak a fogadtatást, és szép vasárnapot kívánok mindenkinek!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
