Brunszvik Terézia (Pozsony 1775 -Vácduka 1861) nemesi családból származott. Èdesapja ifj. Brunswick Antal gróf (1746–1793), gazdálkodó, író, édesanyja báró Seeberg Anna (1752–1830), négy gyermekük született: Teréz, Ferenc (1777–1849), Jozefin (1779–1821) és Karolina (1782–1843).
wikipedia
Brunszvik Antal korai halála után özvegységre jutott édesanyjával Magyarországon majd Bécsben lakott, később húgával, özvegy gróf Deym Josephné Brunswick Jozefin (1779–1821) grófnővel, és annak két fiával Oroszországban, és Svájcban élt.
Yverdonban Pestalozzival ismerkedett meg, aki nagy hatással volt rá. Később elvállalta testvére gyermekeinek nevelését és tanítását Csehországban, ezután Budára költözött.
1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát. Az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – ő nyitotta meg a Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán.
Forradalmi tett volt!
Az óvoda első kisdedóvó-nevelője Kern Máté volt.
1829-ben a cselédlányok oktatására un. cselédiskolát hozott létre.
1836-ban egyesületet alapitott az óvodák számának növelésére.Halálig 80-ra nött az óvodai intézmények száma. Teleki Blankáva ( Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával) tevékenyen részt vett az elsö magyar nönevelö intézet megalapitásában és finan-szirozásban.
Brunszvik Terézia több nyelvet beszélt és írt, többek között franciául, angolul és olaszul, a festészetben és rajzolásban is kiemelkedő tehetséget mutatott. remekül zongorázott, szavalt, németül verseket is irt.
1799 nyarától ő és húga, Josephine szoros kapcsolatban álltak Ludwig van Beethovennel. Már első találkozásuk- kor Therese olyan mély benyomást tett a csak öt évvel idősebb zongoristára és zeneszerzőre zongorajátékával, hogy Beethoven spontán módon felvette a kapcsolatot a Brunsvik családdal, és ingyenesen tanította zongorázni a két testvért: „Ő, aki valójában utálta a tanítást, 1799 nyarán minden délután a Brunszvikékhez járt, és órákat töltött azzal, hogy a két fiatal nő zon- gorajátékát tökéletesítette.
Szerelmi érzelmei által is motivált közeledési kísérletei nem vezettek házassághoz, édesanyjuk család politiká-já nak volt köszönhető, aki lányai társadalmi helyzeté- nek biztosítása érdekében kapcsolatokat épített ki tehetős, nemesi származású kérőkkel.
Ennek ellenére Therese, testvére Franz és különösen Josephine szoros kapcsolatban maradtak Ludwig van Beethovennel, ami nem utolsósorban olyan művek dedikálásában is megnyilvánult, mint a Ferencnek írt op. 57 („Appassionata”) szonáta és a op. 78 szonáta amelyet Teréziának irt.
A korábbi kutatások Tereziában látták a zeneszerzö „hallhatallan kedveshez” intézett leveleinek cimzett- jét,újabb felfedezések szerint inkább huga, Josephine volt.
Utolsó éveit unokahugánál Brunsvik Juliánál Vácdukán töltötte, itt hunyt el 86 eves korában. Hamvait 1861 szept. 27.-n Martonvásaáron helyezték végsö nyugalomra
Nevét ma számos intézmény és óvoda viseli.
Brunszvik Teréz-díj. Kiemelkedő óvodapedagógiai munkáért, valamint az óvoda pedagógus képzésben kiemelkedő munkát végző oktatók elismerésére adományozható. A plakett Brunszvik Teréz domború arcképét és a Brunszvik Teréz-díj feliratot ábrázolja, Lebó Ferenc szobrászművész alkotása.
Prof. Dr. em. Makovitzky József (Univ. Heidelberg és Univ. Freiburg i. Br☺
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
