A lap a 2024. június 9-e óta megtartott időközi parlamenti és önkormányzati választások eredményeit vette alapul, a becslés szerint a kormánypártok stabil többséget szereznének.
Az időközi választások és a rendelkezésre álló adatok alapján a Mandiner becslést végzett, hogyan is nézne ki az ország politikai térképe egy parlamenti választás esetén – írja a lap. Hozzáteszik, azért nem közvélemény-kutatásokhoz fordultak, mert nem kívánnak állást foglalni az azokról szóló vitákban, így a legegyszerűbb, ha a tényszerű választási eredmények alapján számolnak.
2025-ből két időközi parlamenti választás eredményei állnak rendelkezésre: Újpest-Angyalföldön és a Tolna megyei kettes választókerületben kellett új képviselőt választani. 2025. januárjában a Tolna megyei választáson Csibi Krisztina, a Fidesz-KDNP jelöltje fölényesen győzött, míg márciusban Újpesten választási csalásért jogerősen elítélt Varju László, a DK jelöltje nyert simán.
A két voksolás érdekessége, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága növekedett a 2024-es EP-voksoláshoz képest az adott körzetekben.
Arra egyik politikai blokk sem volt képes, hogy a másiktól elhódítson körzetet – írják. Tolna vármegyében Potápi Árpád úgy ért el 62,44 százalékot 2022-ben, hogy a Fidesz-KDNP eredménye országosan 54,13 százalék volt (az egyesült baloldalé mindössze 34,44 százalék). Vagyis Potápi Árpád nagyjából 15 százalékkal (8 százalékponttal) kapott több szavazatot, mint a Fidesz országos átlaga. A lap megemlíti, hogy ebben a körzetben a 2024-es európai parlamenti a Fidesz-KDNP listája 55 százalék alatt szerepelt, és ahhoz képest januárban közel 20 százalékkal jobban szerepelt a kormánypártok jelöltje.
Újpest-Angyalföldön az EP-választáson a Fidesz-KDNP listája 31 százalékot szerzett, míg márciusban a kormánypártok jelöltje több mint 34 százalékot. Ez nagyjából 10 százalékos erősödés volt a Fidesz esetében a 2024-es eredményhez képest.
Az időközi önkormányzati választásokon a lap szerint kicsit más a helyzet, összességében a kormánypártok támogatottsága 41,97 százalékról 38,84 százalékra csökkent. Megjegyzik, ezek jórészt inkább az ellenzéki által 2024. júniusában megnyert körzetekben volt választás. Ráadásul
olyan körzetekben volt voksolás, ahol a kormánypártok a 2024-es önkormányzati választáson rosszabbul szerepeltek, mint az országos átlaguk.
A lap szerint a csökkenés annak is köszönhető, hogy ezek a voksolások kisebb téttel bírtak a kormánypártok számára, de a kormánypártok így is mindenkit megelőztek. Összességében 7,5 százalékkal csökkent a Fidesz támogatottsága a 2024-es önkormányzati választáshoz képest.
Az időközi parlamenti és önkormányzati választásokon a Fidesz eredményeit összevonva a lap arra az eredményre jutott, hogy 7,5 százalékot erősödött a támogatottsága 2024-hez képest. Akkor a Fidesz 44,87 százalékot ért el az EP-listán, de az önkormányzati választáson a megyei listákon ennél jobb eredményt ért el. Így a nagyobbik kormánypárt támogatottságát országosan 47-49 százalékosra vette a lap az időközi választások alapján.
Mindezek alapján a Mandiner mandátumbecslése szerint a Fidesz 109, a Tisza 89, míg a német nemzetiség egy főt delegálna az Országgyűlésbe.
A Fidesz 63, a Tisza pedig 43 egyéni körzetet nyerne. Listán a Fidesz 46 és a Tisza is 46 mandátumot szerezne. Ennek oka, hogy becslésünk alapján a Tisza a 43 egyéni győzelme közül több óriási fölénnyel alakulna ki, ezzel szemben a lap a Fidesz sikereit szűkebbre becsülte, és így a Tisza jutna extra győzteskompenzációhoz.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »


