A Chelsea a klubvilágbajnok, egy félidő alatt lerendezte a döntőt Orosky Tamás2025. 07. 13., v – 23:21
Az angol Chelsea nyerte az első, 32 csapatosra bővített labdarúgó-klubvilágbajnokságot.
A Konferencialiga idei győztese Cole Palmer duplájával és az ő gólpasszából eredményes Joao Pedro találatával már a szünetig háromgólos előnyre tett szert a favorit Paris Saint-Germain ellen, így jószerivel 45 perc alatt eldöntötte az összecsapást a párizsi riválissal szemben, amely azzal a céllal játszott, hogy a Bajnokok Ligája, a francia bajnokság, kupa és szuperkupa után idénybeli ötödik trófeáját is begyűjtse.
A második félidőben már nem született gól, így az angol gárda 2022 után másodjára diadalmaskodott a klubvilágbajnokságon, melyen sorozatban 13. alkalommal európai csapat győzött.
Kapcsolódó cikkünk New York |
Egy szezon megkoronázása vagy egy hónapos túlóra a semmiért? Vasárnap, közép-európai idő szerint 21 órakor a PSG és a Chelsea csap össze a klubvilágbajnoki trófeáért New Yorkban.
Fájdalomdíjak
A klubvilágbajnokság megreformálása komoly ellenérzéséket váltott ki szurkolókban és a klubokban egyaránt, mivel egy hosszú és nehéz szezon végén egy többhetes tornára kötelezte a résztvevő csapatokat. A FIFA így elsősorban a díjazással próbálta csábítóvá tenni a nyári eseményt: a klub-vb győztese 125 millió amerikai dollárt (107 millió eurót) vihet haza, a torna összdíjazása pedig 1 milliárd dollárra rúg.
Párizsi favorit, londoni csikócsapat
A BL-győztes Paris Saint-Germain a New York-i döntő egyértelmű esélyese. A párizsiak számára különleges téttel bír a finálé, hiszen ha győznek, akkor elmondhatják magukról, hogy a Ligue 1, a Francia Kupa és a BL után a negyedik sorozatot is megnyerték, amiben a szezon során elindultak. Luis Enrique legénysége magabiztosan menetelt végig a tornán, az eddigi hat meccséből ötöt kapott gól nélkül nyert meg, az elődöntőben pedig lehengerlő teljesítményt nyújtva verte 4:0-ra a Real Madridot. Ráadásul olyan korán eldöntötte a Királyi Gárda elleni meccset, hogy a 65. percre már Dembélé, Kvarackelia, Doué és Fabian Ruiz is elhagyta a pályát, hogy erőt nyerjen a döntőre.
A Chelsea szintén öt győzelemmel és egy vereséggel a háta mögött jutott döntőbe. A londoni kékek a fináléban várhatóan már nem számíthatnak szélsőjükre, Noni Maduekére, aki az Arsenalhoz igazol, míg a távozófélben lévő Nicolas Jackson valószínűleg ezen a meccsen búcsúzik a klubtól. A Chelsea a nyarat egy kötelezőnek mondható Konferencialiga-győzelemmel kezdte, ezúttal viszont jóval nehezebb feladat vár Enzo Maresca csikócsapatára, amely a legfiatalabb átlagéletkorú csapat a klub-vb teljes mezőnyében, legidősebb nevezett játékosa a 27 éves Adarabioyo.
Akciós belépők
A FIFA-nak a döntőben is problémát okoz az érdektelenség, tegnap délután még többezer jegy várt gazdára – bár az talán nem lesz annyira kínos, ha a 82 ezres MetLife Stadium nem telik meg az utolsó helyig. Az elődöntők során a szervezők drasztikus árcsökkentéssel próbálták becsábítani a szurkolókat a stadionokba: bizonyos jegyeket 13 dollárért kínáltak az eredetileg kiírt 473 helyett.
Kapcsolódó cikkünk
Annyi kritika talán még sohasem övezett labdarúgó-világversenyt, mint a június 14-én, az Egyesült Államokban megkezdett klubvilágbajnokságot. A 32 csapatosra duzzasztott, egy hónaposra tervezett tornáról még nem tudni, hogy a FIFA túlzott megalomániája, Gianni Infantino elnök agymenése vagy egy tényleg teljesen felesleges dzsembori, ahol a legnagyobb lehetőséget a berobbanás előtt álló sztárjelöltek és az Európán kívüli klubok kaphatják.
A díjazást látva az a kérdés is felmerül, hogy valóban van az a pénz, amiért még a játékosok egészségét is lehet kockáztatni?
Az amerikai klubvilágbajnoksággal a FIFA főnöke és Trump-rajongó Gianni Infantino egy újabb fejőstehenet indított el, írta a Der Spiegel, amely szerint a csapatokat ugyan elárasztják pénzzel, de a siker egyáltalán nem garantált.
A lap szerint a torna egyértelműen Gianni Infantino FIFA-elnök egójának beteljesülése. A sportvezető büszkén adta át a Fehér Házban Donald Trump amerikai elnöknek az új trófeát, amelyen 24 leendő győztes nevének van hely.
Természetesen a lista még üres, ám két gravírozás már látható: Infantino neve kétszer is szerepel, egyszer alapító elnökként, egyszer pedig a klubvilágbajnokság ötletgazdájaként.
Nem véletlen, hogy az egoista elnök a klubvébét saját gyermekeként kezeli, átnyomta a FIFA-n, figyelmen kívül hagyta a kezdeti ellenállást minden oldalról, és végül minden úgy alakult, ahogy akarta. Az viszont megjósolhatatlan, hogy az esemény valóban olyan elsöprő siker lesz-e, mint amiről évek óta fantáziál.
A szurkolói vonakodás is érhető, egyrészt kit érdekel egy ilyen semmiből jött, a versenyprogramba beleerőszakolt viadal, másrészt a jegyárak is borsosak, harmadrészt sok külföldi futballrajongó szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy egy olyan országba utazzon, amelyről Trump hivatalba lépése óta nyugtalanító hírek terjednek.
Legutóbb az NBC arról számolt be, hogy Trump vám- és bevándorlási ügynököket küld a stadionokba, hogy ellenőrizzék a szurkolók státuszát.
Ezt ugyan hivatalosan még nem erősítették meg, de táplálja a bizonytalanságot. És akkor még nem beszéltünk a Los Angeles-i forrongásról, ahol a Nemzeti Gárda katonákkal próbál rendet tenni.
A FIFA és Infantino a rá jellemző módon bagatellizálja mindezt, az elnök már kijelentette, hogy nincsenek aggályai a szurkolók biztonságával kapcsolatban.
Innen indult, ez lett belőle
A sorozat elődjét az Interkontinentális-kupa (vagy Toyota-kupa) jelentette, amelyen 1960-tól kezdve az európai BEK-, majd BL-győztes mérte össze erejét a dél-amerikai Libertadores-kupa legjobbjával. A felek 1979-ig oda-visszavágón döntötték el a trófea sorsát, 1980-tól viszont már csak egy meccset vívtak, azt is Japánban.
A legutolsó ilyen viadalt 2004-ben a portugál Porto nyerte, miután tizenegyesekkel felülmúlta a kolumbiai Once Caldast. Közben a FIFA már 2000-ben megrendezte az első klubvilágbajnokságot (a brazil Corinthians lett az első), 2005-től pedig már csak ez a torna maradt hírmondónak.
A csoport: Palmeiras (brazil), FC Porto (portugál), al-Ahli (egyiptomi), Inter Miami (amerikai)
B csoport: Paris Saint-Germain (francia), Atlético Madrid (spanyol), Botafogo (brazil), Seattle Sounders (amerikai)
C csoport: Bayern München (német), Auckland City (új-zélandi), Boca Juniors (argentin), Benfica (portugál)
D csoport: Flamengo (brazil), Espérance (tunéziai), Chelsea (angol), Los Angeles FC (amerikai)
E csoport: River Plate (argentin), Urawa Red Diamonds (japán), Monterrey (mexikói), Internazionale (olasz)
F csoport: Fluminense (brazil), Borussia Dortmund (német), Ulszan (dél-koreai), Mamelodi Sundowns (dél-afrikai)
G csoport: Manchester City (angol), Wydad (marokkói), al-Ain (egyesült arab emírségekbeli), Juventus (olasz)
H csoport: Real Madrid (spanyol), al-Hilal (szaúdi), Pachuca (mexikói), Red Bull Salzburg (osztrák)
A csoportbeosztás
Ezen Európa, Észak-Amerika, Ázsia, Afrika és Óceánia bajnokai a szezon közepén, decemberben csaptak össze, de a torna jelentőségére jellemző, hogy a Bajnokok Ligája-győztes európai csapat csupán az elődöntőben kapcsolódott be, ezt sikerült besuvasztani a rendkívül szoros naptárba.
Lesöpörték az ellenállást
Ehhez a maszatoláshoz képest az idei kiírás már igazi robbanásnak számít, hiszen az eddigi nyolc csapat helyett 32 indul. A bővítés gondolatát nem követte osztatlan öröm és hurráoptimizmus. A labdarúgókat képviselő érdekvédelmi szervezet (FIFPro), valamint a profi ligákat képviselő World Leagues Forum is bírálta a változtatást.
A LaLiga jogi lépéseket fontolgatott, tavaly nyáron az angol profi labdarúgók szövetsége (PFA) és a francia hivatásos labdarúgók szervezete (UNPF) pedig hivatalos keresetet nyújtott be egy brüsszeli bírósághoz a torna elleni tiltakozás céljából. A klubvébét azonban már nem lehetett megállítani…
A túlterheltség miatt a sztárok közül Alisson Becker, a Liverpool és Rodri, a Manchester City játékosa is aggodalmát fejezte ki, míg Pep Guardiola külön kérte csapata, a ManCity számára a Premier League-szezon későbbi kezdését.
A múlt héten a Napolihoz szerződő belga középpályás, Kevin de Bruyne úgy fogalmazott: „A probléma az, hogy az UEFA és a FIFA folyamatosan pluszmérkőzéseket talál ki, és ugyan mi is felvethetjük aggályainkat, közös megoldást nem találtunk. Úgy tűnik, a pénz erősebb a játékosok hangjánál.”
Thibaut Courtois is többször bírálta nyíltan a túlzsúfolt mérkőzésnaptárt, és több pontban is felhívta a figyelmet a játékosok túlterheltségére. Courtois kritikája főként arra irányul, hogy a labdarúgás vezető testületei – FIFA, UEFA – a pénzügyi bevételeket helyezik előtérbe a játékosok egészségével szemben. Szerinte nem szabad elfogadni a túlzsúfolt versenynaptárt, mert az fokozza a fizikai és mentális kimerülést, sérülésekhez vezet, és hosszú távon gyengíti a játékosokat.
„A játékosokat robotként kezelik, nem törődnek a pihenésükkel, csupán a bevételi oldalra koncentrálnak. A FIFA és az UEFA plusztornákat vezet be a versenynaptárba (Nemzetek Ligája, Konferencialiga, klub-vb), csak mert ez pluszbevételt jelent számukra.
Nekünk viszont fel kell emelni a hangunkat, mert ha semmit nem mondunk, mindig ugyanaz megy tovább. Nézzük meg az NBA-t, ott két hónap a szabadság, hogy kipihend magad és felkészülj a kilenc hónapos szezonra.
Ha viszont nem pihensz, jönnek a sérülések. Nem a meccsek száma jelenti a problémát, hanem az, hogy nincs elég regenerációs idő” – fogalmazott a Real Madrid kapusa, aki szintén kritikusan jegyezte meg, hogy noha a FIFPRO próbál fellépni a játékosok érdekében, a FIFA és az UEFA nem veszi komolyan ezeket az igényeket.
Új szabályok próbaszobája
A klubvébé mellett egyébként is zsúfolt a nyár, hiszen június 14-e és július 6-a között rendezik az észak-, közép-amerikai és karibi régió (CONCACAF) Arany-kupáját, zajlik az U21-es Európa-bajnokság, míg július 2-án kezdődik a női Eb is. A tornákon új szabályokat vezetnek be, lássuk, mire kell figyelnünk szurkolóként!
A játékvezetők külön figyelnek majd az időhúzásra, a kapusok mostantól nem tarthatják sokáig a labdát. A régi szabályt, amely szerint hat másodpercet dédelgethetik, évekig nem alkalmazták. Most a kapus nyolc másodpercet kap, de három másodperc után a bíró felemelt karral jelzi, hogy már csak öt másodperce van. Ha nem hozza játékba ezen idő alatt, az ellenfél következik szöglettel.A legutóbbi Bajnokok Ligája-kiírás egy legvitatottabb jelenetét az Atlético–Real Madrid nyolcaddöntő visszavágója hozta: a hazaiak játékosa, Julian Álvarez a tizenegyespárbajban ugyan a léc alá küldte a labdát, ám később érvénytelenítették a gólt, mert a felvételek megtekintése után a VAR-szobában ülők úgy ítélték meg, kétszer ért a labdához, ez pedig szabálytalan. A nemzetközi szabályalkotó testület (IFAB) változtatott az eddigi gyakorlaton: eszerint ha a rúgójátékos véletlenül kettős érintést követ el, és a kísérletéből gól lesz, a lövést meg kell ismételni.A klubvébén kipróbálják, a továbbfejlesztett félautomata lestechnikát, amely arra hivatott, hogy ha egy játékos egyértelműen lesen van, akkor az asszisztens azonnal jelezzen. „Emlékeztettük az asszisztenseinket, hogy legyenek egy kicsit bátrabbak, merészebbek. Amikor a les kétméteres, az nem adhat okot kétségre” – mondta Pierluigi Collina, a FIFA játékvezetőinek vezetője.Ugyancsak a klubvilágbajnokságon debütál a bírók által viselt testkamera: de ez egyelőre csak arra szolgál, hogy például a gólokat a játékvezető szemszögéből is láthassuk. A vitatott esetekhez azonban egyelőre nem használják.A klubvébé újítása lesz, hogy vitatott videobírós esetéknél a stadion kivetítőjén is látható lesz az a visszajátszás, amely alapján a játékvezető döntést hoz. A bírók és a VAR közötti beszélgetés hangfelvétele titokban marad, azt azonban a tévénézők is hallhatják, ahogy a játékvezető elmagyarázza, majd és megindokolja a végső döntést.Újdonság, hogy csakis a csapatkapitányok beszélhetnek a bíróval – ez eddig is egyértelműnek tűnt, de hivatalosan csak idén nyáron került be a játékszabályba. Ennek célja megakadályozni, hogy a bírót a játékosok heves reklamálással megpróbálják befolyásolni.
Az új lebonyolítás a régi idők hagyományos világbajnokságát idézi, azaz a 32 gárdát nyolc csoportba sorsolták, melyekből az első kettő jut tovább, utána pedig a nyolcaddöntőtől egyenes kieséses rendszerben folytatódik a torna.
Egymilliárd dolláros pénzdíj
Aki azt mondja, nem a pénz dönt, az nagyon téved, hiszen melyik csapat mondana nemet dollármillióknak? A FIFA is biztosra ment, a 32 résztvevő egymilliárd dolláros nyeremény alapon osztozik úgy, hogy már a részvételért is pénzt kap. Igaz, nem ugyanannyit, ezt a sport- és reklámérték függvényében osztják szét.
De például a legjobb európai klubok 38, a kontinens szerényebb képviselői 13 millió dollárral gazdagodnak anélkül, hogy labdába rúgtak volna.
Aztán a csoportkör mérkőzésein a döntetlen egy-, a győzelem kétmillió dollárt ér, a nyolcaddöntőért 7,5, a negyeddöntőért 13,125, az elődöntőért 21, a fináléért 30, a végső győzelemért plusz 40 millió dollár jár. Azaz az aranyérmes végül 80-85 millió dollárt is összefutballozhat – mindezt az alanyi jogon járó összegen kívül.
Messiék nem tudtak nyerni a rajton
Gól nélküli döntetlent hozott az amerikai Inter Miami és az egyiptomi al-Ahli nyitómérkőzés az Egyesült Államokban. Az Inter Miami klasszisai közül Lionel Messi, Luis Suárez és Sergio Busquets a szintén korábbi barcelonai játékos, Javier Mascherano vezetőedző kezdőcsapatában kapott helyet, Jordi Alba sérülése miatt nem volt kerettag. Az al-Ahlinál is voltak a magyar futballt követők számára ismerős nevek, a Ferencvárostól június elején távozó Mohamed Ali Ben Romdan most mutatkozott be új csapatában, míg a Fehérvártól télen szerződtetett szlovén Nejc Gradisar a kispadon foglalt helyet, majd a 79. percben cserélte be trénere.
Az újragondolt klubvilágbajnokság miami nyitómeccsén a hazainak feltüntetett egyiptomiak előtt adódott az első komolyabb gólszerzési lehetőség, a 7. percben Trezeguet kapott egy remek labdát, ám a vendégek kapusa lábbal hárítani tudta lövését. Néhány perccel később nagyjából 25 méterről végezhetett el szabadrúgást az amerikai csapat, Lionel Messi kapura lőtt, de kísérlete fölészállt.
A 42. percben tizenegyeshez jutottak az egyiptomiak, de Mahmoud Trezeguet büntetőjét védte Ustari, majd az ismétlésnél nagyon rosszul találta el a labdát a 30 éves játékos, amit már könnyedén fogott az argentin kapus. A félidő vége előtt az Inter Miami is megszerezhette volna a vezetést, egy emelés után Abou Alinak saját gólvonaláról kellett tisztáznia.
A második félidőben inkább az amerikaiak veszélyeztettek, Tadeo Allende közvetlen közelről nem tudta átemelni a kapust, majd Lionel Messi szabadrúgásánál már felhördült a közönség, de az argentin klasszis kísérlete csak az oldalhálót találta el.
A ráadásban így is megnyerhette volna a meccset az Inter Miami, Messi a tizenhatos sarkáról tekert kapura, próbálkozása majdnem meglepte az egyiptomiak kapusát, aki végül a kapufára tudta ütni a labdát. Az ezt követő szögletből Falcon fejelhetett tisztán, ám bólintása elkerülte a kaput, így nem született (érvényes) gól a klubvilágbajnokság nyitányán.
Akárcsak a klubvilágbajnokság nyitómeccsén, úgy az A csoport második találkozóján, a Palmeiras–FC Porto összecsapáson is gól nélküli döntetlen született, ez elsősorban a portugálok második számú kapusának, az idényben mindössze hetedik mérkőzésén pályára lépő Cláudio Ramosnak volt köszönhető, aki 5 védéssel járult hozzá csapata pontszerzéséhez.
Hengerelt a PSG és a Bayern
Az első napok legérdekesebb párosításán a friss Bajnokok Ligája-győztes Paris Saint-Germain 4–0-ra legyőzte a spanyol bajnoki bronzérmes Atlético Madridot.
A francia sztárcsapat Fabián Ruiz és Vitinha találataival a szünetben már 2–0-ra vezetett, majd a folytatásban őrizte ezt az előnyt. A 78. percben emberelőnybe is került a PSG, amely aztán Senny Mayulu 87. percben szerzett góljával bebiztosította a sikerét. A hosszabbításban a párizsi együttesnek kezezés miatt büntetőt ítélt Kovács István, Li Kang In pedig nem hibázott, így a PSG magabiztos sikerrel kezdett.
A két európai élcsapat után a B csoport másik két együttese, a brazil Botafogo és az egyesült államokbeli Seattle Sounders feszült egymásnak. Az első gólra 28 percet kellett várni, ekkor Alex Telles remekül tekeredő szabadrúgását Jair Cunha bólintotta a kapuba (1–0). Bő negyedórával később megduplázta előnyét a Botafogo: egy remekül felépített támadás végén Igor Jesus remekül érkezett Vitinho beadására, és a bal alsóba fejelt (2–0).
A második félidőben többször veszélyeztette ellenfele kapuját a Seattle, a 75. percben pedig összejött a szépítés is: Rusnák szabadrúgását követően nem szabadult fel a kapu, Paul Rothrock ismét középre ívelte a labdát, Cristian Roldan fejese pedig egy Botafogo-játékoson irányt változtatva pattant a tehetetlen John Victor kapujába (2–1). A ráadásban nagy egyenlítési lehetőség adódott az amerikaiak előtt, de Rusnák lövését előbb a visszazáró Barbosa blokkolta, majd De La Vega próbálkozását megfogta a brazilok kapusa, így a Botafogo győzelemmel kezdte klubvilágbajnoki szereplését.
Megkezdte szereplését a Bayern München is, amely rögtön az első csoportmeccsén 10–0-ra kiütötte az Auckland Cityt a C jelű kvartettben.
Nem volt egy súlycsoportban Bayern Münchennel az Auckland City, ami nem is csoda, hiszen a tízszeres új-zélandi bajnok együttes nagy részét olyan játékosok alkotják, akik a futball mellett egyetemi tanulmányaikat végzik, vagy teljes munkaidős állásban keresik a kenyerüket. Utóbbi kategóriába esik a kapus, Conor Tracey, aki egy állatorvosi gyógyszerekkel foglalkozó raktárban dolgozik. A meccs előtt elárulta, a klub-vb miatt fizetés nélküli szabadságot is ki kellett vennie a munkahelyén:
Egy kicsit szenvedni fogok a lakbérrel, a számlákkal és hasonlókkal, de az, hogy a Bayern, a Benfica és a Boca ellen játszhatok, mindent megér.
Tracey-nek – aki a kiütés ellenére hét védést bemutatott – már az első félidőben hatszor kellett maga mögé nyúlnia: a Bayern gólgyártását megkezdő Kingsley Coman és Michael Olise duplázott, rajtuk kívül Sacha Boey és Thomas Müller is betalált. A német rekordbajnok a szünet után sem vett vissza a tempóból, az utolsó fél órára becserélt Jamal Musiala háromszor, Müller pedig még egyszer beköszönt, így csapatuk végül 10–0-ra diadalmaskodott.
A The Athletic összeállította azon feltörekvő fiatalok listáját, akikre érdemes lehet odafigyelni ezen a tornán. Ilyen lehet az új Messiként is emlegetett Franco Mastantuono, a River Plate-ben nevelkedett tinisztár, aki most debütált az argentin válogatottban, és aki a Real Madridban folytatja majd pályafutását. Aztán ott van Jude Bellingham öccse, Jobe, aki nemrég cserélte fel a Premier League-be frissen feljutott Sunderlandet a német Borussia Dortmundra, illetve a Palmeiras 18 éves csodagyereke, Estevao Willian, aki a nyáron csatlakozik a Chelsea-hez.
Íme a sportlap Next Generation-listája:
Középpályások:
Obed Vargas (Seattle Sounders)Milton Delgado (Boca Juniors)Jobe Bellingham (Borussia Dortmund)
Csatárok:
Estevao Willian (Palmeiras)Samu Aghehowa (Porto)Rodrigo Mora (Porto)Koussay Maacha (Esperance Tunis)Franco Mastantuono (Real Madrid)Kenan Yildiz (Juventus)Jamie Gittens (Borussia Dortmund)Rayan Cherki (Manchester City)Oscar Gloukh (Red Bull Salzburg) Kapcsolódó cikkünk
A Bajnokok Ligájának változatosnak kell lennie, különben nem szórakoztató. Az utóbbi időben azonban két klub uralta a versenyt: négy éve nem volt olyan döntő, amelyben ne lett volna érdekelt a Real Madrid vagy a Manchester City, és három éve nem volt másik győztese a sorozatnak, ráadásul 2014 óta gyakorlatilag mindig Spanyolország vagy Anglia nyert – az egyetlen kivétel a Bayern München volt. Most azonban ismét a francia futball, illetve a PSG ért fel a csúcsra.
Franciaország Olaszország ellen a döntőben – erre ritkán van példa. A Serie A, amely egykor a világ legjobb bajnoksága volt, 15 éve nem nyerte meg a címet, a Ligue 1-nek pedig legutóbb 1993-ban volt győztese, amikor a Bajnokok Ligája első szezonjában a Marseille legyőzte a Milant. Azóta csak két döntő volt francia klub részvételével: a Monaco 2004-ben, a PSG pedig 2020-ban veszített – utóbbi most az Interrel csaphatott össze a végső győzelemért, és sikerrel tette.
Történelmet írni
„A szezon elejétől az volt a csapat célja, hogy történelmet írjon” – mondta Luis Enrique, a Paris Saint-Germain vezetőedzője Münchenben, miután együttese a döntőben kiütéses, 5-0-s győzelmet aratott az Internazionale felett, és ezzel a klub története során először megnyerte a labdarúgó Bajnokok Ligáját.
A spanyol szakember, aki 2015-ben az FC Barcelonával is diadalmaskodott a legrangosabb európai klubsorozatban, a váratlanul sima találkozót követően arról is beszélt, hogy játékosai tökéletesen reagáltak a döntő okozta feszültségre. „Az elmúlt napokban próbáltam levenni a terhet a játékosokról. Az edzőnek az a dolga, hogy nyugalmat sugározzon a játékosai felé és azon dolgoztunk, hogy az izgatottságuk ne legyen negatív hatással rájuk” – jegyezte meg az idén a bajnokságot és a Francia Kupát is megnyerő tréner.
„A játékosaim pedig képesek voltak a nyomást és a feszültséget a lehető legjobb módon kezelni, ez volt a kulcs.”
Luis Enrique szerint a győzelemhez elengedhetetlen volt, hogy folyamatosan nyomást gyakoroljanak az Interre. „A csapat fantasztikusan teljesített. Magasan, nagyon intenzíven letámadtuk őket, Ousmane Dembélé folyamatosan támadta a védőiket és a kapusukat. Nagyszerűen kezdtünk, viszont később is azt kértem, hogy támadjunk és szerezzünk gólokat, hogy biztosan megnyerjük a meccset.”
A mérkőzés legjobbja a két gólt szerző Desire Doué lett, aki nem nagyon találta a szavakat a találkozót követően. „Ez hihetetlen, egyszerűen hihetetlen. Bocsánat, nem tudok mást mondani” – nyilatkozta a 19 éves francia csatár, majd Luis Enrique érdemeit hangsúlyozta. „Két éve van itt és történelmet írt. Taktikailag és mentálisan is nagyon jó edző és emberként is fantasztikus, öröm vele dolgozni.”
A Paris Saint-Germain az elmúlt másfél évtizedben szinte folyamatosan a BL-győzelem céljával kezdte meg szezonjait, sztárjátékosok egész sora játszott az együttesben, akikkel nem sikerült feljutni a csúcsra. A korábbi időszakból Marquinhos tartozik azon kevesek közé, akik a klubnál maradtak és a csapatkapitány Münchenben nem felejtette el megemlíteni a klub korábbi klasszisait.
„Rengeteg érzelem van most bennem.
Korábban sok csalódást megéltem, de úgy érzem, mostanra felnőttem ezzel a klubbal. Rengeteg olyan játékos volt itt, akik szintén megérdemelték volna ezt a trófeát, de nem jártak sikerrel.
De mi most itt vagyunk és hazavisszük a serleget” – mondta boldogan Marquinhos.
Érdekes
Nasszer Al-Khelaifi a Paris Saint-Germain (PSG) elnöke és az egyik legbefolyásosabb alak a nemzetközi sport- és médiavilágban. Kulcsszereplő nemcsak a futballban, hanem a katari sportérdekek globális terjeszkedésében is. Íme, amit róla érdemes tudni!
Teljes név: Nasszer bin Ghanim Al-Khelaifi
Született: 1973. november 12., Katar
Foglalkozás: üzletember, sportvezető, volt profi teniszező
Karrier és pozíciók:
2011 óta a PSG elnöke: miután a Qatar Sports Investments (QSI) felvásárolta a PSG-t, Al-Khelaifit nevezték ki elnöknek és vezérigazgatónak.2014 óta a BeIN Media Group elnöke (2014): a világ egyik legnagyobb sportműsor-szolgáltatója, több kontinensen közvetíti a topbajnokságokat. Szoros kapcsolatban áll a katari állammal, és szerepe van a sportdiplomáciában is.2021 óta az ECA elnöke: ő lett az Európai Klubszövetség (ECA) elnöke a Szuperliga-botrány után, miután az egyik legfajsúlyosabb ellenzője volt az európai Szuperliga-tervnek, amit a Real Madrid, Barcelona, a Juventus és a legnagyobb PL-klubok szerettek volna létrehozni. Közel áll az UEFA-hoz, különösen jó kapcsolatot ápol Aleksander Ceferin elnökkel.
Botrányok és ellentmondások
A PSG működését sokan a pénzügyi fair play kijátszásával vádolták az évek alatt, de Al-Khelaifi rendszerint elkerülte a súlyos következményeket. Személye ellen is több vizsgálat indult, többek között korrupció és a médiaközvetítési jogok értékesítése kapcsán, így például 2017-ben korrupciós gyanú merült fel vele szemben a FIFA-val kapcsolatos médiaközvetítési jogok ügyében, de felmentették a vádak alól.
Karizmatikus, nyugodt, stratégiai szemléletű vezetőként tartják számon. Fontos szereplője a futball diplomáciai hátterének, aki nemcsak üzletember, hanem sportpolitikai kulcsfigura is.
Egyszerre képviseli a modern, üzleti alapú futballt, és a közel-keleti (katari) befolyás növekedését a globális sportban, sokan úgy látják, hogy Al-Khelaifi a katari állam „arca” a sportvilágban, és az állam a sporton keresztül próbálja javítani Katar nemzetközi megítélését (sportwashing).
Sokan – így például a Barcelona vagy a Real Madrid elnöksége – vádolják azzal, hogy kihasználja politikai kapcsolatait és gazdasági hatalmát, és így számos esetben kivételes elbánásban van része mind neki, mind a Paris Saint-Germainnek.
Aki a PSG-sikerek mögött áll A sikerkovács
A párizsiakat irányító Luis Enrique 2015 után másodszor nyert edzőként Bajnokok Ligáját, tíz éve a Barcelonát vezette a csúcsra. Ezzel ő lett a hatodik edző, akinek sikerült két csapattal is az európai klubfutball csúcsára érni. Rajta kívül ez csak Carlo Ancelottinak (Milan, Real Madrid), Ottmar Hitzfeldnek (Borussia Dortmund, Bayern München), Jupp Heynckesnek (Real Madrid, Bayern München), José Mourinhónak (Porto, Internazionale) és Pep Guardiolának (Barcelona, Manchester City) sikerült.
Luis Enrique amellett, hogy második csapatával nyert Bajnokok Ligáját, a Barcelona után a PSG-vel is triplázni tudott – a kétcsapatos triplázást rajta kívül csak Pep Guardiola tudta megcsinálni.
Arra viszont csak ő volt képes, hogy csapata a BL-döntőben ötgólos különbséggel nyerjen, ez ezt megelőzően még egy csapatnak sem sikerült. Négy góllal a BEK és a BL-korszakot is figyelembe véve is csak négyszer sikerült nyerni, ebből kettő is a Milan nevéhez kötődik (1989, Steaua, illetve 1994, Barcelona), rajtuk kívül a Bayern (1974, Atlético Madrid) és a Real Madrid (1960, Eintracht Frankfurt) tudott ilyen különbséggel diadalmaskodni.
Edzői filozófia és játékrendszer
Luis Enrique szenvedélyes, következetes és kompromisszumokat nem tűrő vezető. Kiemelt hangsúlyt fektet a fegyelemre, az intenzitásra és a csapategységre. Nem habozik háttérbe szorítani a sztárjátékosokat, ha azok nem illeszkednek a csapat filozófiájába, ahogyan azt korábban Lionel Messivel és Francesco Tottival való konfliktusai is mutatták.
Személyes tragédiája, kislánya, Xana 2019-es elvesztése mélyen érintette, de ezt az érzelmi energiát is képes volt a pályán pozitív irányba fordítani, ami még emberibbé és inspirálóbbá teszi őt játékosai számára.
Luis Enrique csapatai általában a 4–3–3-as felállást alkalmazzák, de gyakran váltanak 3–4–3 vagy 3–4–2–1 formációkra is. Játéka a labdabirtokláson alapul, de nem a hagyományos tiki-taka stílusban: inkább vertikális, gyors átmenetekkel operál, és a szélső játékosok fontos szerepet kapnak a pálya szélességének kihasználásában és a védelem széthúzásában.
A védekezésben Luis Enrique csapatai magas letámadást alkalmaznak, ahol a szélsők és a csatárok agresszíven nyomást gyakorolnak az ellenfél védőire, miközben a középpályások lezárják a passzsávokat. Ez a megközelítés gyors labdaszerzést és azonnali támadásindítást tesz lehetővé.
Luis Enrique 2023-ban vette át a Paris Saint-Germain (PSG) irányítását, és radikális átalakítást hajtott végre a csapatnál. A sztárcentrikus megközelítést elhagyva fiatal, taktikai fegyelemmel rendelkező játékosokra épített, mint João Neves, Willian Pacho és Désiré Doué. A csapat kollektív szellemben játszott, ami 2025-ben meghozta gyümölcsét: a PSG játéka a kollektív fegyelemre, taktikai rugalmasságra és intenzív letámadásra épült, ami új szintre emelte a klubot.
A nyerőember
Désiré Doué egy rendkívül tehetséges és sokoldalú játékos, aki már fiatal kora ellenére is jelentős hatást gyakorolt a PSG játékára. Kiemelkedő technikai képességei, taktikai intelligenciája és munkamorálja révén a jövő egyik nagy ígérete a nemzetközi labdarúgásban.
2005. június 3-án született Angers-ben, és a Stade Rennes akadémiáján nevelkedett, ahol 2022-ben mutatkozott be a felnőttcsapatban. 2024 augusztusában, 19 évesen igazolt a PSG-hez, mintegy 60 millió euróért, és azóta a klub egyik legígéretesebb játékosává vált.
Doué elsősorban támadó középpályásként vagy szélsőként játszik, de rendkívüli taktikai rugalmasságának köszönhetően több poszton is bevethető. Kiemelkedő labdavezetési képességei, gyorsasága és agilitása révén gyakran képes áttörni az ellenfél védelmét, és helyzeteket teremteni társai számára. A 2022–2023-as szezonban a top 5 európai bajnokság középpályásai között a legjobb 2%-ba tartozott a progresszív labdacipelések (3,4 per 90 perc) és a sikeres cselek (3,9) tekintetében.
Emellett Doué kiváló passzkészséggel rendelkezik, és gyakran képes váratlan, kreatív megoldásokkal meglepni az ellenfelet. Védekezésben is aktív, átlagosan több mint három szerelést hajt végre meccsenként a Ligue 1-ben, ami a középpályások felső 6%-ába sorolja őt ebben a mutatóban.
A 2024–2025-ös szezonban Doué 54 mérkőzésen lépett pályára a PSG színeiben, ezeken 15 gólt szerzett és 16 gólpasszt adott. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Bajnokok Ligája döntőjében, ahol két gólt szerzett és egy gólpasszt adott.
Douét korábbi edzője, Bruno Génésio úgy jellemezte, mint fizikailag és mentálisan is érett játékost, aki kiválóan olvassa a játékot, technikailag mindkét lábával ügyes, és vezetői kvalitásokkal rendelkezik. Luis Enrique szerint Doué „technikai képességei, fizikuma és személyisége” révén a jövő egyik meghatározó játékosa lehet.
Érdekes
A Paris Saint-Germain (PSG) az elmúlt évtized egyik legmegosztóbb klubja lett, és több szempontból is számos kritika éri – mind szakmai, mind pénzügyi és kulturális okokból.
1. Pénzügyi dominancia és az olajpénz
A PSG-t 2011-ben vásárolta meg a katari állami hátterű Qatar Sports Investments, és azóta is óriási pénzügyi forrásokkal működik. Sztárjátékosokat (Messi, Neymar, Mbappé) igazoltak irreális fizetésekkel, amit sokan a sport gazdasági egyensúlyának megbontásaként értékelnek. A klubot többször is az UEFA Pénzügyi Fair Play (FFP) megsértésével vádolták, de általában elkerülte a komoly büntetéseket, ami újabb kritikákat szült.
2. Sztárcsapat kontra csapatjáték
A PSG-t sokáig „galaktikus” modellben működtették, ahol a hangsúly az egyéneken volt, nem a csapatkohézión. Emiatt a játékstílus gyakran széteső és egocentrikus volt, különösen a Bajnokok Ligája kiélezett szakaszaiban. A szurkolók, de még a futballszakma is hiányolta a karaktert, identitást és kollektív mentalitást. A PSG közel egy évtizedig nem tudott Bajnokok Ligáját nyerni, annak ellenére, hogy a világ legdrágább játékosai közül több is náluk játszott. Több alkalommal drámai összeomlások jellemezték a kieséses szakaszban (pl. Barcelona elleni 6–1, Real Madrid elleni 2022-es fordítás). Ezt sokan mentális gyengeségnek és vezetési problémáknak rótták fel.
3. Gyenge kapcsolat a szurkolókkal és a francia futballkultúrával
A fentiek miatt a PSG túlságosan „mesterségesnek” tűnik sok hagyományos szurkoló számára. A klub elidegenedett a francia futballgyökerektől, és inkább „luxusbrandként” viselkedett – különösen a párizsi arculatot hangsúlyozva, nem pedig a hagyományokat. A Parc des Princes közönsége gyakran pfújolta saját játékosait, és az ultrák is többször bojkottálták a csapatot.
4. Vezetői instabilitás és sportigazgatói hibák
Az elmúlt években számos edző (Ancelotti, Emery, Tuchel, Pochettino, Galtier) váltotta egymást – kevés stabilitás jellemezte a klubot. Többször hoztak rossz sportigazgatói döntéseket, például túlértékelt igazolások vagy rosszul kezelt öltözői hierarchia. A Luis Enrique-féle új korszak (2023 óta) ezzel próbál szakítani, fiatal, alázatos játékosokra építve, így a klub kezd megszabadulni korábbi stigmáitól, és taktikailag fegyelmezett, kollektív játékra épülő projektet valósít meg. De az imázs és szurkolói bizalom helyreállítása még időbe telhet.
A PSG a kritikák kereszttüzében A vesztes csalódott, de büszke
A finálé előtt a szakemberek szoros mérkőzésre számítottak, különösen azok után, hogy az Internazionale az elődöntőben az FC Barcelonát búcsúztatta, az olaszok viszont messze elmaradtak attól, amit várni lehetett tőlük, és Simone Inzaghi vezetőedző is elismerte, hogy tudásuk alatt teljesítettek labdarúgói.
„Ma egyáltalán nem olyanok voltunk, mint amilyen az én Interem lenni szokott és ezt a játékosok mindenkinél jobban tudják” – nyilatkozta szomorúan a tréner. „Mégis azt mondom, nagyon büszke vagyok arra az útra, amit ebben a szezonban megtettünk.
Ma egy nálunk erősebb csapattal játszottunk, amelyik teljesen megérdemelten nyerte meg a Bajnokok Ligáját.”
Inzaghit a jövőjéről is kérdezték, ám nem tudta megmondani, marad-e a csapatnál, mellyel idén az olasz bajnokságban is a második helyen végzett, ahogy az olasz Szuperkupa döntőjét is elveszítette, míg az Olasz Kupában az elődöntőben búcsúzott.
„Trófea nélkül zártuk a szezont, ám ezt leszámítva nagyon jól teljesítettünk. A jövőmmel kapcsolatban most nem tudok mit mondani. A következő napokban meglátjuk. Egy ilyen döntő után most nagy a csalódottság bennem, nem tudok a folytatáson gondolkodni. Néhány napon belül lesz majd lehetőség arra, hogy nyugodtan beszéljünk erről a klub vezetőivel.”
A BL-t legutóbb 2010-ben megnyerő Internazionale két éven belül második fináléját bukta el a Bajnokok Ligájában Inzaghi vezetésével, akinek azonban az állása nincs veszélyben, legalábbis Giuseppe Marotta klubigazgató a döntő után úgy nyilatkozott, hogy ha a szakember folytatni akarja a munkát a csapatnál, akkor a továbbiakban is ő vezetheti majd az együttest.
A héten viszont kiderült, hogy a tréner távozik Milánóból és a szaúdi al-Hilal labdarúgócsapatánál folytatja edzői pályafutását.
Érdekes
Az Olympique de Marseille 1993-ban nyerte meg a Bajnokok Ligáját, ezzel az első és 2025-ig az egyetlen francia klubként hódította el a legrangosabb európai klubtrófeát.
A győzelem története
Az 1992–1993-as szezon volt az első, amelyet hivatalosan is „Bajnokok Ligája” néven rendeztek meg. A döntőt 1993. május 26-án játszották a müncheni Olimpiai Stadionban, ahol a Marseille 1–0-ra legyőzte az AC Milant. A győztes gólt Basile Boli szerezte a 43. percben egy fejessel. A Marseille-t a belga Raymond Goethals irányította, és olyan játékosok alkották a csapatot, mint Didier Deschamps, Rudi Völler, Abedi Pelé és Marcel Desailly. Az AC Milan soraiban olyan legendák szerepeltek, mint Franco Baresi, Paolo Maldini, Frank Rijkaard és Marco van Basten.
A győzelem árnyoldala
A Marseille diadalát beárnyékolta egy hazai bundabotrány: a klubot azzal vádolták, hogy megvesztegette a Valenciennes játékosait egy bajnoki mérkőzés előtt, hogy azok ne küzdjenek teljes erőbedobással a Marseille ellen. A botrány következményeként a klubot megfosztották a francia bajnoki címétől, kizárták az európai kupákból, és a másodosztályba sorolták. Ugyanakkor az UEFA nem vonta vissza a Bajnokok Ligája-győzelmet, mivel a bundabotrány nem érintette közvetlenül a nemzetközi sorozatot.
A Marseille 1993-as sikere azóta is egyedülálló volt a francia klubfutball történetében, és egyben az egyik legellentmondásosabb győzelem is a Bajnokok Ligája történetében – hogy aztán egy hasonlóan ellentmondásos PSG-diadal kövesse.
Az első francia BL-siker Kapcsolódó cikkünk
Szerdán 21 órakor az Arsenal–Paris Saint-Germain (0–1) Bajnokok Ligája elődöntő visszavágójára kerül sor, ahol hiába vannak előnyben a Párizsiak, igazán izgalmas összecsapás várható.
Ousmané Dembélé góljával a Paris Saint-Germain már a negyedik percben megszerezte a vezetést az Arsenal otthonában. A francia csapat háromemberes építkezéssel kezdett az Arsenal 4–4–2-es felállásával szemben, ami arra kényszerítette az egyik szélsőt (jellemzően Bukayo Sakát), hogy a pozícióját elhagyva segítse a letámadást. Ezek a szituációk lehetőséget teremtettek Nuno Mendes számára a felpasszokra, amiket rendszeresen ki is használt a balhátvéd. A PSG elmozgó középpályásai területet nyitottak a pálya közepén, ahová Dembélé lépett be, miközben a két szélső, Désiré Doué és Hvicsa Kvarackelia folyamatos mélységi beindulásokkal tartotta munkában az Arsenal védelmét.
A vendégek gólja is pontosan egy ilyen helyzetből született: Mendes-felpassz – Dembélé-megindulás a pálya közepén – Kvaratskhelia mélységi futása – Dembélé-gól.
Kapcsolódó cikkünk
A labdarúgó Bajnokok Ligája első elődöntőjében az Arsenal a PSG csapatát fogadta Londonban. A hazaiak hadilábon álltak a befejezésekkel, így a franciák várhatják előnyből a visszavágót.
A korábbi sérülések után most Partey eltiltása okozott újabb gondot Mikel Arteta számára. Így a Real ellen csatárként szereplő Merino került vissza a középpályára, a támadósorban pedig Trossard foglalta el a helyét. Védekező középpályás így egyedül Rice maradt, a védelemben pedig továbbra is Kiwior tűnt a leggyengébb láncszemnek.
A túloldalon Luis Enrique nem húzott váratlant, megszokott csapatát küldte pályára. Talán a kérdés csak az volt, hogy ki kap majd lehetőséget elöl Dembélé és Kvarachelia mellett, ahol ezúttal a 19 évesen is remek szezont futó Désire Doué került bevetésre. Itt az volt a kérdés, hogy az Ágyúsok mennyire tudják rákényszeríteni Donnarummát a lábbal való játékra. Az olasz kapus ugyanis a bravúrjai mellett a játék ezen elemében gyengének számít.
A vendégek villámrajtot vettek, hiszen a 4. percben Kvarachelia passza után Dembélé 15 méterről kapufás gólt lőtt, 0:1.
A kapáslövésnél kis szerencséje is volt a franciának, a lassítások alapján nem találta el tökéletesen a labdát, ami viszont így vált védhetetlenné.
A PSG-nél volt többet a labda és ők támadtak le igazán magasan, így a hazaiak nehezen hozdták ki a labdát és a támadásvezetések is a franciáknak mentek jobban. Körülbelül 20 perc kellett, hogy felébredjen az Arsenal és intezívebbé váljon Ödegaardék játéka. Ennek ellenére a párizsiaknak akadtak helyzeteik, Kvarachelia és Doué lövésénél is Rayának kellett nagyot védenie.
A 40. percben Saka átment a bal oldalra, onnan adott középre, ahol Martinelli centikkel maradt le a labdáról. Nagy lehetőség volt, de a VAR biztosan vonalazott volna, ha a kapuba kerül a labda. Nem sokkal ez előtt nem avatkoztak közbe a „stúdióban” ülő bírók, amikor Merino esett el a tizenhatoson belül Neves gyanús belépőjénél.
A félidő utolsó percében adódott a hazaiak legnagyobb helyzete. Martinelli a leshatáron lépett ki és lőtt kissé éles szögből, 7 méterről, de Donnarumma bravúrral védett.
A második játékrész éppen ellentétesen kezdődött, a 47. percben Rice szabadrúgása után Merino fejelt a kapuba. A VAR azonban jelzett, és les miatt nem adták meg a gólt, maradt a vendég előny. Nem sokkal később Trossard is egyenlíthetett volna, de Donnarumma bemutatta második nagy védését is.
Az Ágyúsokon hiába látszott, hogy szeretnének egyenlíteni, most a párizsi védekezésen nem volt rés, nehezen kerültek helyzetbe a hazaiak. Amikor pedig mégis, Donnarumma vagy a védelem mentett.
A hajrában, a csereként beszálló Ramos találta el a felső lécet, előtte pedig Barcola gurított nem sokkal mellé, könnyen még nagyobb bajba kerülhettek volna Rayaék. Összességében megérdemelt győzelmet aratott a PSG, amely bizakodva készülhet a jövő hét szerdán esedékes párizsi visszavágóra.
A franciák történetük során először győzték le londoni riválisukat, akiknek a keddi játékából hiányoztak a higgadt utolsó passzok és a jó befejezések.
Arsenal–Paris Saint-Germain 0:1 (0:1)
London, Emirates Stadion. Jv.: Vincic (szlovén)
Gólszerzők: Dembélé (4.)
Sárga lap: Trossard, Saka, ill. Hakimi, Neves
ARSENAL: Raya–Timber (83. White), Saliba, Kiwior, Lewis-Skelly–Ödegaard (Nwaneri 91.), Rice, Merino–Saka, Trossard, Martinelli
PSG: Donnarumma–Hakimi, Marquinhos, Pacho, Nuno Mendes–Joao Neves (Zaire-Emery 89.), Vitinha, Fabián Ruiz–Doué (70. Ramos), Dembélé (70. Barcola), Kvarachelia
Elődöntő, 1. mérkőzés Kapcsolódó cikkünk
A Tottenham 5–1-es legyőzésével a Liverpool megnyerte a Premier League 2024/25-ös szezonját, ezzel pedig a mérkőzésen két gólpasszt is kiosztó Szoboszlai Dominik a magyar futball történetének első PL-bajnoka lett. A Liverpool története huszadik angol bajnoki címével utolérte az örökrangsor élén a Manchester Unitedet – a klub ezt megelőzően 2020-ban diadalmaskodott a Premier League-ben.
A Liverpoolnak legalább egy pontot kellett szereznie a vasárnapi meccsen a zsúfolásig telt Anfielden, és bár az exliverpooli Dominic Solanke góljával a 12. percben hátrányba került, négy perccel később Szoboszlai gólpassza után Luis Diaz egyenlített, majd a szünetre – Alexis Mac Allister (24.) és Cody Gakpo (34.) révén – már 3–1-es előnyt szerzett.
A második félidőben – egy újabb Szoboszlai gólpassz után – Mohamed Szalah (63.) növelte tovább a két csapat közötti különbséget, majd Destiny Udogie öngóljával (69.) alakult ki a végeredmény. A magyar középpályást a 68. percben lecserélték.
Szoboszlai Dominik nagyszerűen játszott: a két gólpassza mellett összességében nyolc lehetőséget teremtett az összecsapáson, liverpooli mezben hasonlóra legutóbb Sadio Mané volt képes még 2021 januárjában a Burnley ellen.
Folytatódott Szoboszlai sorozata
A magyar válogatott 24 éves csapatkapitánya futballozott Ausztriában, Németországban és Angliában, és minden idény végén volt miért ünnepelnie.
Szoboszlai 2017-ben, az osztrák másodosztályú Lieferingben kezdte felnőttkarrierjét, de a Salzburggal lett négyszeres osztrák bajnok (2018–2021) és háromszoros osztrák kupagyőztes (2019–2021). 2021 tavaszán már az RB Leipzig színeiben nyert Német Kupát, amit egy évvel később megismételt, a 2022-es Frankfurt elleni fináléban Szoboszlai 85. perces gólja állította be a 2–0-s végeredményt, és 35 év után láthattunk ismét magyar gólszerzőt a Német Kupa döntőjében. Nyáron jött a liverpooli klubváltás, első szezonjában – még Jürgen Klopp irányítása alatt – angol Ligakupát nyert, de a döntőben sérülés miatt nem léphetett pályára. A 2024/25-ös szezonnak már a holland Arne Slot vezetésével vágott neki a Liverpool, az edzőváltás pedig egyéni és csapatszinten is kedvezett Szoboszlainak: alapemberré vált, és kreatívabb szerepet kapott a középpályán, a szezon végén pedig bajnoki címet ünnepelhetett a csapattal.
Az új stílus
Pedig a szezon előtt kevesen fogadtak volna arra, hogy így lesz, már csak azért is, mert a Liverpool nem volt aktív a nyári átigazolási piacon, emellett Jürgen Kloppp távozásával kicserélődött a teljes szakmai stáb – és egyébként a klub vezetése is.
Arne Slot mindössze az ötödik menedzser lett a 33 éves Premier League-érában, aki debütáló szezonjában képes volt megnyerni a bajnokságot. A teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert Jürgen Klopp közel kilenc évig volt a klub menedzsere és vezéralakja, aki nehéz örökséget hagyott maga után.
Slot ahelyett, hogy a nyári átigazolási piacon költött volna, inkább a klubon belül nézett szét, több játékos posztját is megváltoztatta, és szeptember és április között 26 meccses veretlenségi sorozattal lepte meg riválisait.
A játékstílusban bekövetkezett változások – kevesebb nagy oktánszámú káosz, több labdabirtoklás-alapú kontroll – gyorsan elfogadottá váltak. Klopp távozása előtt maga is beszélt arról, hogy szerinte a csapat profitálna az új hangokból és ötletekből, és ez be is igazolódott.
„Az új stílus sokkal jobban fekszik nekem” – mondta a saját nevelésű Curtis Jones még az előszezonban.
A középpályások lesznek a csapat szíve-lelke. A felépítésünket tekintve nyugodtabbaknak kell lennünk, és jobban csapatként kell játszanunk. Nem sietünk a támadásokkal. Mi akarjuk birtokolni a labdát, és ezzel megtörni a csapatokat. A múltban ez sokszor inkább kapkodás volt
– tette hozzá.
Slot megtartotta és tovább erősítette az öltöző meghatározó embereit, Virgil van Dijk csapatkapitányt, Trent Alexander-Arnoldot, Andy Robertsont, Mohamed Szalah-t és Alissont. Voltak azonban apróbb változások.
Slot kötelezővé tette a játékosok számára, hogy Kirkbyben reggelizzenek, mivel azt akarta, hogy minden napjukat együtt kezdjék, miután körülbelül 9.30-kor megérkeznek a munkába. Slot azt is közölte velük, hogy a hazai mérkőzések előtti éjszakán többé nem a város Titanic Hotelében szállnak meg, mivel úgy érezte, jobban járnának, ha otthon, a saját ágyukban aludnának, mielőtt másnap reggel találkoznak.
Nagy sikert aratott egy kávézó létrehozása közvetlenül a játékosok bejáratánál, az edzőközpontban. Gyorsan a játékosok gyülekezési helyszínévé vált edzés előtt és után is – elősegítve a bajtársiasság és az összetartozás érzését, nem beszélve arról, hogy az itt történtek mindig adtak anyagot a klub közösségimédia-csatornáinak – Szalah és Szoboszlai Dominik is törzsvendégek lettek.
Érdekes
Angliában Szoboszlai előtt még nem nyert bajnoki címet magyar játékos, topbajnokságban legutóbb 2004-ben, akkor Lisztes Krisztián ünnepelhetett elsőséget a Bundesligában. Az egykori ferencvárosi kedvenc 2001 nyarától volt a Werder Bremen játékosa, és a 2003/-04-es szezon végén ünnepelhettek bajnoki címet. Lisztes alapembere volt a csapatnak, a mezőnyjátékosok közül egyedüliként valamennyi mérkőzésen pályára lépett, de április 25-én, Bochumban a bal térdén keresztszalag-szakadást szenvedett, így a bajnokavatón két mankóra támaszkodva ünnepelt.
Szintén német bajnoknak mondhatja magát Szűcs Lajos és Hrutka János is, akik a Kaiserslautern együttesénél 1998 nyarán emelhették magasba a salátástálat. Az egykori újpesti és ferencvárosi kapus három meccsen védett, míg a télen érkező Hrutka a tavaszi szezonban három találkozón 101 percet játszott.
Előttük négy magyar labdarúgó volt még bajnok Németországban, Schaffer Alfréd és Szabó Péter 1920-ban az 1.FC Nürnberg színeiben, míg Sztáni István 1959-ben az Eintracht Frankfurttal, Tóth Gyula pedig kilenc évvel később szintén a nürnbergiekkel lett első.
Spanyolországban Puskás Ferenc sorozatban öt bajnoki címet ünnepelhetett (1961-65) a Real Madriddal. Kubala László négyszeres spanyol bajnok (1952, 1953, 1959, 1960) a Barcelonával, míg szintén a katalánokkal nyert két bajnoki címet (1959 és 1960) Kocsis Sándor és Czibor Zoltán.
Kubala 1952-es sikerében csapattárs volt Szegedi (Simatoc) Miklós, míg Plattkó (Platkó) Ferenc 1929-ben szintén a katalánokkal ünnepelhetett bajnoki címet.
Olaszországban Nyers István lett legutóbb bajnok a magyar labdarúgók közül, ő azonban kétszer is (1953, 1954) az első helyen végzett az Internazionaléval. Előtte négyen mondhatták el, hogy az adott idény legjobb csapatában futballozhattak, Hirzer (Híres) Ferenc és Viola József majdnem száz éve (1926-ban) a Juventus színeiben, míg Fábián II József és Schubert Gyula a városi rivális Torinóval lett első. Előbbi 1948-ban, utóbbi pedig egy évvel később.
A topligák magyar győztesei Előtérben az egyéni képzés
A szezon első hónapjaiban kultúrsokk is érte a csapatot: rengeteg egyéni és csapattalálkozóra kérték őket Kirkbyben. Slot – pedagógus szülők gyermeke – küldetésének tekintette az edukációt. A játékosok rendszeres visszajelzéseket kaptak a mérkőzésekről és minden edzésről, olyan részletekre való odafigyeléssel, amilyet korábban nem tapasztaltak. A felhasznált felvételek mindig kiemelték az erősségeket, valamint azt, hogy hol tudna egy játékos fejlődni. A segédedzőkből, Sipke Hulshoffból és John Heitingából, valamint Aaron Briggsből (az első csapat egyéni fejlesztőedzője), Ruben Peetersből (vezető fizikai teljesítményedző) és Fabian Otte-ből (kapusedző) álló új háttérstáb gyorsan pozitív benyomást tett a csapatra.
Klopp távozása a klub legnagyobb átalakítását indította el a Fenway Sports Group (FSG) 2010-es felvásárlása óta a vezetőségben is. Miután Michael Edwards gyakorlatilag átvette Mike Gordon FSG-elnöktől a kulcsfontosságú döntéshozói posztot, első dolga az volt, hogy a korábbi skót válogatott Richard Hughest nevezze ki sportigazgatónak, aki pedig Mark Burchillt és Craig McKee-t hozta magával vezető játékosmegfigyelőként. Emellett David Woodfine-t sportigazgató-helyettessé nevezték ki.
Az új játékrendszer
A klub eredeti terve az volt, hogy egy védekező középpályást igazol a nyáron. Augusztusban azonban komoly kudarc következett be, amikor a Real Sociedad játékosa, Martin Zubimendi úgy döntött, hogy marad a csapatánál, noha a Liverpool hajlandó lett volna kifizetni a 60 millió eurós kivásárlási záradékot.
Slot egy technikailag képzett hatost szeretett volna, aki szűk helyeken is tud mozogni, és nyomás alatt is képes a megfelelő passzokat kiosztani, ahelyett, hogy csak rombolna – ám a piacon nagy hiány volt megfelelő alternatívákból. Slot megoldása az lett, hogy Ryan Gravenberchben bízott, és abban, hogy egy mélyebb szerepkörben is kitűnik majd, miután tinédzserként látta őt ott játszani a Feyenoord holland riválisánál, az Ajaxnál. Ez a döntés aztán kiválónak bizonyult.
Már csak azért is, mert Slot a kedvenc 4–2–3–1-es felállását gyakorlatilag 4–2–4-re változtatta letámadásban, ezért a védelem jobban védetté vált a pálya közepén, mivel Szoboszlai vagy Jones játszott Gravenberch és Alexis Mac Allister előtt, vagyis a Liverpool nem egy irányító típusú 10-essel, hanem egy box-to-box játékossal játszott, aki a védekezésből is maximálisan kivette a részét – felszabadítva a gólrekordokat halomba döntő Mohamed Szalah-t is.
A pályán elért eredmények gyorsan igazolták Slot módszereit. A 2023–24-es szezonban a Liverpool mindössze 12 pontot szerzett a lehetséges 30-ból a „nagy hatos” elleni mérkőzéseken, ebben a szezonban pedig eddig 24-ből 20-at.
A győztes mentalitás
Abban a fordulóban, amikor az Arsenal kikapott a Newcastle Unitedtől, a Manchester City pedig a Bournemouth-tól, a Liverpool siralmasan játszott és hátrányba került a Brighton ellen, de végül Gakpo és Szalah góljainak köszönhetően megfordították a meccset. A győzelemmel a tabella élére kerültek, és ott maradtak.
Amikor a dolgok ellened fordulnak, akkor kell odatenni magad. A győztesek mindig győztesek. Szerencsére sok győztes van a csapatunkban
– mondta Slot az újságíróknak a meccs után. „A közönség hihetetlen volt a második félidőben. A leghangosabb, mióta itt vagyok” – utalt arra, hogy a sikereik közösek.
A Liverpool márciusban a szezon legnehezebb hetét élte át, tizenegyesekkel kiesett a Bajnokok Ligájából a Paris Saint-Germain ellen, majd végignézte, ahogy a Newcastle United elhódítja a Carabao-kupát. Ennek ellenére a csapat nem esett össze, Slot megint jó döntéseket hozott: ahelyett, hogy a következő válogatott-időszak lejárta után a lehető leghamarabb újra összeállította volna a keretet, úgy döntött, hogy ad nekik néhány plusznapot a pihenésre és a felkészülésre a bajnoki hajrá előtt. A játékosok aztán extra teljesítménnyel hálálták meg neki, és végül teljesen megérdemelten nyerték meg a 2024/2025-ös bajnokságot.
Az Arsenal az első 25 percben nem tudott reagálni a PSG labdakihozatalaira. Ebben az időszakban Luis Enrique együttesének 29 passza volt a támadóharmadban – a maradék 65 percben aztán már csak 45. Mikel Arteta egy formációváltással (4–4–2-ről 4–2–3–1-re állt át) meg tudta akadályozni, hogy Dembélé zavartalanul vegye fel a labdát a pálya közepén, és onnantól kezdve inkább az Arsenal játszott veszélyesebben. Az xG tekintetében is a hazaiak teljesítettek jobban: az Arsenal 1,63, a PSG 1,16 gólra elegendő helyzetet alakított ki a meccsen.
Abban, hogy Arteta együttesének nem sikerült betalálnia, nagy szerepe van Gianluigi Donnarummának.
Az olasz kapus öt védést mutatott be a meccsen, az xGOT-alapján pedig – amely nem a lövés pozíciója alapján minősíti a helyzetet, hanem hogy a kapu mely pontjára tart –, 1,23 góltól mentette meg a csapatát.
„Két nagyon jó csapatot láttam ma, amelyek között minimális volt a különbség. Ők hatékonyak voltak a kapu előtt, és a kapusuk is fantasztikusan védett.
A gólon kívül nem történt semmi különös, az pedig egy egyéni villanás eredménye volt. Ilyen apró különbségek döntenek ezen a szinten.
A gól után egyre jobban játszottunk, csalódás, hogy nem jött össze legalább a döntetlen. Rengeteget tettünk bele ebbe a meccsbe. Az első tíz-tizenöt percben nehezen találtuk meg a ritmust, és nem tudtunk dominálni, nagyon nehezen szereztük vissza a labdát a kívánt területeken – ez több problémát is okozott” – nyilatkozta a meccs után Arteta.
Érdekes
A Paris Saint-Germain B csapattal állt ki a Strasbourg ellen – a már matematikailag is bajnok párizsiak el is veszítették a meccset (1–2). Mikel Arteta nem forgatta fel nagyon a csapatát, az Arsenal azonban így is 2–1-es vereséget szenvedett hazai pályán a Bournemouth-tól.
A BL-elődöntők visszavágói voltak fókuszban a hétvégén
„Ma este teljesítettük a küldetést. Innentől kezdve az a célunk, hogy a visszavágót is megnyerjük hazai pályán. Az Arsenallal szemben nem engedhetjük meg magunknak, hogy elbízzuk magunkat. Ez egy olyan csapat, amely egy pillanat alatt képes megváltoztatni a párharc állását, akkor pedig kezdhetünk elölről mindent. Még semmi sincs megnyerve, nekik pedig nincs veszíteni valójuk a visszavágón” – mondta Luis Enrique.
Kapcsolódó cikkünk
Milánóban kiélezett mérkőzést jászottak a labdarúgó Bajnokok Ligája szerdai játéknapján, míg Madridban a hazaiaknak nem volt esélye túljutni a negyeddöntőn.
A Real kezdőcsapatában ott volt Bellingham, Rodrygo, Vinícius Jr. és Mbappé is, így várható volt, hogy a támadásokkal nem lesz gond Madridban. Annál inkább a védekezéssel, hiszen utóbbi két játékos nem arról híres, hogy visszazár, amikor szükség van rá. A jobbhátvéd pedig az a Lucas Vázquez volt, akit már-már ezzel a poszttal azonosítanak, de eredetileg ő is támadó volt, így hátul rendre akadnak bizonytalan megmozdulásai.
A túloldalon Mikel Arteta a győztes csapaton ne változtass elve alapján ugyan azt a kezdőt küldte pályára, mint Londonban.
Így kevésbé volt meglepő, hogy az első percekben az angolok voltak veszélyesek, elsősorban Saka révén, de egy szögletnél Rice is letesztelte Courtois éberségét.
A belga kapus azonban a 14. percben igazolta igazán a klasszisát, amikor kivédte Saka büntetőjét. Ödegaard minden bizonnyal megbánta, hogy átengedte a lehetőséget csapattársának, akinek ennél bőven akadt már jobb tizenegyese (nem a 2021-es Eb-döntőben). Az ítélet egyébként Asencio és Merino párharcából született, előbbi rántotta le az Ágyusok csatárát.
A 24. percben a Real is megkapta a maga tizenegyesét, miután egy szabadrúgásnál Rice ölelésében elesett Mbappé. Itt azonban végül nem került sor a végrehajtásra. Az angol középpályás azonnal azt jelezte, hogy a francia fogta be a kezét. A VAR ezt és a potenciális lest is vizsgálhatta, és 3 perc után kihívta Letexier játékvezetőt, hogy nézze vissza a felvételeket, aki ezek után visszavonta korábbi ítéletét.
A szünet előtti bő 10 percben inkább a Real próbálkozott, de a jól záró londoni védelemmel szemben leginkább csak szögletekig jutottak.
Nagy nevek ide vagy oda, nem látszódott, hogy Rodrygóék hogyan is tudnák áttörni az Arsenal szervezett védekezését.
A slusszpoén ráadásul Martinelli lábában maradt, aki a 45+6. percben éles szögből lőtt, de Courtois védett, így maradt a 0:0.
A második játékrész elején beszorulni látszott Arteta csapata, volt amikor 6-7 játékos is egyvonalban védekezett a kaputól 20 méterre, de nem tudták hibázásra késztetni őket Viníciusék. Az 57. percben Rodrygo majdnem meglepte Rayát, de a vendégek kapusa kiütötte a szögletből gólba tartó labdát.
Ancelotti hármas cserével próbált meg kockáztatni és új lendületet adni egyre inkább hitehagyott csapatának. A 65. percben a jobb oldalon, Sakától indult az Arsenal támadása, a szélső viszont néhány passzal később már középen, a tizenhatoson belül kapba meg a labdát, majd a kifutó kapus fölött a hálóba emelt, 0:1
Talán egy picit kiengedtek az Ágyúsok, hiszen két perccel később Vinicíus révén egyenlített a Real, 1:1. A támadó Saliba bizonytalankodását használta ki.
Szabadrúás után Valverde próbálkozását blokkolták, majd a másik kapunál Ödegaard lőtt nagy helyzetben mellé. A 93. percben Martinelli egy kontra végén alakította ki az 1:2-es végeredményt.
Az Arsenal kettős győzelemmel, mondhatni esélyt sem adva a Real Madridnak jutott az elődöntőbe, ahol a PSG vár majd rájuk.
Real Madrid–Arsenal 1:2 (0:0)
Gólszerzők: Vinícius Jr. (67.), ill. Saka (65.), Martinelli (90+3.)
Sárga lap: Alaba, Asencio, Rüdiger, ill. Raya, PArtey
REAL MADRID: Courtois–Lucas Vázquez (61. Endrick), Raúl Asencio (74. Modric), Rüdiger, Alaba (61. F. Garcia)–Valverde, Tchouameni, Bellingham–Rodrygo (61. Ceballos), K. Mbappé (75. Brahim Díaz), Vinícius Jr.
ARSENAL: Raya–Timber (90+4. White), Saliba, Kiwior, Lewis-Skelly–Ödegaard, Partey, Rice (90+4. Zincsenko)–Saka (77. Trossard), Merino, Martinelli (90+4. Tierney)
Az első meccsen 0:3, továbbjutott az Arsenal 5:1-es összesítéssel.
Negyeddöntő, visszavágó
Milánóban ott volt a kezdőben a Bayern legendája, Thomas Müller, aki egy hete csereként beszállva szerzett fontos gólt. Az Internazionaleban szintén egy változás volt, Dimarco vette át a bal oldali szárnyvédő posztján az első találkozón gólpasszt adó Carlos Augusto helyét.
Egyik csapat sem a védekezésre játszott, sorra jöttek a helyzetek és bár nem mindegyik zárult lövéssel, mindkét oldalon benne volt a gól a játékban. A félidő utolsó 10 perce a Bayerné volt, Sommer többször is védett, de igazán nagy bravúrt nem kellett bemutatnia az Inter kapusának. Ami viszont a bajorok szempontjából aggodalomra adott okot, hogy a két belső védőjük, Kim és Dier is sárga laposan vonulhatott az öltözőbe.
A második félidő első helyzetét az milánóiak jegyezték, de gólt a Bayern szerzett. Az 52. percben Kane lőtte ki a tizenhatoson belül a hosszú sarkot, 0:1.
Thuram azonnal válaszolhatott volna, de Urbig védte a lövését. Sokat azonban így sem kellett várni, Lautaro Martínez az 58. percben egyenlített egy szöglet utáni lecsorgóból, 1:1.
Az argentin csatár sorozatban ötödik BL-meccsén is betalált.
Három perccel később már 2:1 volt az állás. Előbb Dier még mentett a kapu torkából, de az ezt követő szögletből Pavard a kapuba fejelt Kim mellől.
A francia védőnek ez volt az első gólja az Inter mezében a 65. meccsén.
A müncheniek előbb Olise révén egyenlíthettek volna, de végül Dier lett a gólszerző, 2:2. Ezúttal is egy szöglet után esett a gól.
Az angol védőnek ez volt az első gólja a Bayernben és szintén az első a BL-ben.
Izgalmas volt a hajrá, a hosszabbítás első percében Sommer ejtett ki egy labdát, Kane pedig kicsavarodott helyzetben lőtt fölé. A 94. percben már Urbig is a tizenhatoson belül helyezkedett egy szabadrúgásnál, de ebből még nem lett veszély, az ezt követő akciónál viszont Sommer fogta Müller fejesét. Egy perccel később Comané volt az utolsó esély, de fölé lőtt, a játékvezető pedig lefújta a mérkőzést.
A Bayern nagyott küzdött, de egy pár perces rövidzárlat elég volt ahhoz, hogy az Internazionale jusson a legjobb négy közé. Két nagyon jó mérkőzést játszottak a csapatok. Az olaszokra a BArcelona vár majd az elődöntőben.
Internazionale–Bayern München 2:2 (0:0)
Gólszerzők: L. Martínez (58.), Pavard (61.) ill. Kane (52.), Dier (76.)
Sárga lap: Arnautovic (pályán kívül), Dimarco, ill. Kim, Dier
INTER: Sommer–Pavard, Acerbi, Bastoni (87. Bisseck)–Darmian, Barella (87. Frattesi), Calhanoglu, Mhitarjan, Dimarco (73. Carlos Augusto)–L. Martínez (81. Taremi), M. Thuram
BAYERN: Urbig–Laimer (83. Coman), Dier, Kim Min Dzse (65. Guerreiro), Stanisic–Kimmich, Goretzka (83. Pavlovic)–Olise, Müller, Sané (65. Gnabry)–Kane
Az első meccsen 2:1, továbbjutott az Inter 4:3-as összesítéssel.
Negyeddöntő, visszavágó Kapcsolódó cikkünk
Az Arsenal remek helyzetből várja a Real Madrid elleni negyeddöntő visszavágóját a Bajnokok Ligájában, míg a másik párharcban az Inter is saját kezében érezheti a sorsát.
Real Madrid–Arsenal
Az Arsenal a múlt hét legnagyobb meglepetését okozta azzal, hogy szinte tökéletes mérkőzésen 3–0-ra verte a Real Madridot az Emiratesben.
A csata hőse Declan Rice volt, aki két szabadrúgásgólt vágott (a harmadik találatot Mikel Merino szerezte), a 26 éves, 64-szeres angol válogatott középpályás ezzel BL-történelmet írt, ugyanis korábban senki sem lőtt szabadrúgásból két gólt egy kieséses mérkőzésen.
Rice egyébként is alaposan meglephetett mindenkit, mert nem egy szabadrúgás-specialista. Olyannyira nem, hogy 2023-as Arsenalba szerződése óta csupán ötödik alkalommal lőtt így kapura (mondjuk a statisztikája így nem akármilyen, hiszen kétszer is eredményes volt), de a BBC szerint az egész pályafutását figyelembe véve 339 meccsén ez csupán a tizenegyedik (!) ilyen próbálkozása volt.
A hétvége aztán kicsit visszahúzta a valóságba a csapatot, a Brentford elleni 1–1-es döntetlennel ugyanis lassan százszázalékossá válik, hogy a Liverpoolt nem lehet utolérni. De az utóbbi hetek PL-teljesítménye aggodalomra adhat okot: a legutóbbi hét mérkőzésből mindössze kettőt nyert meg az Arsenal, azaz ha nem kap észbe, még a második hely is veszélybe kerülhet. Márpedig ez az előző két évhez képest visszalépést jelentene.
Azzal viszont, hogy a Brentford ellen Bukayo Saka, Martin Ödegaard, Myles Lewis-Skelly és Mikel Merino is csak a kispadon kezdett, nyilvánvalóvá vált, hogy mi Arteta prioritása. És ha az Arsenal megnyeri a Bajnokok Ligáját, akkor kit érdekel a Premier League? Senkit.
Ami a statisztikát illeti, az angolok legutóbb 2023. május 14-én kaptak ki három góllal (akkor a Brighton verte 3–0-ra), ennél nagyobb zakóra pedig 2021. november 20-a óta nem volt példa, amikor az Anfield Roadon kaptak ki 4–0-ra a Liverpooltól.
Megfordítva ugyanezt, a Real Madrid már idén fel tud mutatni egy olyan eredményt, amivel minden szurkolója boldog lenne: január 22-én 5–1-re verte a Salzburgot. De előtte – ugyancsak januárban – öt olyan tétmérkőzése is akadt, amelyek közül négyszer három, egyszer öt góllal nyert.
Szóval a Bernabéuban nincsen még pánikhangulat, de angyali nyugalomról sem lehet beszélni. A pletykák szerint Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke már egy hete megunta a csapat botladozását, és a Real Sociedad ellen hosszabbításban kiszenvedett kupatovábbjutás, majd a hazai, Valencia ellen 2–1-es bajnoki vereséget követően ultimátumot adott Carlo Ancelotti vezetőedzőnek.
Ezt követte a londoni kilátástalan produkció, de a vasárnapi, Alavés elleni 1–0-s idegenbeli siker sem volt olyan, ami meggyőzhette volna a vezetőket, hogy nincs gödörben a csapat.
Szóval van honnan javulni és javítani, mert egy BL-kiesés tényleg azt jelentheti, hogy Ancelotti nem tölti ki 2026-ig szóló szerződését. Ennek a hírnek pedig leginkább Brazíliában örülnének, ahol egy megüresedett szövetségi kapitányi poszt vár rá.
Saját kezében az Inter sorsa
Idegenbeli 2–1-es győzelmével nagy lépést tett a továbbjutás felé az olasz Inter a Bayern München elleni Bajnokok Ligája-negyeddöntő első felvonásán. Pedig az első fél óra a Bayerné volt, ám a korábbi München-kapus, Yann Sommer egymás után mutatta be a védéseket, Harry Kane pedig kihagyott egy kifejezetten nagy helyzetet. Aztán következett Marcus Thuram előkészítése és Lautaro Martínez remek befejezése (0–1). A második félidő sokáig eseménytelenül csordogált, majd Vincent Kompany kockáztatott, és a veterán Thomas Müller ki is egyenlített a 85. percben. Akkor talán egy kicsit elvitte a Bayernt a hév, jött egy Inter-kontra a 86. percben, Davide Frattesi pedig beállította az 1–2-es végeredményt – noha a gólszerzőnek nagyon nehéz estét kellett átélnie: mindössze órákkal a müncheni mérkőzés előtt meghalt a nagymamája, aki nagyon közel állt hozzá.
Mindig azt hittem, hogy a legjobb tulajdonságom a gondolkodásmódom. Mindig azt hittem, hogy semmi és senki sem tud megrázni, de amikor ezzel szembesültem, elveszettnek éreztem magam. Nagyon közel álltam a nagymamámhoz. Nehéz volt a ma este nekem, de éreztem, hogy fentről szurkolt nekem, szerintem az ő keze volt benne, hogy így alakultak az események a pályán
– nyilatkozta Frattesi a lefújás után az Inter TV-nek.
Ami a visszavágó előjeleit illeti, a címvédő és listavezető Internazionale hazai pályán magabiztos, 3–1-es győzelmet aratott a Cagliari felett a Serie a 32. fordulójában.
A milánói együttes az első félidőben remekül játszott és Marco Arnautovic, illetve Lautaro Martínez találataival kétgólos előnyt szerzett, a második félidőben pedig Yann Bisseck révén gyorsan válaszolt a szárd együttes szépítésére. Simone Inzaghi 2021 nyarán érkezett az Internazionale kispadjára. A milánói kék-feketék azóta 54 hazai meccset nyertek a Serie A-ban, ugyanannyit, mint a Real Madrid a La Ligában, és csak eggyel kevesebbet, mint a Liverpool (55) a Premier League-ben.
Kapcsolódó cikkünk
A labdarúgó Bajnokok Ligája keddi játéknapján szép győzelmet arattak az esélytelenebb csapatok, de az Aston Villa és a Dortmund sem tudta megfordítani a párharcot.
Elképesztő blamával kezdődött az Aston Villa–Paris Saint-Germain mérkőzés, a játékosok bevonulásakor ugyanis az ikonikus Bajnokok Ligája-himnusz helyett az Európa-liga indulóját játszották le a stadionban. A kamera végigpásztázta a röhögő, fejüket csóváló és grimaszoló játékosokat, akik viszont még a kezdő sípszó előtt átérezhették az igazi BL-hangulatot – a műsorközlő két perccel később elindította a helyes dallamot is.
A Villa egyébként úgy kezdte a mérkőzést, ahogy egy nagyon ritkán főtáblára jutó angol csapattól várható: küzdött, harapott és támadott, a PSG pedig az első öt percben csak néhány másodperc erejéig találkozott a labdával. Ezek után hideg zuhanyként érkezett a PSG vezető gólja: egy ellentámadás végén Barcola lőtt laposan középre, a Villa kapusa, Emiliano Martinez pedig rutintalanul az érkező Hakimi elé ütötte a beadást.
Kellett pár perc, mire a hazaiak magukhoz tértek, és egy kapu előtti kavarodásból valamint Rodgers lapos lövéséből is egyenlíthettek volna. A párizsiak viszont könyörtelenek voltak.
A 27. percben egy villámgyors, egyszerű, de gyönyörű ellentámadást vezettek, amelynek végén Mendez tökéletesen helyezte lövését a tizenhatos előteréből – 0:2.
A jogos szépítés a 34. percben jött össze a birminghaimeknek. Tielemans előbb az egész stadionnal együtt büntetőt reklamált, de csalódnia kellett a játékvezetőben, aztán a következő akció végén ismét ő volt a főszereplő, amikor lövése szerencsével, Pachón megpattanva a hálóba hullott.
Az élvezetes első félidő után a másodikban harminc másodperc telt el, amikor Marqiunhos odakönyökölt a kapura törő McGinnek – a hazaiak piros lapot reklamáltak, de a játékvezető még csak szabálytalanságot sem látott, és a VAR sem szólt közbe. Nagyszerű tempóban zajlott tovább a mérkőzés, az 54. percben McGinn lódult meg bátran a PSG-védők között, és lövése – enyhe irányváltozatás után – a hálóba csapódott, 2:2.
Egy perccel később Donnarumma bravúrral védte Rashford lövését, az angol támadó pedig egy perccel később ismét legszebb napjait idézte: két gyönyörű csellel elküldte gyufáért Ruizt és Vitinhát, visszagurított labdáját pedig Konsa a hálóba lőtte – 3:2.
Fordított a Villa és elképesztő lendülettel hajtott az újabb gólért: Donnaruma újabb hatalmas bravúrt mutatott be, a 69. percben a csereként beállt Asensio sem tudta belőni ajtó-ablak ziccerben a hazaiak negyedik gólját.
A 80. perc környékén mintha elfogyott volna az angolok ereje, a PSG többször is sikeresen eldugta a labdát. A 93. percben Maatsen kapáslövése még góllal kecsegtetett, de a Villa nem tudott több helyzetet kidolgozni, így búcsúzott a sorozattól.
A másik mérkőzésen a Dortmund ráijesztett a Barcelonára amikor a második félidő elején kétgólos előnybe került, de a katalánok egy öngóllal szépítettek, ami kulcsfontosságú volt, hiába érkezett a hazaiak részéről Guirassy harmadik gólja is.
Aston Villa–PSG 3:2, g.: Tielemans (34.), McGinn (55.), Konsa (58.), ill. Hakimi (11.), Mendes (28.) – az első meccsen 1:3, tj.: PSG
Dortmund–FC Barcelona 3:1, g.: Guirassy (11., 49., 76. – az elsőt 11-esből), ill. Benszebaini (54., öngól) – az első meccsen 0:4, tj.: Barcelona
Kedd esti eredmények
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
