Információink szerint a kormánypárti digitális szakemberek kifejezetten örülnek, amikor az ellenzékiek dühödten kommentelnek a kormánypárti politikusok, oldalak vagy megmondóemberek posztjai alá. Nem azért, mert hatással lenne rájuk az érv – hanem mert ez a kommentáradat segít nekik még több emberhez eljuttatni az alapposztot, azaz az üzenetüket.
Ilyen módon könnyedén leuralják a közösségi médiát, azaz tematizálnak.
Az algoritmus alapesetben nem az igazságot, hanem az interakciót nézi
Köszi a kommentet, pajti
A Facebook algoritmusa egyszerű: ha egy tartalom sok interakciót vált ki, azt „érdekesnek” minősíti, és több ember hírfolyamába tolja be. A komment, a vita, a düh, a vitatkozás – ezek mind interakciók. És ami a legfontosabb: az algoritmus nem különbözteti meg, hogy az adott hozzászólás pozitív vagy negatív. Minden egyes reakció ingyenes elérést és több szemgolyót jelent a posztjaiknak.
Egy fél napig ott hagyott felháborodott hozzászólás ugyanis több hozzászólást és vitát generálhat, ami az algoritmus szemében értékes interakció. A cél: elérni, hogy a poszt „felkapottá” váljon, és így organikusan még több emberhez jusson el – köztük olyanokhoz is, akik eredetileg nem követték volna a politikust.
Sőt, a hosszú, visszatérő viták, amelyek gyakran alakulnak ki egy-egy politikai poszt alatt, különösen hasznosak, mert a gépi tanulási modell ezeket tartalmas beszélgetésként értékeli. Ez pedig felértékeli a posztot, és magasabb helyre kerül a hírfolyamban.
A Fidesz stratégiája: provokálni és élvezni
A kormánypárti digitális csapatok tehát egyfajta komment-csapdát állítanak: olyan posztokat fogalmaznak meg, amelyek tudatosan provokatívak, és számítanak rá, hogy az ellenzéki közönség dühödten reagál. Ezek a hozzászólások – még ha kritikusak is – ingyenes reklámként szolgálnak, miközben lehetőséget adnak a kormánypárti kommentelőknek, hogy „helyrerakják” a másik oldalt, szintén az algoritmus javára.
És ha jobban belegondolunk… Ez az egész nemcsak a Facebookról szól. Ez maga a Fidesz politikájának lényege is. A rendszer nem akar mindenkit meggyőzni – elég, ha provokál, reagálásra késztet, és közben ő irányítja a napirendet. Nem az érvek számítanak, hanem az, ki uralja a figyelmet.
Kinek a narratívája uralja a közbeszédet.
Dupla haszon: a reakció még a kommentet is kiemeli
Kevesen tudják, hogy nemcsak a posztra adott kommentek számítanak, hanem a kommentek alatti válaszok is. Amikor valaki válaszol egy kormánypárti kommentelőre – akár dühösen, akár érvelve –, azzal nemcsak a poszt egészének elérését növeli, hanem az adott kormánypárti komment láthatóságát is. A Facebook ugyanis a legtöbb interakciót kapott hozzászólásokat emeli felülre, és „kiemelt kommentként” jeleníti meg azokat.
Vagyis minden válasz egy kormánypárti hozzászólásra valójában segít felerősíteni annak hangját – még akkor is, ha vitatkozni akartunk vele.
A Harcosok Klubjában pontosan ezt ismerik fel és használják ki: a provokatív kommenteket szándékosan írják, hogy reakciót váltsanak ki, és így a saját narratívájuk kerüljön a figyelem középpontjába.
Érdekesség: nem mindenki követheti ezt a stratégiát
Érdemes megjegyezni, hogy nem minden kormánypárti politikus vagy oldal alkalmazza a fenti technikát egyforma mértékben. Például Szentkirályi Alexandra oldalán láthatóan erősebb a moderáció, a kritikus vagy bántó kommentek gyakran gyorsan eltűnnek, és a vita hamar elfojtásra kerül. Ez arra utal, hogy bizonyos esetekben inkább a kontrollált imázs megőrzésére törekednek, nem pedig az algoritmikus elérés maximalizálására.
Ez azonban nem cáfolja, hanem inkább kiegészíti a stratégiák sokszínűségét: van, aki az elérést keresi, más inkább a látszólagos egyetértést és tiszta felületet. A közös cél azonban ugyanaz: a politikai kommunikáció hatékony irányítása a közösségi platformokon.
Előfordul, hogy az ellenzéki posztokat célzottan trollok árasztják el, mesterségesen negatív kommentekkel. Bár ez látszólag hasonló taktika, mégis kontraproduktív lehet a Fidesz számára: ha a poszt elérését ezáltal növelik, akkor akaratukon kívül több emberhez juttatják el az adott ellenzéki üzenetet is. Ez a fajta támadás inkább az elriasztásra épít, bizonytalanság keltésre, de a közösségi média algoritmusai szempontjából még ez is visszafelé sülhet el – különösen, ha a közönség felismeri a manipulációt.
A Fidesz elbizonytalanodott táborát a mozgósítás alatt úgyis biztossá teszik.
A Harcosok Klubjában a legfontosabb éppen Orbán Viktor oldalának a posztjai, azok kommentelése.
Az esetleges portyázások alkalomszerűek lehetnek vagy önjáró harcosok és politikusok magánakciói.
És mi lesz, ha megszűnnek a politikai hirdetések?
A Facebookon a politikai hirdetések egyelőre még engedélyezettek, de a nemzetközi nyomás nő: egyre több országban és platformon korlátozzák vagy tiltják őket. A TikTokon például jelenleg is tilos politikai reklámokat vásárolni – ott csak az organikus elérés működik.
Ez pedig azt jelenti, hogy a reakciók, kommentek, viták szerepe még fontosabbá válik.
Ha a fizetett politikai hirdetések eltűnnek, minden egyes komment – még a dühös is – ingyenmunka lesz a hatalomnak.
Az algoritmus sosem kérdezi meg, hogy kire szavaznál. Csak azt nézi, hogy mire kattintasz. És akinek a tartalma körül zaj van, annak a hangját hallja meg az ország.
Mit tehet az, aki nem akarja ilyenmódon segíteni a másik oldalt?
Ha valaki nem szeretne akaratán kívül hozzájárulni a kormánypárti tartalmak terjedéséhez, akkor a következőket érdemes megfontolni:
• Ne kommenteljen a poszt alá, inkább ossza meg saját gondolatait a saját oldalán.
• Ne vitatkozzon hosszasan trollokkal, mert ezzel csak növeli a poszt interakcióját.
• Építsen párbeszédet a saját oldalon belül, kérdezzen, vitázzon, beszélgessen – ahol ő az algoritmus nyertese.
• Ne etesse a trollokat. Ha provokatív kommentet lát, hagyja figyelmen kívül, vagy jelentse – de ne vitatkozzon órákig vele, mert azzal a másik kerül a hírfolyam tetejére.
• Használjon képernyőfotót a megosztáshoz – így az eredeti poszt linkje nem terjed tovább.
• Hívja meg az ismerősöt olyan csoportokba, ahol láthatják a valós társadalmi problémákat, például a banki károsultak csoportjába.
• Jelentse a valódi dezinformációt vagy gyűlöletkeltést, de ne essék bele a provokáció csapdájába.
• Ha durva hangnemben leoltja a harcost, nem győzi meg, csak az algoritmust eteti – ha már nem bírja ki, hogy reagáljon, érveljen inkább. Hogy ez mennyire hatékony, az vitatható.
Írjon hozzászólásokat az ellenzéki hírportálok vagy semleges oldalak posztjaihoz, mint például az Alfahír, 444, Telex vagy a Mérce.
Ossza meg ezt a cikket saját oldalán vagy csoportokban, és bátorítsa erre ismerőseit is!
Digitális hatalmi egyensúly – vagy erőfölény?
A politikai kommunikáció terepe mára digitális hadszíntérré vált, ahol a legfontosabb fegyver nem mindig az érv, hanem az algoritmus kiismerése. A Harcosok Klubjának stratégiája jól példázza, hogyan válhat a dühből haszon – legalábbis, ha a másik oldal érti, mit csinál.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »


