Görög márványoltárt találtak Spanyolországban

Görög márványoltárt találtak Spanyolországban

A délnyugat-spanyolországi Casas del Turuñuelo településen régészek bukkantak rá az i.e. ötödik századból származó leletre. Ez a Földközi-tenger nyugati medencéjének legrégebbi görög márványoltára.

Az először egy évtizede felfedezett Turuñuelót a rejtélyes vaskori tartesszoszi kultúra alapította, amely i. e. a nyolcadik és ötödik század között virágzott Ibéria déli részén. A márványoltárt a Mérida Régészeti Intézet csapata fedezte fel, amely a spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) és Extremadura regionális kormánya által működtetett központ. A kutatók szerint az oltár legalább az i. e. 5. századból származik, és rávilágít a lelőhely szerepére a tartesszosz kori kereskedelemben.

Az oltár oszlop alakú, az aljánál körülbelül 60 centiméter átmérőjű, és körülbelül 1,5 méter magas. Anna Gutiérrez, a Katalán Klasszikus Régészeti Intézet szakembere elmondta, hogy prokonnészoszi márványból készült, ami a törökországi Márvány-szigetről származik. Rodríguez és Sebastián Celestino vezető régészek megjegyezték, hogy bár más görög márványdarabokat is találtak már part menti területeken, ez az egyetlen ismert, ázsiai márványból készült példány, amelyet ilyen messze fedeztek fel, Spanyolországban.

Hírdetés

Az oszlop töredékét Athénban készült ivópoharak mellett lelték fel.  Ez arra utal, hogy a tartesszosziak nemcsak kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak a görög világgal, de a hellén kultúra is hatással volt rájuk. Egyúttal jelenti azt is, hogy Casas del Turuñuelo nem volt elszigetelt, egy nagyobb mediterrán kereskedelmi hálózat része volt. Ez a felfedezés „ismét bizonyítja ennek az enklávénak a politikai és gazdasági jelentőségét” – mondta Celestino.

A lelőhely keleti részén végzett ásatások során egy a víz irányítására szolgáló szerkezetet is feltártak. A kőből épült csatorna közel egy méter magas. A régészek úgy vélik, egy korai építkezés része volt, és azt mutatja a tartesszoszi tervezők milyen gondosan jártak el.

A kutatók a 2015-ben megkezdett ásatások óta a teljes lelőhelynek csak mintegy 50 százalékát tárták fel. A korábbi ásatások is jelentős felfedezéseket hoztak. Ilyen volt például egy nagy állatáldozatot, a tartesszoszi első emberi ábrázolások, valamint egy palatábla vésett csatajelenetekkel és egy helyi írással.

 


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »