Európai Bizottság: Szlovákia Fico alatt hátralépett a jogállamiságban Tokár Géza2025. 07. 09., sze – 17:23
Megjelentette a 2025-ös évre vonatkozó átfogó jogállamisági jelentését az Európai Bizottság, a hagyományok szellemében júliusban. A szlovákiai fejezetek nem adnak okot az optimizmusra, több szempontból is visszalépést tapasztaltak a szakemberek.
Hasonlóan a tavalyi évhez Szlovákiát ezúttal is meglehetősen sok téren elmarasztalta az Európai Bizottság – a Büntető Törvénykönyv megváltoztatása, a bírák függetlensége, az antikorrupciós intézkedések és a média elégtelen védelme mind visszatérő témának számítanak a jelentésekben.
Szavakban dorgálnak
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése minden évben elkészül, amióta a testület 2019-ben elhatározta, figyelni fogja a tagállamok lépéseit több kiválasztott területen. Ez a lépés leginkább csak szimbolikus: elvben a benne foglalt információk segíthetnek abban, hogy egy ország ellen hivatalos eljárás induljon a jogállamisági feltételek megsértése miatt, de a gyakorlatban ilyen még nem történt. A jelentés kimondottan a jogbiztonság, a bírói függetlenség és a média szabadsága területeire koncentrál és az előző évben megfogalmazott ajánlásokra hivatkozik.
A dokumentumot összegezve kiderül, hogy Szlovákia (többek között Magyarországhoz hasonlóan) következetesen az uniós sereghajtók között foglal helyet: az ajánlások legtöbbjében nincs előrelépés, néhány területen az EB elképzelhetőnek véli, hogy javulhat a helyzet.
A jelentés tartalma jelzi, hogy Robert Fico kormánya meglehetősen sok bírálatra számíthat a megváltozott összetételű Európai Bizottságtól is: Fico viszonya már a korábbi uniós emberi jogi biztossal, a cseh Věra Jourovával sem volt felhőtlen. Tavaly a szlovák kormányfő a kettős mércére panaszkodott a jelentés kapcsán és kijelentette, hogy Brüsszelben teljesen legitim törvényeket kérdőjeleznek meg.
Büntetések, bírák, média
A Szlovákiával foglalkozó jelentés szerint az ország mindössze két területen tett valóban érdemi előrelépést az egy évvel korábban megfogalmazott ajánlások terén – némileg javultak a bírák felelősségrevonására vonatkozó feltételek, valamint az érdekkonfliktusok szabályozása terén is megállapítható a korlátozott előrelépés. Egy éve az újságírók jogbiztonságának szabályozása terén talált fejlődést az Európai Bizottság.
A be nem teljesített ajánlások listája ennél jóval hosszabb: többek között a bírói tanácstagok visszahívása, a Büntető Törvénykönyv megváltoztatásával jelentkező korrupciós aggályok, a közmédiát érintő átszervezések, a külső szereplők döntéshozatalba való gyenge bevonása és a civil társadalom kezelése mind kritikaként jelenik meg.
Szlovákia egyik leggyengébb pontja a jelentés szerint a korrupció elleni határozott fellépés: a Fico-kormány 2024-ben jelentősen átszervezte a kiemelt ügyek vizsgálatát, többek között a NAKA megszüntetése is jelzi, hogy nem tulajdonít kiemelt fontosságot a fejleményeknek.
Az EB által megfogalmazott ajánlások ezért részben megegyeznek a korábban is említett hiányosságokkal: a bizottság független és csak indokolt esetben büntethető bírákat szeretne látni, szabályozná a lobbizást (ezügyben a nyáron zajlik a konzultáció a belügyminisztérium és a külső szereplők között), növelné a közmédia autonómiáját, javítana az újságírók munkájának szabályozásán és külső szereplőket vonna be a jogalkotásba.
Robert Fico miniszterelnök egyébként ezt a jelentést a tavalyi évvel szemben még nem kommentálta – a kormányfő utoljára Cirill és Metód évfordulója kapcsán szólt a nyilvánossághoz. Az ellenzék ugyanakkor nem spórolt a kritikával. Veronika Remišová (Za ľudí) szerint szomorú, hogy Szlovákiánál csak Magyarország teljesített rosszabbul a jogállami kritériumokban, Rastislav Krátky (Szlovákia mozgalom) pedig arra mutatott rá, hogy a kormány 58 alkalommal is gyorsított eljárásban hozott meg törvényeket – ami a gyenge jogbiztonságot jelzi.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
