Uniós biztos: Egyes tagállamokban kihívások jellemzik a jogállamiság helyzetét Kulcsár Péter2025. 07. 08., k – 17:47
Noha számos tagállamban pozitív tendenciák mutatkoznak a jogállamiság helyzetét meghatározó négy kulcsfontosságú terület, az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, a médiaszabadság és intézményi fékek és ellensúlyok tekintetében, egyes tagállamokban továbbra is kihívások állnak fenn, néhány esetben pedig a jogállamiság súlyos helyzetben van – jelentette ki Henna Virkkunen szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden.
A finn biztos az Európai Bizottság idei, úgynevezett országspecifikus ajánlásokat is tartalmazó – immár hatodik – jogállamisági jelentésének bemutatásakor közölte: az igazságszolgáltatási reformok egyes tagállamokban lassabb ütemben haladnak, és bizonyos esetekben továbbra is komoly aggodalmak vetődnek fel a végrehajtást illetően. Több tagállamban az igazságszolgáltatási rendszerre nyomás nehezedik, ami hatással van annak minőségére és hatékonyságára – mondta.
A korrupció elleni küzdelem továbbra is elengedhetetlen a jogállamiság fenntartásához és a polgárok közintézményekbe vetett bizalmának megőrzéséhez – húzta alá. A jelentés intézkedéseket sürget például a lobbitevékenységgel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos keretrendszerek megerősítésére, valamint a korrupciós ügyek hatékony kivizsgálása és jogerős ítéletek biztosítására – közölte.
Az uniós biztos kiemelte: intézkedésekre van szükség az újságírók biztonságával kapcsolatos aggályok kezelésére, valamint egyes médiaszabályozók és a közszolgálati média függetlenségének biztosítékainak javítására, a tulajdonosi viszonyok átláthatóságának növelésére, valamint az állami hirdetések elosztása méltányosságának és átláthatóságának biztosítására.
Végezetül hangsúlyozta, néhány tagállamban a civil szervezetek komoly kihívásokkal néznek szembe, mivel túlzott pénzügyi korlátozásoknak vagy ellenőrzéseknek vannak kitéve, illetve nem megfelelő a védelmük.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban egyebek mellett azt emelte ki, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága magas, de továbbra is indokolatlan nyomás nehezedik egyes bírákra, nevezetesen a bírói függetlenséggel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekről szóló belső vitákkal kapcsolatban.
Noha a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia és a kapcsolódó cselekvési terv végrehajtása folyamatban van, a korrupciós bűncselekmények miatti elítélések száma csökkent. Nem történt előrelépés továbbá a magas szintű korrupció elleni küzdelem terén – emelték ki.
A jelentés szerint az Integritás Hatóság akadályokról számolt be felügyeleti feladatainak hatékony ellátásában. Közölték: továbbra is kulcsfontosságú hiányosságok állnak fenn a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozásának átláthatóságával kapcsolatban. Javultak a közbeszerzési verseny feltételei, a nemzeti és uniós alapokkal kapcsolatos beszerzések esetében azonban továbbra is eltérő szintű ellenőrzés tapasztalható – írták.
A korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt, a médiaszabadságot és médiapluralizmust fenyegető veszélyeket a magyar hatóságok továbbra sem kezelték. Nem fogadtak el és nem is terveznek intézkedéseket az állami hirdetések médiaorgánumokhoz történő eljuttatásának szabályozására, a médiahatóság függetlenségének szavatolására, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségének biztosítására. Az újságírók munkájuk során továbbra is számos és komoly kihívással szembesülnek. A Szuverenitásvédelmi Hivatal újságírókat és médiaorgánumokat vizsgált állítólagos „külföldi érdekek szolgálata” miatt. Továbbra is szelektíven tagadják meg a közérdekű eseményekhez és sajtótájékoztatókhoz való hozzáférést Magyarországon – írták.
Az uniós bizottság szerint a magyar kormány továbbra is széles körben él vészhelyzeti hatásköreivel, „aláásva a jogbiztonságot és befolyásolva a vállalkozások működését az egységes piacon”.
A büntetőeljáráson kívüli titkos megfigyelési intézkedések esetében az eljárási biztosítékok és a hatékony felügyelet hiányával kapcsolatos aggodalmakat a magyar hatóságok nem kezelték. A civil szervezetek romló környezete és a jogbizonytalanság tovább akadályozza a polgári teret – mutatott rá jogállamisági jelentésében az Európai Bizottság.
Újságírói kérdésre válaszolva Henna Virkkunen azt mondta: „ami Magyarországot illeti, komoly aggályaink vannak. A tavalyi nyolc ajánlásból csak egy esetében látunk pozitív fejleményeket”.
Minden érintett területet – az igazságszolgáltatási rendszert, a korrupcióellenes keretet, a médiaszabadságrot, valamint az intézményi kérdéseket – érintően kihívások vannak – jelentette ki az uniós biztos.
Michael McGrath jogállamiságért felelős uniós biztos „mélységesen kiábrándítónak” nevezte, hogy az Európai Bizottság nem tud előrelépésről beszámolni a tavaly tett ajánlásokat érintően Magyarországgal kapcsolatban.
„Igyekeztünk a lehető legigazságosabbak lenni a tagállamokkal, amennyiben valódi erőfeszítéseket tettek, és jelezték szándékukat reformok bevezetésére, vagy tettek bármilyen lépést ebbe az irányba. De sajnos ezeknél az ajánlásoknál nem látunk ilyen előrelépést Magyarország esetében” – fogalmazott.
Kiemelte: romlott a civil környezet Magyarországon, a jogi bizonytalanság akadályozza a civil teret, amint erre – mint közölte – bizonyítékot szolgáltattak a budapesti Pride felvonulás betiltására irányuló lépések is. Az uniós bizottság világossá tette az átláthatósági törvénnyel kapcsolatban is, hogy az sérti az uniós jogot és az uniós elveket – emlékeztetett.
„Készen állunk arra, hogy szükség esetén további lépéseket tegyünk Magyarországgal szemben” – fogalmazott McGrath, majd hozzátette: szükséges, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása az uniós források lehívásának előfeltétele legyen.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
