Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn telefonon egyeztetett Keir Starmer brit miniszterelnökkel, amely során szó esett a „hajlandók koalíciója” vezetőinek közelgő római találkozójáról is – erről az ukrán államfő a Facebookon számolt be, a TASR hírügynökség közlése szerint.
„Arra törekszünk, hogy a meghozott döntések a lehető leghatározottabbak legyenek”
– fogalmazott Zelenszkij.
Elmondása szerint Starmer részvétét fejezte ki Ukrajnának az orosz támadások miatt, és megvitatták, milyen további lépésekre van lehetőség Ukrajna támogatása érdekében.
„Tárgyaltunk a további finanszírozásról is, amelyet ebben a hónapban belföldi dróngyártásra szánnak – elsősorban vadászdronokra”
– tette hozzá Zelenszkij a The Guardian szerint.
Az ukrán elnök hozzátette, hogy egyetértésre jutottak Starmerrel abban, hogy erősíteni kell a kulcsfontosságú partnerekkel való együttműködés különféle formátumait, különös tekintettel a ramsteini formátumra, és annak céljára: megvédeni az ukrán lakosságot az orosz támadásoktól.
Az AP hírügynökség az ukrán hatóságokra hivatkozva arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában legalább 11 civil vesztette életét és több mint 80-an megsebesültek, köztük hét gyermek, az orosz hadsereg támadásai következtében Ukrajna különböző régióiban.
Hétfőn Harkiv és Zaporizzsja városában katonai toborzóirodák is célpontokká váltak. Az ukrán kormányzati források szerint ezek az akciók Oroszország kísérletei lehettek arra, hogy akadályozzák az ukrajnai mozgósítást. Az elmúlt napokban hasonló célpontokat támadtak Poltavában, Krivij Rihben és Kremencsukban is.
Körkép-vélemény:
A hajlandók koalíciója számos (de nem az összes) európai ország közös platformja. Eredetileg azért hozták létre, hogy a platformhoz csatlakozó országok fontolóra vegyék és összehangolják nyugati katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét. Plusz, fokozták volna Ukrajna támogatását is. A platform agresszívebb résztvevői kezdetben 100 ezer katonáról beszéltek Ukrajna kapcsán. Ez később 30 ezerre olvadt, végül 10 ezerre. Több mint másfél hónapja pedig lényegében csend van a platform körül, a katonák küldése lekerült az asztalról. A gyakorlatban így inkább az orosz-amerikai egyeztetések ellehetetlenítését szolgálta a platform. Az oroszok ugyanis attól tartottak, hogy ha meg is egyeznek az amerikaiakkal Ukrajnáról, a fegyverszünet vagy béke címén a nyugat-európaiak katonákat küldenek Ukrajna megsegítésére. Így egyelőre a platform sikerrel tudta fenyegetni Oroszországot azzal, hogy az amerikaiakkal kötött egyezség nem ér majd fabatkát sem.
Teraz.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Kirsty Wigglesworth
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
