Megbukik jövő héten az Európai Bizottság? Az EP csütörtökön szavazhat Lajos P. János2025. 07. 04., p – 13:16
Nehéz hét vár Ursula von der Leyenre jövő héten Strasbourgban, az Európai Parlament ugyanis várhatóan tárgyalja majd az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt. Ha nem váltja le a testület, az elsősorban az aktuális világpolitikai helyzetnek köszönhető. A leváltásával ugyanis bukna az egész Európai Bizottság is.
Összegyűlt a szükséges 72 aláírás az Ursula von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány alatt. Az Európai Bizottság elnökének sorsáról várhatóan csütörtökön szavaznak majd a képviselők. Habár az EB elnökének munkájával szemben sok a kifogás,
az őt támogató nagy európai pártok arra hivatkozva próbálják őt védeni, hogy a bukásával bukna az egész Európai Bizottság, ami a jelen pillanatban nehéz helyzetbe hozná az Európai Uniót.
A Bizottságnak egy hete van még a vámtárgyalásokra az USA-val, emellett Kínával is elég feszült a viszony, az orosz–ukrán háború pedig már évek óta komoly problémát jelent az Uniónak.
A bizalmatlansági indítványt egy román szélsőjobboldali képviselő, Gheorghe Piperea (AUR/ECR) nyújtotta be. Az aláírók listája egyelőre még nem nyilvános, a képviselő szerint azonban 79-en írták alá. Ahhoz, hogy a parlament is foglalkozzon vele, legalább 72 aláírásra van szükség. Az Új Szó információi szerint azonban elsősorban az Orbán Viktor és a Fidesz által létrehozott Patrióták Európáért (PfE) frakció támogatja, de aláírta például Monika Beňová, a Smer EP-képviselője is.
Még az sem biztos, hogy lesz szavazás
Miriam Lexman (KDH/EPP), az Európai Parlament kvesztora szerint egyelőre még azt is nehéz megjósolni, hogy valóban szavaznak-e majd a képviselők jövő héten a bizalmatlansági indítványról.
Az indítványt benyújtók közül többen csak most tudatosítják, hogy nemcsak az elnököt váltanák le, hanem az egész bizottságot
– magyarázta Lexman. Szerinte ezért nem kizárt, hogy lesznek olyan képviselők, akik visszavonják majd az aláírásukat az indítvány alól.
Az indítvány elfogadását az is nehezíti, hogy a képviselők nyilvánosan szavaznak majd róla, vagyis ha megbukik a Bizottság, akkor nyilvános lesz az EB-t megbuktató képviselők listája is. Ez a szavazáskor szintén több képviselőt visszatarthat, elsősorban a centrista, a Bizottság kinevezését megszavazó frakciókból. A bizalmatlansági indítványt egyébként a jelenlévő képviselők kétharmadának, és legalább az összes képviselő felének, vagyis legalább 360 embernek meg kell szavaznia. Ez a többség a centrista képviselők támogatása nélkül nem jöhet össze.
A Bizottságnak és annak elnökének tavaly késő ősszel szavazott bizalmat az EP, a testület december 1-jén kezdhette meg a munkát. A testület létrejöttét négy frakció, vagyis az Európai Néppárt (EPP), a szocdemek (S&D), a liberálisok (Renew Europe) és a Zöldek/EFA frakciója támogatta, habár voltak frakciók, amelyek nem teljes létszámmal. A 720 képviselő közül 401-en szavaztak igennel.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Törvényszék szerdán úgy ítélt, hogy megsemmisíti az Európai Bizottság határozatát, amivel nem adta ki Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója közti SMS-eket koronavírus elleni vakcinák rendeléséről. Az Európai Bizottság azonban még fellebbezhet az Európai Bíróságon.
A világjárványra válaszul az Európai Bizottság javaslatára az uniós tagországok úgy döntöttek, hogy közösen intézik a vakcinabeszerzést. Így az oltásokat minden tagországnak egyenlő feltételekkel, lakosságarányosan osztották szét, és elvben nagy tételben kedvezményesebb áron vásárolhattak. A gyártók közül a Pfizer-BioNTech párossal több szerződést kötöttek: a harmadiknál 900 millió vakcinát rendeltek, további 900-at opcionálisan hívhattak le. Von der Leyen a New York Times 2021 áprilisi cikkében arról beszélt, hogy a harmadik szerződés előtt a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával SMS-ben és telefonon egyeztetett.
A laptól ezeket az üzeneteket szerették volna kikérni, de az Európai Bizottság nem adta oda arra hivatkozva, hogy nem tárolták őket, mert az SMS-eket rövid életű dokumentumként kezelik. A perben a New York Times és az egyik újságírója a bizottsági döntés megsemmisítését kérte.
A szerdai ítéletben a törvényszék helyt adott a keresetnek, és megsemmisítette az Európai Bizottság határozatát. A testület szerint a kért szöveges üzenetekkel kapcsolatos bizottsági válaszok a teljes eljárásban feltételezéseken vagy változó, illetve pontatlan információkon alapultak. A lap ugyanakkor releváns és egybehangzó bizonyítékokat nyújtott be, amelyek alátámasztják, hogy az üzenetváltás megtörtént. Így az Európai Bizottságnak „olyan hihető magyarázattal kell szolgálnia, amely lehetővé teszi a nyilvánosság és a Törvényszék számára annak megértését, hogy miért nem fellelhetők e dokumentumok”. Az ítéletről készült közlemény szerint az Európai Bizottság ezt nem tette meg, „nem fejtette ki részletesen az általa e dokumentumok megtalálása érdekében végzett keresés típusait, és azokat a helyeket sem jelölte meg, ahol azt végezte”.
Azt sem tisztázta, hogy az SMS-eket egyáltalán törölték-e, ha igen, automatikusan-e, vagy lecserélték-e Von der Leyen mobilját. Az Európai Bizottság „azt sem fejtette ki hihető módon, hogy miért vélte úgy, hogy a Covid-19-oltóanyagok beszerzése keretében váltott szöveges üzenetek nem tartalmaznak olyan fontos vagy nyomon követést igénylő információkat, amelyeket megőrzését biztosítani kell”.
Az Európai Törvényszék első fokon jár el az ilyen ügyekben, a határozata ellen lehet fellebbezést benyújtani, de csak jogkérdésekre vonatkozóan.
Az EU bírósága két ügyben tavaly úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem adott kellően széles hozzáférést a koronavírus elleni oltás vásárlásáról kötött szerződésekhez. A testület közleménye szerint európai parlamenti képviselők és magánszemélyek 2021-ben kérték ki a dokumentumokat, de csak egy részüket kapták meg, ráadásul helyenként kihúzva.
(Telex)
Miért akarják leváltania az EB elnökét?
Ursula von der Leyen munkájával azonban a Bizottság kinevezését megszavazó képviselőknek is vannak problémái. A legnagyobb gond az úgynevezett Pfizer-gate:
a bizottság elnöke ugyanis a Covid idején maga egyeztetett a vakcinák vásárlásáról Albert Bourla Pfizer-vezérrel, ráadásul SMS-ben.
A beszélgetés tartalmát Von der Leyyen nem akarta nyilvánosságra hozni, de májusban az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy az SMS-ek hivatalos dokumentumnak számítanak, ha közügyekhez kapcsolódnak. A döntés szerint a Bizottságnak vagy át kell adnia az üzeneteket, vagy részletes indokokat kell adnia azok hiányára. Ez komoly pofon volt az EB elnöke számára, és már az őt tavaly még támogató pártok sem állnak teljesen mögötte. Az EB-elnök elleni további kifogások, hogy egyre gyakrabban próbálja megkerülni az Európai Parlamentet, amely az EU egyetlen, közvetlenül választott testülete. Bírálják a Bizottságot amiatt is, hogy vészhelyzeti eljárásokkal hagyta jóvá a szabályozást például klíma- és vállalati fenntarthatósági kérdésekben.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
