A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón történelmi jelentőségű döntést hoztak: 2035-ig a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kell védelmi célokra fordítani. Bár a deklarációt minden ország – köztük Szlovákia is – egyhangúlag támogatta, a finanszírozás kérdése továbbra is komoly vitákat vált ki.
A 3,5 százaléknyi közvetlen katonai kiadáson túl a fennmaradó 1,5 százalékot infrastruktúrára, kiberbiztonságra vagy akár katonai célú kórházak építésére is lehet fordítani. A cél papíron ambiciózus, a megvalósítás azonban országonként eltérő lesz – egyes kormányok már konkrét intézkedéseket hoztak, mások viszont halogatnak.
Szlovákia: sok a kérdőjel
A szlovák kormány egyelőre nem tervez közvetlen hadikiadás-növelést 2025-től. A miniszterelnök, Robert Fico, valamint a védelmi miniszter, Robert Kaliňák is csak úgynevezett „duális célú” beruházásokat támogat: például katonai célokat is szolgáló hidak, vagy az Eperjesben épülő kórház, amelyet civilek és katonák egyaránt használhatnak majd. (Mivel egy elméleti katonai támadás esetén az ország keleti része vagy az ahhoz közeli nyugat-ukrajnai területek frontvonallá válnának, egy kelet-szlovákiai kórház létesítése fontos katonai szempont lenne éles helyzetben is – a szerk.)
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický szerint viszont a szociális programok rovására nem lehet védelmi költségvetést növelni – ezeket az új projekteket valószínűleg hitelekből fogják finanszírozni. Ez azonban hosszú távon csak növeli a fiskális nyomást, hiszen már jelenleg is milliárdos nagyságrendű költségvetési konszolidációra lenne szükség.
Ha Szlovákia valóban el kívánná érni az 5%-os GDP-arányos célt, az akár évi hétmilliárd eurós kiadást is jelenthetne – több mint kétszer annyit, mint jelenleg. Ez már vetekszik az egészségügyre szánt teljes éves büdzsékerettel.
Adóemelés, megszorítás, eladósodás
Több ország már bejelentette, hogyan kívánja teljesíteni a vállalást:
Gazdasági kockázatok és lehetséges előnyök
Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor a növekvő hadikiadások rövid távon GDP-növekedést is hozhatnak: az előrejelzések szerint 1,5 százalékos pluszkiadás 0,5 százalékos GDP-emelkedést generálhat, bár ezzel párhuzamosan az államadósság is nőni fog. Brüsszel logikája politikai narratívának jó, de attól a mínusz még mínusz marad.
A szakértők úgy látják, hogy Szlovákia esetében a cél elérése a jelenlegi gazdasági pálya mellett szinte lehetetlen, különösen úgy, hogy a deficitcsökkentést is folytatni kellene. Mindenképpen valaminek a rovására kell növelni a védelmi költségvetést – legyen az szociális kiadás, infrastruktúra-fejlesztés vagy az államadósság stabilitása.
A helyzet tehát az, hogy hiába hivatkozik a kormány a duális-kiadásokra, akkor is pénzt kell elvonni más, szintén kulcsfontosságú területektől. Egy egyszerű, lebutított példán keresztül a következő a helyzet:
Ahány ház…
Bár a NATO-célkitűzés mögött mintha egység lenne, a gyakorlatban más és más stratégiákat követnek a tagállamok, attól függően, mit képesek elviselni – a költségvetés és a választók.
Míg a gazdagabb és alacsonyabb adósságállománnyal rendelkező országok hitelből vagy adóemelésből fedezik a kiadásokat, Szlovákia egyelőre kivár. Nagy valószínűséggel azért, mert így a NATO-cél végrehajtásának terhe a következő kormány vállát nyomja majd.
Ez a konszolidáció mellett olyan helyzetet fog teremteni, ami szinte garantálja, hogy nem lesz stabil kormányzás a következő években sem Szlovákiában. Lehet, hogy a PS megnyeri a következő választást, de olyan döntéseket fog hozni, ami a globalista pártok eróziójához és társadalmi elégedetlenséghez vezet majd…
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
