A kalocsai főszékesegyház felszentelésének ünnepén, június 25-én Bábel Balázs érsek a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye papságának részvételével ünnepi szentmisét mutatott be, melynek keretében pappá szentelte Hódi Dávid diakónust.
A főpásztor szentbeszédének kezdetén a templomszentelés ünnepéről elmélkedett, kiemelve, hogy a papszentelés ünnepe kiváló alkalom, hagy a papi életet a templom céljával, feladatával párhuzamba állítsuk.
Jézus szerette az ószövetségi templomot is. Már nyolcnaposan, majd tizenkét évesen is kinyilatkoztatta, hogy számára a templom az Atya háza. A későbbiekben is elzarándokolt a templomba, sőt nyilvános működése idején a templomot meg is tisztította: a kereskedőket kiűzte, és figyelmeztetett, hogy az Atya háza az imádság háza, ami nem lehet rablók barlangjává.
Jézus a templomszentelés ünnepére is többször felment Jeruzsálembe, a templomba. Akkor szinte evangéliumának rövidítését adta: juhai ismerik, juhai követik, ezért örök életet ad nekik; kijelentette: ő egy az Atyával, szava ugyanaz, mint a mennyei Atyáé.
Bábel Balázs érsek kitért arra is, hogy idén ünnepeljük a niceai zsinat 1700. évfordulóját, mely hittételként fogalmazta meg, hogy Jézus egyenlő az Atyával. A katolikus igehirdetésnek ez a központja és lényege.
Prédikációjának folytatásában a kalocsa-kecskeméti érsek arról beszélt, hogy a papi élet a templomhoz kötődik, mely Isten háza. Ott hangzik el az igehirdetés.
A kalocsa-kecskeméti érsek elmesélte egy személyes élményét: első szolgálati helyén a plébános azzal fogadta, hogy lesz egy nagy „keresztje”. Ez a kereszt az volt, hogy mindennap prédikálni kell. Röviden, pár percben, de mindennap. Aki készül néhány percben jól összefoglalt prédikációt mondani, az tudja, hogy szinte olyan nehéz, mint a vasárnapi beszéd.
Nem lehet elhagyni az igehirdetést – hangsúlyozta Bábel Balázs. – Nagy kísértés lehet a mesterséges intelligencia adta lehetőség, de nem lesz személyes és nem lesz igazi tanúságtétel. Fontos, hogy a pap igehirdetés érthető legyen, és indítson a Krisztus-követésre.
Ez a küldetés kifejezetten a templomhoz kötődik. A templom az imádság háza. A pap nem teheti meg, hogy a szentmiséken kívül egyszerűen bezárja a templomot. Amikor alkalma van rá, napközben is el kell mennie imádkozni. Az Úr jelenlétét ezzel a tanúságtétellel is igazolni kell.
A katolikus templomok nemcsak az igehirdetés helyei, hanem az áldozat bemutatásának is – folytatta tanítását a főpásztor. – Az Úr Jézus áldozatát be kell mutatni és nekünk is áldozatkésznek kell lennünk.
Fiatalon a pap úgy gondolja, hogy ő emeli fel az Urat a Szentostyában. Később mindenki rájön, hogy
Jézus nem a pusztába ment bemutatni az utolsó vacsorát, hanem egy szépen berendezett emeleti terembe. Megadta a módját – fogalmazott az érsek. – A szépség, az igényesség a tisztaság a lelkület része. Istennek a legszebbet és a legjobbat.
A templom kifejezi az Egyház hierarchikus rendjét is. A templom kőbe építetten hordozza az Egyház hierarchikus rendjét. Az Egyház nem köztársasági létmód, hanem szent hierarchia. Ezt a templom is kifejezi.
Jézus önmagát is templomnak mondta, valójában miatta nevezhető minden templom templomnak, mert Jézus jelen van benne. Szent Pál ezt a gondolatot viszi tovább, amikor a keresztény embert arra hívja, hogy legyen templommá.
Beszéde végén a főpásztor buzdította a szentelendőt, hogy legyen benne Krisztus követésének a vágya, a végső célra való irányulás és a missziós lelkület.
A papszentelés végén az újmisés Hódi Dávid atya megkapta első kápláni kinevezését.
Az ünnepi szentmisében a főpásztor érseki tanácsosi rangot adományozott Szauter Róbert plébánosnak a német nyelvű hívek példás lelkipásztori gondozásáért.
Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Fotó: Koprivanacz Kristóf
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
