NATO-csúcs Trump-ritmusban Kulcsár Péter2025. 06. 25., sze – 17:04
A NATO-csúcs Hágában ezúttal kiválóan tükrözi, hogy egy teljes intézmény hogyan adaptálódik Donald Trumphoz. Amíg korábban a hasonló csúcsok sokszor több órán át tartották bent a tagállamok állam- és kormányfőit, mint ahogy az EU-csúcson is az egynapos tárgyalás teljesen normális, sőt sokszor kétnaposak a csúcsok; most igyekeztek teljesen minimálisra szorítani az időt, amelyet Trumpnak egy helyben kellene töltenie. A NATO felvette a Trump-ritmust.
A csúcs előtt már kihozták, ahogy az a diplomáciai előkészítésben szokás, hogy meglesz az 5%-os költési egyetértés. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 2%-ot (aminek az eléréséhez kb. két évtized kellett a 2000-es évek elején lévő mélypontról) 3,5%-ra emelik a védelmi kiadások szűken vett területén, és további 1,5%-ot kell majd költeni a védelmi kiadásokra tágan értelmezve, amibe akár oktatás, útépítés, sőt az olaszok szerint a Szicília–Calabria-híd is beletartozik.
A jelenlegi közpénzügyi helyzetben persze elég egyértelmű, hogy nem fog tudni a tagállamok túlnyomó többsége hirtelen ennyi pénzt előteremteni. Az EU igyekszik ezt a túlzottdeficit-eljárás korlátozásával ösztönözni (vagyis a katonai kiadás nem számít majd technikailag hiánynak), míg a közös hitelfelvétel is a napirenden van. Az egész biztos, és ezt Trump is elégedetten konstatálta, hogy a NATO mögé állt azzal az 5%-kal, amelyet a tavalyi kampányidőszakban, amikor ez először elhangzott, még nagyon hitetlenkedve fogadott a tagállamok közössége.
A csúcson Zelenszkij megjelenése, az iráni kérdés és természetesen Oroszország fognak nagyot menni, a védelmi büdzsé mellett. A kibertér, a hibrid hadviselés és az űrbeli fegyverkezés a katonai szakértők számára lesz érdekes. A Hága–Amszterdam vasúti szabotázs, meglátjuk, hogy az oroszok műve volt-e a csúcs reggelén.
Mégis azt szeretném most kiemelni, hogy Trump mennyire más, mint a korábbi sok amerikai elnök. Reagantől Bushon át Obamáig nagyon különböző háttérből érkezett elnökök nagyon hasonlóan szocializálódtak a nemzetközi intézményrendszerekben. Trump az első hosszú évtizedek óta, aki egész más nyelvet használ, nem prioritás számára a multilateralizmus és egy intézményrendszer sem, amely nem szigorúan az America First elvet szolgálja.
Visszatekintve kijelenthetjük, hogy milyen erős volt az 1945–2014 közti korszak, amikor a nyugati vezetők egy módon viselkedtek, még ha sok vitájuk is volt a zárt körű tárgyalásokon. Ez az egység megtört, ami felrázza az intézményeket: jobb esetben frissítőleg, más esetben a széthullást kockáztatva. Nemcsak Trump lett kivétel, az Orbán-jelenség is új (mármint a történelmi léptékben nézve), és még ki tudja, milyen francia elnök lesz 2027-től az Élysée-palotában.
A NATO mint közösség erejét mutatja, hogy egy Trumpot is el tud hordozni, miközben egy háborút kezel a keleti frontján, és a világ vezető blokkjai közti versenyben igyekszik helytállni. Azért értékeljük azokat a dolgokat is, amik csendben, de működnek!
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
