1980-ban a Szovjetunió égisze alatt, 2025-ben az Egyesült Államok támogatásával indul magyar űrhajós a világűrbe. Farkas Bertalan és Kapu Tibor küldetései között több mint négy évtized és egy világrendszerváltás feszül. Mégis, mindkét űrutazás ugyanazt a célt szolgálja: egy kis nemzet nagy álmainak beteljesítését a csillagok között.
A Szojuz és a Dragon – két kor lenyomata
1980. május 26-án a magyar vadászpilóta, Farkas Bertalan a Szojuz–36 fedélzetén hagyta el a Földet, hogy nyolc napot töltsön a Szaljut–6 űrállomáson. Az Interkozmosz-program részeként nemcsak tudományos, hanem politikai jelentőséggel is bírt útja: a szovjet blokk űrversenyének díszletei között egy magyar zászló is felkerült az űrbe.
2025. június 8-án, az új korszak hajnalán egy másik magyar, Kapu Tibor készül az indításra – ezúttal a NASA és az Axiom Space közös Ax-4 missziójának tagjaként. Ő már nem vadászpilóta, hanem villamosmérnök és kutató, és nem szovjet űrhajóban, hanem a SpaceX által fejlesztett, új generációs Crew Dragon fedélzetén utazik.
A két űreszköz összehasonlítása látványosan tükrözi a technológiai és szemléleti különbségeket: a Szojuz kabinjában kapcsolók és analóg műszerek sorakoztak, míg a Dragon beltere érintőképernyőkkel és futurisztikus minimalizmussal fogadja utasait. A szkafanderek hasonlóan eltérőek: míg Farkas Bertalan zárt sisakos, nehézkes ruházatot viselt, Kapu Tibor elegáns, könnyített SpaceX-ruhában fog repülni, amely inkább emlékeztet a sci-fi film jelmezére, mint szovjet túlélőfelszerelésre.
Űrhajós kiképzés: a szocialista tábor és a nyugati világ között
A magyar űrhajósjelöltek kiképzése az 1970-es évek végén a Moszkva melletti Gagarin Űrhajóskiképző Központban zajlott. Az orosz nyelv elsajátítása, a szovjet katonai fegyelem, valamint a fizikai és pszichológiai alkalmasság vizsgálata mind része volt a kiválasztásnak. A jelöltek nemcsak asztronauták, hanem a rendszer nagykövetei is voltak.
Kapu Tibor már demokratikus, nyílt pályázat útján vált a HUNOR Magyar Űrhajós Program részévé. Kiképzése a NASA houstoni központjában, nemzetközi csapatokkal együttműködésben történik – a hangsúly a kooperáción, az interdiszciplinaritáson és az alkalmazott tudományon van.
Míg Farkas küldetését szűk elit irányította, Kapu felkészülése mögött tudósok, mérnökök és innovátorok sokasága áll.
Tudományos hozadék: demonstrációból alkalmazás
Farkas Bertalan útja során mintegy fél tucat magyar kísérletet végzett el, köztük orvosbiológiai és anyagtani vizsgálatokat. A cél az volt, hogy Magyarország is részesedjen a világűrben zajló „szocialista tudományból”.
Kapu Tibor missziója teljes értékű tudományos vállalkozás. 25 magyar fejlesztésű kísérletet visz magával, melyek között találunk genetikai, mikrobiológiai és viselkedéstudományi projekteket is. A kutatások nemcsak az űrutazás jövőjét, hanem a földi gyógyászatot és technológiát is előbbre vihetik.
Politikai üzenet és nemzeti identitás
A szocialista Magyarország számára Farkas Bertalan űrutazása elsősorban presztízsprojekt volt. A hivatalos sajtó hősként ünnepelte, iskolákat neveztek el róla, és az egész ország együtt szurkolt az űrből hazatérő pilótának. Az út politikai üzenete világos volt: a keleti blokk technológiailag és tudományosan is a Nyugat méltó versenytársa.
Kapu Tibor küldetése ugyanakkor a nemzeti önállóság és a nemzetközi együttműködés szimbóluma. Nem egy birodalom alárendeltjeként, hanem partnerként vesz részt a világ egyik legösszetettebb tudományos vállalkozásában. A zászlót most is elviszi magával – de ezúttal nem szövetségi kötelezettségből, hanem az önálló ország tudományos büszkeségeként.
A világűr tükör – és cél
Farkas Bertalan és Kapu Tibor története két külön korszakban játszódik, de egyazon nemzeti küldetés folytatásai: hogy Magyarország ne csak a térképen, hanem az űr térképén is jelen legyen. Az egyik út a múlt tanulsága, a másik a jövő ígérete. Egyikük egy zárt világ képviselőjeként jutott fel a csillagok közé, másikuk egy nyitott világ küldötteként indul. Mindketten bátrak, mindketten hősök!
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
