Harminc, a 10. század végére keltezett viking sírt tárt fel a Moesgaard Múzeum Lisbjerg határában. A gazdag mellékletek azt jelzik, hogy az elhunytak a Kékfogú Harald királyt szolgáló elit családhoz tartoztak.
Felfedezés a domboldalon
Építkezés közben bukkantak a régészek arra a temetőre, amely mintegy 30, Kr. u. 900-as évekből származó sírt rejt Lisbjerg határában, Aarhus északi peremén. A korszakból ritkán kerül elő ilyen ép temető, ráadásul a legtöbb temetkezés alig tartalmaz mellékleteket – itt viszont érmék, kerámiák és gyöngyök kerültek felszínre.
A lelőhely néhány száz méterre fekszik attól a törzsfőnöki udvarháztól, amelyet a múzeum már a nyolcvanas években feltárt. A szakemberek szerint a hatalmas földbirtokos a társadalmi ranglétra csúcsán állt, közvetlenül Kékfogú Harald – a dán törzseket királysággá egyesítő, kereszténységet meghonosító uralkodó – alatt. „Ez lehetett a király egyik grófja vagy udvarmestere” – mondta Mads Ravn régész.
Változatos sírok, eltérő státusz
A sírok mérete és a mellékletek gazdagsága jelentősen különbözik: a pompásan felszerelt cserépfedeles sírkamrák mellett egyszerű, melléklet nélküli temetkezések is előkerültek. A kutatók szerint ez a főnöki család mellett a szolgálatukban álló, akár rabszolgasorban élő emberek nyughelyeire utal.
A leglátványosabb lelet egy 32 centiméteres, tölgyfa láda, amelyet a régészek egyben, földblokkal emeltek ki. A ládát ezüstözött vasalat, összetett zárszerkezet és finoman szegecselt veretek díszítik; Európában mindössze három hasonló példány ismert. A röntgenfelvételek gyöngyfüzért, aranyszálas szalagot, egy 14 centiméteres ollót, tűt és egy díszes ezüstgyöngyöt mutattak ki benne.
Az egyik sírból a Szász-vidékről származó ezüstpfennig került elő, ami közép-európai kereskedelmi útvonalakra utal. A pénzeket a viking hitvilág szerint azért tették a sírba, hogy az elhunyt a túlvilágon is használhassa javait.
Tudományos vizsgálatok és kiállítás
A régészek a tárgyakat, csontokat, faanyagot és talajmintákat a Moesgaard Múzeum természettudományi laboratóriumába küldték további elemzésre. A leletek még idén nyáron a múzeum új tárlatán lesznek láthatók, ahol a látogatók elsőként tekinthetik meg a különleges ládát is.
Az új részletek – a ritka díszláda, az aranyszálas textíliák és a messzi földről érkezett ezüstpénzek – tovább erősítik, hogy Lisbjerg a 10. században egy, a királyhoz szorosan kötődő, gazdaságilag és politikailag befolyásos elit központja volt.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
