Nem bűnös a titkosszolgálat volt főnöke, első fokon felmentette őt a bíróság Lajos P. János2025. 06. 16., h – 09:48 Pozsony |
A Specializált Büntetőbíróság felmentette Vladimír Pčolinskýt az ellene folyó korrupciós perben. 40 ezer euró elfogadásával vádolták, a bíróság szerint nem bizonyított, hogy ő követte el a bűncselekményt.
Vladimír Pčolinskýt kenőpénz elfogadása és hivatali visszaélés bűntettével vádolták: a vád szerint az SIS igazgatójaként 40 ezer euróért “elintézte”, hogy a titkosszolgálat ne figyelje tovább Zoroslav Kollár vállalkozót, elsősorban a telefonlehallgatások befejezését akarták elérni. „Nem bizonyosodott be, hogy a vádlott követte volna el a cselekményt” – indokolta döntését Rastislav Stieranka bíró a Sme napilap szerint.
A vád két együttműködő tanú – Boris Beňa, a SIS volt helyettes vezetője, valamint Ľudovít Makó, a pénzügyőrség bűnügyi hivatalának volt vezetője – vallomásán alapult.
Mindketten azt állították, hogy Pčolinský rajtuk keresztül vett át kenőpénzt Kollártól, hogy elintézze: a titkosszolgálat ne foglalkozzon vele.
Kollár kezdetben tagadta, hogy ilyesmit valaha is intézett volna, később azonban megváltoztatta vallomását, és elismerte, hogy Makón keresztül valóban adott 40 ezer euró kenőpénzt. Azt azonban soha nem mondta ki egyértelműen, hogy a pénz egy része Pčolinskýhez került.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Információs Szolgálat a fennállása óta rengeteg különféle kétes ügybe keveredett bele – a legtöbbször önhibájából. A kormány elleni bizalmatlansági szavazást ellehetetlenítő, bemutatott SIS-jelentés óta ismét téma, milyen módon lehet politikai célokra kihasználni a testületet. A múltban több példa is akadt hasonlóra.
A SIS-t 1993-ban hozták létre a Csehszlovákiában hírszerzéssel és kémelhárítással foglalkozó FBIS romjain. Nem az egyetlen hírszerző testület Szlovákiában, de egyértelműen a leghírhedtebb. Fennállása során tizenhárom igazgatót fogyasztott el, csak az elmúlt öt évben négyen irányították a testületet.
Ifjabb Michal Kováč elrablása
A Szlovák Köztársaság megalakulásának első éveiben a SIS aktív szerepet játszott a közéleti tevékenységek alakításában – annak is köszönhetően, hogy Ivan Lexa vezetésével Vladimír Mečiar gyakorlatilag az államhatalom közvetlen irányítása alá vonta a testületet.
Bár mindent kétséget kizárólag máig nem sikerült bizonyítani, de a SIS nagy valószínűséggel kivette a részét Michal Kováč államfő fiának elrablásából.
Az ifjabbik Kováčot rejtélyes körülmények között hurcolták el Pozsonyból Ausztriába, ahol – feltételezték – őrizetbe veszik egy németországi elfogatóparancs miatt. Mečiar következetesen arról beszélt, hogy Kováč „elrabolta magát”, majd amnesztiát adott az elkövetőknek. A titkosszolgálat célja az volt, hogy növeljék a kényelmetlennek bizonyuló államfőre háruló nyomást és esetleg előidézzék a lemondását – mindezt az aktuális kormány érdekében.
A beszervezett újságíró
Peter Tóth újságíróként kezdte a karrierjét a kilencvenes években, többek között a Sme napilapnak is dolgozott,
majd 1998-ban az első Dzurinda-kormány idején a SIS alkalmazottjává vált – és ebben a minőségében több titkosszolgálati játszmába is bekapcsolódott.
A probléma az volt, hogy ezt 2002-ig a napilap újságírójaként tette. Ilyen minőségében került konfliktusba Vladimír Palko belügyminiszterrel is, aki ellen névtelen feljelentést tett. Tóth ebben az időszakban összebarátkozott Marian Kočner oligarchával és másfél évig foglalkozott többek között a meggyilkolt Ján Kuciak tényfeltáró újságíró tevékenységének figyelésével.
A Gorilla-iratok
2011-ben komoly felzúdulást okozott a szlovákiai közéletben az úgynevezett Gorilla-iratok nyilvánosságra kerülése. A Szlovák Információs Szolgálat 2005 és 2006 között készített lehallgatási anyagai kerültek napvilágra, a felvételek Jaroslav Haščák, a Penta társtulajdonosának háttérbeszélgetéseiről készültek egy külön az SIS által kibérelt konspirációs lakásban.
A hanganyagokból kiderült, hogy Haščák a második Dzurinda-kormány elitjével és döntéshozóival, de Robert Fico későbbi miniszterelnökkel is jó kapcsolatot ápolt, és zárt ajtók mögött döntöttek fontos gazdasági kérdésekben.
Az Alkotmánybíróság 2012-ben megállapította, hogy a felvételek illegálisan készültek, a SIS néhány tisztviselője pedig az üzletemberekkel való egyezkedésre használta fel azokat. A Gorilla-iratok kapcsán szerveződtek Szlovákiában az első igazi tömegtüntetések 1998 óta, a jobboldal több háttérembere pedig lemondásra vagy visszavonulásra kényszerült.
A megvádolt igazgató
Bár az SIS igazgatói közül többen is bűncselekmények gyanújába keveredtek – a leghíresebb közülük a Mečiar-kormány idején ténykedő Vladimír Lexa –,
az első előzetes letartóztatásba vett vezetőnek az a Vladimír Pčolinský számított, aki 2020 és 2021 között egy évig vezette a titkosszolgálatot.
Pčolinský nem hivatalosan a Sme rodina jelöltjeként került a tisztségbe, de a koalíció belső konfliktusai és a sokasodó kételyek miatt leváltották, 2021 márciusában – még a SIS igazgatójaként – őrizetbe vette a NAKA és vádat emeltek ellene. A hatóságok állítása szerint 40 ezer eurót fogadott el Zoroslav Kollár vállalkozótól, és cserébe ígéretet tett neki arra, hogy a SIS nem fogja megfigyelni. Az utódja, Michal Aláč is vele együtt került egy másik botrányba, az azóta összeomló Végkifejlet-ügy (Rozuzlenie) kapcsán mindkettejüket megvádolták azzal, hogy részt vettek egy szervezett bűnözőcsoport kialakításában és üzemeltetésében.
Az SIS volt igazgatója ártatlannak vallotta magát
Pčolinský, aki még a Matovič-kormány idején került az SIS élére, végig tagadta bűnösségét.
Ártatlan vagyok, az ügy meg sem történt, semmit nem követtem el
– jelentette ki az SIS volt igazgatója.
Stieranka bíró szóbeli indoklásában hangsúlyozta, hogy nem nyilvánította Pčolinskýt ártatlannak, csupán nem állt rendelkezésére elegendő bizonyíték az ítélethozatalhoz a vádiratban foglaltak szerint. Az ügy várhatóan a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
