Emmanuel Macron francia elnök vasárnap Grönlandra érkezett, hogy – saját szavai szerint – kifejezze Párizs és az Európai Unió támogatását az autonóm dán terület irányába. Látogatása során ismét bírálta Donald Trump amerikai elnök szándékait, aki korábban többször is jelezte, hogy az Egyesült Államok átvenné az ellenőrzést a stratégiailag fontos sziget felett. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter pedig nem zárta ki egy amerikai katonai intervenció lehetőségét a világ legnagyobb szigetén.
A nuuki repülőtéren Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen, Grönland kormányfője fogadták a francia elnököt. Macron az érkezésekor kijelentette: „Nem hiszem, hogy ilyen dolgokat szövetségesek között meg kellene tárgyalni.”
Hangsúlyozta, milyen fontos, hogy Dánia és Európa egyaránt kifejezze érdeklődését e terület iránt, amely stratégiailag rendkívül fontos, és amelynek területi integritását tiszteletben kell tartani (nyilván, mert éppen most Európa egyik államához tartozik… – a szerk.).
Macron Grönlandot közvetlenül a kanadai G7-csúcstalálkozó előtt látogatta meg. A G7-csúcson Trump is jelen lesz. A francia elnök első alkalommal járt a sarkköri területen, ahol a barátság és a szolidaritás üzenetét kívánta átadni Franciaország és az EU nevében. Mint mondta, segíteni szeretnének Grönlandnak a gazdasági fejlődés, az oktatás és a klímaváltozás jelentette kihívások leküzdésében.
Az Elysée-palota szerint Macron látogatása alkalmat ad arra, hogy megvitassák az észak-atlanti és északi-sarki biztonsági helyzetet. A tárgyalásokon szó lesz a klímaváltozásról, az energiaátalakulásról, valamint a ritka földfémek ellátási biztonságáról is. Ezekben a témákban Franciaország szeretné elősegíteni az együttműködést Grönlanddal, erősítve ezzel Európa szuverenitását.
Grönland az utóbbi időben az EU és Washington közötti feszültség egyik gócpontjává vált, miután Trump többször is kijelentette, hogy az USA-nak meg kellene szereznie a természeti kincsekben gazdag szigetet. Habár Grönland Dániához tartozik, nem része az Európai Uniónak.
Trump megnyilatkozásai és fenyegetései világszinten irányították rá a figyelmet Grönlandra. Az amerikai elnök nem zárta ki, hogy erőt is alkalmazzanak a sziget megszerzésére. Grönland, amely a függetlenség elnyerésére törekszik, kiemelkedő geostrategiai jelentőséggel bír az USA számára, éppen ezért van ott amerikai katonai bázis is.
A márciusi grönlandi parlamenti választásokon az a politikai párt, amely szorosabb kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal, csak a második helyen végzett. Nielsen áprilisban kijelentette: az amerikai tisztségviselők nyilatkozatai tiszteletlenek voltak, és hangsúlyozta: Grönland „soha nem lesz egy darab föld, amit valaki megvehet”.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a következő évtizedek az Északi-sarkkör feletti uralom megszerzéséről fog szólni. Nem csak a grönlandi ásványkincsekről van szó, hanem a sarkkör geopolitikai elhelyezkedéséről, és az Északi-tenger kijáratainak ellenőrzéséről – aki azt uralja, uralja az összes jövőbeli kulcsfontosságú szállítási útvonalat az északi-féltekén.
További részletek korábbi elemzésünkben:
Az ukrajnai háborútól a vámháborúig – Így vérzik el a globalizmus, hogy helyet adjon az új világrendnek
Körkép.sk, Teraz.sk
Nyitókép forrása:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
