1956 novembere folyamán Mindszenty József amerikai menedéke ingatag lábakon állt. A humanitárius alapon Eisenhower elnöktől megkapott menedékét a bíboros ugyanis politikai menedékjogként fogta fel. Ebből adódóan az általa tanúsított aktív politikai és egyházvezetői magatartás a követség biztonságára kedvezőtlen hatással bírt. A másik súlyos fenyegetés a KGB elnökének azon terve volt, hogy egy magyar ügynök segítségével Mindszentyt kicsalogatja a Szabadság térről.
„Deák András Miklós: Mindszenty bíboros amerikai menedékének instabil első hónapja című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 25. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.”
A menedék 1956. november 4-től december 4-ig terjedő első időszakát Edward Wailes kinevezett követ táviratai, illetve a neki címzett amerikai külügyminisztériumi (State Department, a továbbiakban SD) utasítások alapján kívánjuk alaposabban megvizsgálni. Már egy gyors szemrevételezés alkalmával jól érzékelhető, hogy az első hónap folyamán a menedék igencsak ingatag lábakon állt.
Ennek két fő oka volt. Egyrészt az a politikai és egyházvezetői aktivitás és annak a követségre nézve esetlegesen kedvezőtlen következményei, amit a menedékesként befogadott Mindszenty bíboros tanúsított. Ez az amerikai oldal számára rendkívül meglepő volt. A humanitárius menedékét a bíboros ugyanis politikai menedékjogként fogta fel, miközben Eisenhower elnöktől valójában humanitárius alapú menedéket kapott. A másik súlyos ok az volt, hogy Ivan Szerov, a KGB elnöke két magas rangú beosztottjával operatív tervet dolgoztatott ki a bíboros kicsalogatására, amely művelethez magyar ügynököt vetettek be. Erről a Szerov által Hruscsovnak telefonon adott jelentés 3. pontja tanúskodik.
A KGB fenti terve csakis november 4. után születhetett, de 27-re már le is mondtak a végrehajtásáról. Moszkva Mindszenty ügyében és az amerikai követség diplomáciai mentességének megsértésével végül nem óhajtott konfrontálódni az USA-val. Értelmetlen lett volna, hiszen Washington korábban egyértelműen jelezte, hogy nem tervez beavatkozást, és ennél fogva a magyar forradalom kezelésében a szovjeteknek szabad keze van. Erre a tervre, pontosabban annak a feladására, Szerov a híressé vált interjújában is kitért.
A menedék egyoldalú és határozottan gyors lezárása a szovjet megszállókat eleinte tehát kifejezetten foglalkoztatta. Eközben a Kádár-kormánynak ekkor nem volt elég ereje ahhoz, hogy ilyen lépéseket fontolgasson.
„Deák András Miklós: Mindszenty bíboros amerikai menedékének instabil első hónapja című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 25. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
