Átadták a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központjának felújított épületét. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye tulajdonában levő ingatlant 2021 óta használja az MCC, és a két intézmény közötti együttműködés részeként jelentős korszerűsítési munkálatokat végzett a Dudek-házként ismert nagyváradi épületen. A központ sikeres felújítását és használatba vételét június 5-én, csütörtökön ünnepelte meg a közösség.
Az eseményen Nagy Tímea-Zita, az MCC nagyváradi képviselet-vezetője köszöntötte a résztvevőket. Az intézmény tevékenységével kapcsolatban elmondta: a 2024/2025-ös tanévben a nagyváradi központ 268 diákot, több száz szülőt és pedagógust, nyilvános eseményein pedig több mint 4000 érdeklődőt mozgat meg. Hozzátette: minden fiatalban megvan a tehetség, azonban ennek csíráját táplálni is kell, hogy kibontakozhasson és fejlődjön.
Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója Nagyvárad évezredes szellemi-kulturális múltját idézte fel. Hangsúlyozta: a város védőszentje, Szent László által képviselt eszmények, az igazságosság, bátorság, vallásosság, ma is érvényesek, különösen egy olyan oktatási intézmény falai között, ahol a jövő nemzedékei kapnak egész életükre szóló útravalót. „A bizalmat és a támogatást a magunk részéről munkával szeretnénk megköszönni, azzal, hogy – a hely szelleméhez hűen – a kultúra, a tudomány és a nemzeti gondolkodás fellegvárává tesszük a Dudek-házat Nagyvárad, a Partium és az egész magyar nemzet javára.”
A program részeként dr. Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke beszélgetett tehetséggondozásról és aktuálpolitikai kérdésekről. Kelemen Hunor elmondta: a romániai magyar közösségnek szüksége van a kritikusan gondolkodó, képzett emberekre, így az értelmiséget képző intézményekre is. „Ha az MCC betölti ezt a szerepet, már elvégezte a misszióját.” Együttműködésre van szükség az MCC és az erdélyi magyar közösséget vezető intézmények között, legyen szó politikai, egyházi vagy bármilyen közösségépítésben szerepet vállaló szervezetről a vállalkozói közösségektől a különböző szakmai intézményekig. Az RMDSZ, MIÉRT és MCC által közösen működtetett Erdélyi Politikai iskolában is összehangolt munkára van szükség, hiszen fontos, hogy a program diákjai később vállaljanak közéleti szerepet, a tudásukat a közösség szolgálatába állítsák.
A beszélgetésen Orbán Balázs kijelentette: „Élő kapcsolatot kell az erdélyi magyarsággal fenntartani.” A kuratóriumi elnök úgy véli, „nemcsak az erdélyi magyarság jár jól azzal, hogy az MCC itt van, hanem fordítva is igaz a dolog, hogy az egész összmagyarság és az MCC maga is nagyon jól jár azzal, hogy ilyen kiterjedt tevékenységet végez Erdélyben.” Rámutatott továbbá, hogy a tömegoktatás korában szükség van a kiscsoportos, egyéni mentorálásra épülő rendszerekre, a magyar nemzet stratégiai céljai szempontjából pedig kulcsfontosságúak azok, akik a kötelező iskolai feladatokon túl többet szeretnének, többet akarnak tudni a világról, és hajlandóak ebbe erőt fektetni. Az MCC egy nemzetközi oktatási közegbe csatornázza be a diákokat, és felkészíti a következő generációt arra, hogy a tagjai az üzleti élet, a kultúra, az állam és az önkormányzatok működtetése terén helyt tudjanak állni, nemzetközi dimenzióban is kiemelkedve, de nem elfelejtve, honnan jönnek, és melyik közösség tagjai. „Ennek a programnak nem az a célja, hogy elszívja innen a tehetségeket. Az a célja, hogy olyan lehetőségekhez juttassa őket a lakóhelyhez, az otthonukhoz legközelebb, amit egyébként nem kapnának meg máshol” – tette hozzá Orbán Balázs.
Nagyvárad és a határ menti régió fejlesztése kapcsán elhangzott: kétségtelenül létezik az elszívó erő főleg Debrecen irányából, de az erdélyi és magyarországi intézményeknek olyan feltételeket kell teremteniük, hogy az embereknek megérje szülőhelyükön maradni. „Ezek a várostérségek több száz kilométer kiterjedésűek is lehetnek. Lehetséges olyan ökoszisztémát kialakítani, melyben mindenki megtalálja a helyét és lehetőségeit” – fejtette ki Orbán Balázs, hozzátéve, hogy ehhez szükség lesz a román politikummal való együttműködésre is. Kelemen Hunor európai példák felé fordulna, ahol határon átívelő együttműködés zajlik, az összeérő régiók fejlesztését pedig közös kihívásként kezelik az államok. „Infrastruktúrát kell építeni, és olyan beruházásokat hozni, melyek nem versenyben vannak Debrecennel, hanem egymás kiegészítik. Ha a két agglomeráció összeér, abból mindenki nyerni fog, munkahelyeket, gazdaságot, perspektívákat illetően is. Most elmegy innen a munkaerő, de ez megfordulhat, ha türelemmel, jó tervekkel és kitartással fejlesztjük a régiót” – tette hozzá a szövetségi elnök.
A panelbeszélgetést követően Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője szólt a közönséghez. Felidézte a Dudek-ház visszaszolgáltatásának körülményeit, a lepusztult épület katolikus egyház általi felújítását, a Szacsvay Imre Általános Iskola be- és kiköltözését, majd az MCC érkezését az ingatlanba. „Kell hinni a csodában és az imában is. A jó Isten összekapcsolta a gondolatokat és a lehetőségeket. Mindenki megértette, hogy vannak jó ügyek, amelyekért tenni kell, és ez az épület az MCC számára is üggyé vált” – hangzott el.
A Mathias Corvinus Collegium 2021-ben kezdeményezett hosszú távú együttműködést a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyével az ingatlan jövőbeli hasznosításáról, vállalva, hogy az épületet teljeskörűen felújítja úgy, hogy az a történeti értékek megőrzése mellett a 21. századi oktatási és közösségi funkcióknak megfelelve szolgálhassa a nagyváradi és környékbeli magyarokat. A 2024-ben indult munkálatok során szerkezeti megerősítés történt, korszerű műszaki rendszereket építettek ki, és megújultak a belső terek, tükrözve az MCC értékeit.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
