A Delhi Szultánság története véres hódításokkal, vallás üldözéssel és birodalmi ambícióval kezdődött, majd a Mogul Birodalomban csúcsosodott ki. Gázni Mahmud rombolásától Akbar vallási párbeszédéig.
A Szomnath-templom lerombolása és az első támadások
A 11. század elejére, 1025-ig kell visszamennünk. Ekkor Gázni Mahmud, az Afganisztánban letelepedett török népek muszlim vezetője, véres hadjáratot indított Nyugat-India felé. Bevonult a Szomnath szentélyébe, amely Siva isten dzsótirlingája, azaz fallikus ábrázolása miatt különösen fontos zarándokhely volt. India tizenkét legszentebb kegyhelye közé tartozott.
Mahmud nemcsak lerombolta a templomot, hanem kétmillió dinár értékű kincset és ékszert is elrabolt. Az eseményt Indiában soha nem felejtették el. Gázni Mahmud a mai napig gyűlölt alak az indiai történelmi emlékezetben.
A támadások nem álltak meg Mahmud halála után sem. Utódai továbbra is Észak-India gazdagságára vágytak. Időről időre betörtek Afganisztánból, de mivel maguk is több kis királyságra oszlottak, nem tudták tartósan elfoglalni a területet.
A változást Gúr Mohamed hozta, aki a Gurida Birodalmat egységesítette. Ő volt az, aki megalapozta Észak-India elfoglalását. Helyére egy örökbefogadott mamlúk, azaz iszlamizált rabszolga lépett.
Qutb-ud-dín Ajbak és a rabszolgadinasztia
A mamlúk neve Qutb-ud-dín Ajbak volt. Mesterének hadjáratait sikeresen vezette, és ennek köszönhetően került hatalomra. A birodalom fővárosát Delhibe helyezte. Innen indította hódításait Bengál felé, és elpusztította a nagy múltú buddhista központot, Nalandát is. A legenda szerint még Buddha is megfordult itt.
Ajbak nevéhez fűződik India első nagy iszlám műemékének, a róla elnevezett minaretnek az építése. A befejezését azonban már nem élhette meg. Lovasjáték közben leesett a lováról, és saját nyerge súlyosan megsebesítette – belehalt sérüléseibe.
Razia begum, nő a trónon
A mamlúkok közül nő is uralkodott, Razia begum 1236 és 1240 között. Ez ritka eset volt. Idősebb testvére korán meghalt, a fiatalabb pedig népszerűtlennek bizonyult, így a nemesség Razia mellé állt.
Razia emlékezetes uralkodása során férfiruhába öltözött és elefánton ülve harcolt. Bukását az okozta, hogy szoros kapcsolatban állt egy afrikai származású rabszolgával. Ez kiváltotta a török nemesség ellenszenvét, és végül trónfosztáshoz vezetett.
A Khaldzsi-dinasztia felemelkedése
Az iszlám uralom hatása Delhiből kelet felé is terjedt. Qutb-ud-dín hadnagya, Muhammad Khaldzsi meghódította Bengált, és szilárd iszlám uralmat hozott létre. A buddhizmus elnyomása is ehhez az időszakhoz köthető.
1296-tól kezdve a Khaldzsi-dinasztia vette át a hatalmat Delhiben. Legismertebb uralkodójuk Alauddín volt. A hatalmat véres családi belharc után szerezte meg, amikor nagybátyja, Dzsalál-ud-dín fejét kopjára tűzve vonult be Delhibe.
Mongol támadások és Tamerlán vérengzése
A 13. század végétől Dzsingisz kán leszármazottai többször is betörtek Indiába. A legsúlyosabb támadás 1398 decemberében történt, amikor Tamerlán indított hadjáratot Mahmud szultán ellen. A háborús ok, a túlzott engedékenység a hindukkal szemben.
Delhi elefántokkal próbálta megállítani a mongolokat. Tamerlán azonban árkokkal és lángoló szénabálákat szállító tevékkel támadot. A város eleste után fosztogatás és tömegmészárlás következett. A történészek ezt a „pusztítás orgiájának” nevezik. Delhi soha nem heverte ki teljesen a támadást.
A szultánság ezután felbomlott, és különálló muszlim államok jöttek létre. Délen a hinduk megtartották a Vijajanagara Birodalmat, amely 1520-ig állta a sarat.
Babur és a Mogul Birodalom születése
1526-ban újabb fordulópont következett. Babur, aki Dzsingisz kán és Tamerlán leszármazottja volt, megtámadta Indiát. Korábban elvesztette közép-ázsiai területeit, így új hódítás után nézett.
Ibrahim Lodi szultán ellen vonult, akit a helyi arisztokrácia is gyűlölt. Babur serege kisebb volt, de új fegyverrel, tüzérséggel harcolt. Ez döntő előnyt jelentett. A győzelem után megalapította a Mogul Birodalmat, nyugaton „Babur-dinasztia” néven ismerték.
Akbar „a Hatalmas” és a vallási párbeszéd
A dinasztia legjelentősebb uralkodója Babur unokája, Akbar volt (1542–1605). 50 éven át uralkodott, és nemcsak területi hódításairól volt híres – Bengál, Gudzsarát és Kabul –, hanem vallási toleranciájáról is.
Muszlim uralkodóként hindu teológusokat, keresztényeket, dzsainákat és tantrikusokat hívott udvarába vitázni. Célja egy szinkretikus vallás megteremtése volt. Bár nem lett belőle tartós mozgalom, ez az egyik első ismert ökumenikus találkozósorozat.
A legjelentősebb vendég Antonio de Montserrat jezsuita szerzetes volt, akit Akbar annyira tisztelt, hogy fiának nevelőjévé tette. Montserrat írta meg a Mogul Birodalom egyik első európai beszámolóját, és ő készítette Tibet első ismert térképét is.
Akbar feleségül vett több hindu és rádzsput hercegnőt is, így próbálta megszilárdítani a belső békét és az együttélést. A birodalom fénykorát jelentette uralkodása.
A hanyatlás kezdete, Dzsahangír és Aurangzeb
Utódja, Dzsahangír (1569–1627) nem tudta folytatni Akbar örökségét. Alkoholizmusa és könnyen manipulálhatósága jellemezte uralkodását. Ő adott először engedélyt a britek indiai kereskedelmére – súlyos következményekkel.
Fia, Sah Dzsahán (1592–1666) még egyszer fellobbantotta a dinasztia dicsőségét. Megépíttette a világhírű Tádzs Mahalt. Ugyanakkor fia, Aurangzeb (1618–1707) trónra jutása után börtönbe vetette őt.
Aurangzeb keményvonalas muszlim uralkodó volt. Vallási toleranciát elvetette, és erőszakkal próbálta terjeszteni a birodalom határait. Ez lázadásokat és ellenállást váltott ki. Hódításai rövid életűek voltak.
A Mogul Birodalom bukása
Néhány évtizeddel később, 1739-ben a perzsa Nádír Perzsa sah gyakorlatilag megsemmisítette a Mogul Birodalmat a karnali csatában és hatalmas kincseket – köztük a híres Páva-trónt és a Koh-i Núr gyémántot – is megszerezte. Ezzel véget ért a korszak.
A birodalom hosszú ideig próbálta egyesíteni a vallásilag és etnikailag sokszínű indiai szubkontinenst, de végül a muszlim–hindu ellentétek felőrölték. Az iszlám, amelyet inkább erővel, mint meggyőzéssel terjesztettek, tartós megosztottságot hagyott maga után.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
