Vízi paradicsom teremtődött az Erebe-szigeteknél – szlovákiai természetvédők is segítettek (fotók és videó) Kürthy Judit2025. 06. 04., sze – 11:50
A Fertő-Hanság Nemzeti Park vezetősége sokéves előkészítő munka után helyrehozta a Gönyűhöz közeli Erebe-szigetek kiszáradt, illetve feltöltődött mellékágrendszerét.
Az Erebe-szigetek a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és az Európai Unió Natura 2000 hálózatának részét képezi. Ez a Duna magyarországi szakaszának azon része, ahol egészen a közelmúltig a folyó szabadon formálta a szigeteket, elmosva egy részüket, máshol pedig újraépítve azokat.
Összetett probléma
Az elmúlt évtizedek nem megfelelő dunai vízgazdálkodási tevékenységének eredményeképp az Erebe-szigetek mellékágrendszerében felgyorsultak azok a kedvezőtlen folyamatok, amelyek mindenhol fellelhetők a Duna ártéri területein, a Szigetköztől egészen Gemencig, a Béda-Karapancsáig.
A Duna németországi és ausztriai szakaszán lévő erőművek, a bősi vízlépcső, valamint a szigetközi mellékágak vízpótlásának érdekében kiépített fenékküszöbök akadályt képeznek a folyó természetes kavicshordalékának útjában
– magyarázta Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója a projekt átadásának sajtótájékoztatóján. Ennek következtében a főmeder folyamatosan mélyül és mélyül, mégpedig olyan mértékben, hogy a mellékágakba csak nagyon ritkán, pár évente, egy-egy magasabb vízállás esetén jut be a víz, ezért a felgyülemlett kavicshordalék ott marad. A mellékágak és a főmeder mederszintkülönbségének folyamatos növekedése miatt pedig a dunai főmederből ezután még kevésbé tud a mellékágakba folyni a víz, ezért azok kiszáradnak, a szigetek pedig félszigetekké alakulnak, elvesztik a „sziget” jellegüket.
Gazdag élővilág
Az Erebe-szigeteken gazdag vízi életközösségek alakultak ki az elmúlt évszázadokban. Megtalálhatóak itt a kérészek, különböző szitakötők, a magyar bucó, a szivárványos ökle, de fellelhető még a tarajos gőte, a kecskebéka és levelibéka is. A hüllők közt láthatunk vízi siklót, a madarak közt pedig jégmadarat, parti fecskét, kis kócsagot, rétisast, barna kányát, és bíznak abban, hogy a nemrégiben felbukkant fekete gólya is véglegesen visszatér ide. De él még itt vidra, hód, vízi cickány és számos denevérfaj is, sorolta a sajtótájékoztatót követő vízi bejáráson Fersch Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park pályázatkezelési osztályának vezetője.
A Duna főmedrében a folyamatos hajóforgalom által gerjesztett hullámverés ezrével veti partra a halakat, elpusztítva azokat. Így az olyan, hajóforgalomtól mentes, illetve azok hatásait tompító élőhelyeknek, mint az Erebe-szigetek, kiemelt szerepe van a dunai vízi életközösségek fennmaradásában
– tette hozzá az igazgatóhelyettes a Macska-szigeteknél, ahol a motorcsónakokból kiszállva tettek egy sétát az itt álló tiszta fekete nyárfához.
Sikeres pályázat
További probléma volt, hogy az 1970-es években lezárták ezeket a mellékágakat, folyásirány szerint felülről, köztük a Nagy-Erebe ágat is, hogy elősegítsék a hajóforgalmat és biztosítsák a gyorsabb sodrást.
Emiatt az elmúlt évtizedekben a Duna főmedre tovább mélyült, míg a mellékágak mederszintje maradt ott, ahol évtizedekkel ezelőtt volt és az év jelentős részében már alulról sem tudott a víz a főágból a mellékágrendszerbe visszafolyni.
Ezt a folyamatot igyekszik meggátolni a Fertő-Hanság Nemzeti Park a projekt segítségével, melyben a helyi vízügy is az elejétől kezdve partner volt. Közel 10 évvel ezelőtt kezdték el az Erebe-szigetek mellékágrendszerének rehabilitálására irányuló erőfeszítéseiket, főként európai uniós forrásokat használva.
16 hónapos munka
A 15 millió eurós összértékű projekt keretéből, 1 milló euró jutott a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak, aminek a felét költötték el az Erebe-szigetek rehabilitációjára. 2018-ra készültek el a megalapozó kutatások, illetve egy tanulmányterv, ami alapját képezte a későbbi munkálatoknak a LIFE projekten belül. A szükséges hatósági engedélyek beszerzése és a sikeres közbeszerzési eljárás után 2023 decemberében megkezdték a vizes élőhely rekonstrukciós munkálatait a korábbi években feltöltődött mellékágakban, elvégeztek két átvágást, egyiket a Nagy-Erebe ár befolyásánál, a másikat pedig a Macska-szigetek térségben visszaengedve ezzel az áramló vizet.
A 16 hónapig tartó munka során több stratégiai partnerrel működtek együtt, köztük a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) szervezettel.
Márciusban fejezték be
A mellékágakat 4-5 kilométer hosszúságban kotorták végig egy 20 méter széles sávban, változatos körülményeket alakítva ki ezzel, és 27-28 köbméternyi kavicsot hordtak vissza a Duna főmedrébe. Az ágrendszerek újranyitását és a tereprendezést 2025. március végén fejezték be, aminek köszönhetően az év 365 napjából 300 napon már biztosan folyni fog a víz a szigetek között.
A park vezetősége arra nem tudott válaszolt adni, hogy tervezik-e a szigetközi és a csallóközi ágrendszer összekapcsolását, s ha igen, akkor mikor. Az azonban elhangzott, hogy a Duna főmedre az, ami ennek a legkomolyabb gátját képezi.
Szlovákiai természetvédők is segítettek
A motorcsónakos bejáráson Fersch Attila mellett Szabó Csaba, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Dunamenti Tájegységének vezetője és Gunics Zoltán, a park Alsó-Dunamenti Őrkerület felügyelője magyarázta el a jelenlévőknek a munkálatok részfolyamatait és mutatták be az ágrendszer egyes szakaszait. A másfél órás utazás alatt az Erebe-szigetek mintegy 10 kilométeres szakaszát tekinthették meg a sajtó és a jelenlévő szervezetek képviselői, melyhez
a két 11+1 fős motorcsónakokat és a csónakok vezetőit a szlovákiai BROZ természetvédelmi társulás biztosította.
Az Erebe-szigetek jelenlegi állapota még nem végleges. A bejáráson közelebbről is rámutattak a területen nagy mértékben elszaporodott idegenhonos, invazív fásszárú növények (a zöld juhar, amerikai kőris, ezüst juhar) okozta problémákra, amit vágással távolítanak majd el a közeljövőben. Ősszel pedig a szigetek térségében a látogatók számára Gönyű és Nagyszentjános határában pihenőhelyeket helyeznek el, valamint interaktív információs pontokat, amin keresztül az Erebe-szigetek és térség természeti, történelmi és kultúrtörténeti értékeit mutatják be.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
