ÖSSZEFOGLALÓ: Várható nyugdíjemelés, korai 13. nyugdíj és kalkulátor – ezt érdemes tudni Balaskó Réka2025. 06. 04., sze – 10:43
Több változás is történt a nyugdíjakat illetően.
Előrehozott kifizetés a résznyugdíjasoknak
A Szociális Biztosító idén júniusban közel ötezer résznyugdíjas számára előre kifizeti a 13. nyugdíjat, megelőzve a törvényben meghatározott szeptember 30-i határidőt.
Az intézkedés azokat érinti, akiknek nyugdíját külföldön szerzett biztosítási idő beszámításával állapították meg. A 13. havi juttatást ezek a jogosultak a havi nyugdíjukkal együtt kapják kézhez.
A korai kifizetés célja az adminisztratív terhek csökkentése és az ügyintézés egyszerűsítése. Azok a nyugdíjasok, akik 606,30 eurónál kevesebb 13. havi nyugdíjra jogosultak, írásbeli határozatot kapnak a biztosítótól, amelyben részletesen ismertetik az összeg számítási módját és az alkalmazott szempontokat.
Igazságosabb nyugdíj gyermekgondozási szabadságon lévőknek
Erik Tomáš munkaügyi miniszter törvényjavaslata alapján jelentős nyugdíjemelés várható azon szülők számára, akik gyermekgondozási szabadságon voltak. A tervezet szerint ez az időszak a jövőben teljes értékű munkaviszonynak számít majd a nyugdíjszámításban. Az intézkedés célja, hogy a gyermeknevelés ne csökkentse a jogosultak nyugdíját.
A változás 2026 januárjától lépne életbe, és fokozatosan, négy éven át vezetik be, először a legidősebb nyugdíjasokat érintve. Az éves nyugdíjemelés az érintettek számára 180–300 euró között mozoghat, a költségvetést pedig évente 40–50 millió euróval terhelné. A minisztériumi becslések szerint több mint 500 ezer szülő lehet érintett.
Új nyugdíjkalkulátor a jövő tervezéséhez
A Költségvetési Felelősségi Tanács frissítette online kalkulátorát, amely segítséget nyújt a nyugdíjkorhatár becslésében azok számára, akik 1967 után születtek. Az eszköz nemcsak a nyugdíjba vonulás várható időpontját adja meg, hanem azt is megmutatja, milyen eséllyel éri el valaki ezt az életkort, és mennyi ideig élhet nyugdíjasként.
A nyugdíjkorhatár változása az időskori várható élettartamtól függ, így a kalkulátor több forgatókönyvet kínál. Fontos azonban megjegyezni, hogy az eredmények tájékoztató jellegűek, mivel a pontos adatokat a Statisztikai Hivatal jövőbeni mérései alapján határozzák meg.
A nyugdíjkalkulátor erre a linkre kattintva érhető el.
Kapcsolódó cikkünk
Az európai nyugdíjak szintje továbbra is jelentős különbségeket mutat országonként. Szlovákia és Magyarország nyugdíjak terén a lista alján kullog.
Az OECD „Pension at a Glance 2023” jelentése szerint a nyugdíjak a legtöbb időskorú fő jövedelemforrását jelentik:
Sok európai országban az állami nyugdíjak az idősek teljes háztartási jövedelmének több mint 70%-át teszik ki, egyes esetekben pedig meghaladják a 80%-ot is.
A legmagasabb éves átlagos öregségi nyugdíjakat Norvégia (33 442 euró), Dánia (30 541 euró), Svédország (22 436 euró) és Finnország (21 085 euró) biztosítja. Ezek jóval meghaladják az uniós 16 138 eurós átlagot. Az EU „nagy négyese” – Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Németország – szintén az uniós átlag fölött helyezkedik el, Olaszországgal az élen (19 589 euró).
Balkáni országok sereghajtók, mély kelet–nyugat szakadék
A legalacsonyabb nyugdíjakat az EU-tagjelölt országokban fizetik, különösen a Balkánon. Albániában csupán 1648 euró az éves nyugdíj, de alacsonyak az értékek Törökországban (2942 euró), Bosznia-Hercegovinában (3041 euró), Szerbiában (3486 euró) és Montenegróban (3962 euró) is. A jelentés szerint:
Erős kelet–nyugat szakadék figyelhető meg, Nyugat- és Észak-Európában sokkal magasabbak a nyugdíjak. A legrosszabb eredményeket a Balkánon és az EU keleti részén, különösen az EU-tagjelölt országokban érték el.
Bár ezek az adatok éves szinten értendők, a különbségek jelentős hatással vannak az idősek életszínvonalára.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovák nyugdíjrendszer második pillére körüli újabb politikai vita kapcsán az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos vádakat fogalmazott meg Robert Fico kormányával szemben.
Több milliárd eurós veszteség: mit állít az ellenzék?
A Progresszív Szlovákia vezetői szerint a második nyugdíjpillér korábbi kormányzati módosításai több száz millió eurós kiesést okoztak a megtakarítóknak. A párt elnöke, Michal Šimečka úgy fogalmazott:
Havonta több száz euróról van szó, amennyivel magasabb nyugdíjat kaphattak volna az emberek, ha nem történtek volna rendszertelen beavatkozások a második pillérbe.
A PS számításai szerint a Fico-kormány intézkedései eddig 5,4 milliárd euróval csökkentették a megtakarításokat. Šimečka szerint az olyan lépések, mint a második pillér járulékainak csökkentése, a 13. nyugdíj bevezetése vagy az általános energiatámogatás bevezetése, hosszú távon veszélyeztetik a rendszer fenntarthatóságát.
A PS a cenazafica.sk oldalon elérhetővé tett egy online kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora veszteséget szenvedett el a második pillér átalakításai miatt. Šimečka szerint egyes megtakarítók esetében az éves veszteség elérheti az 1900–8800 eurót is.
Ez az összeg minden nap növekszik. Ezért mi, a PS-ben mindent meg fogunk tenni, hogy ezt a káros kormányt leváltsuk
– jelentette ki a pártelnök.
Kormányzati reakció: félrevezető, populista állítások
A munkaügyi minisztérium visszautasította a PS állításait. A szóvivő szerint:
Ha a Progresszív Szlovákia nem engedi, hogy az emberek szabadon döntsenek arról, hogy magasabb vagy alacsonyabb nyugdíjat akarnak, akkor nem az emberek érdekeit követi, hanem valaki másét.
A tárca szerint a jelenlegi szakmai vita nem a második pillér megszüntetéséről, csökkentéséről vagy az ott elhelyezett megtakarítások elvonásáról szól, hanem kizárólag annak önkéntes megnyitásáról. Jelenleg mintegy 58 ezer nyugdíjas kap vegyes (1. és 2. pillérből származó) ellátást, és 95%-uk átlagosan havi 50 euróval kevesebbet kap, mintha csak az első pillérben maradtak volna – állítja a minisztérium.
Kapcsolódó cikkünk
Mutatjuk a részleteket.
A PS javaslatai
A Progresszív Szlovákia nem csupán kritikákat fogalmazott meg a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, hanem konkrét javaslatokat is kínált a rendszer fenntarthatóságának és hatékonyságának javítására.
A párt javaslatai között szerepel többek között a második pillérbe történő minimális hozzájárulás alkotmányos védelme, a járulékok arányának fokozatos növelése, valamint a harmadik pillér jövedelmezőségének javítása a kezelési díjak csökkentésével. Ezek az intézkedések szerintük a nyugdíjrendszer hosszú távú stabilitását és az állampolgárok biztonságérzetének erősítését célozzák.
Politikai visszatekintés: Fico négy kormánya és a második pillér
Jozef Hajko, a KDH képviselője emlékeztetett arra, hogy korábban is voltak olyan döntések, amelyek gyengítették a rendszerbe vetett bizalmat:
Ez tiszta populizmus és a probléma más kormányokra és generációkra való áthárítása
– fogalmazott. Štefan Kišš, a pénzügyi bizottság tagja még keményebben kritizált: szerinte „a szociáldemokrata Robert Fico egyszerűen megfosztja az embereket a méltó öregkortól.”
Mindketten rámutattak arra, hogy Fico kormányai több alkalommal is megnyitották a második pillért, ami a rendszer instabilitásához és a megtakarítók tömeges kilépéséhez vezetett.
Vásárlóerő-paritáson mérve kisebb az eltérés, de a különbségek így is jelentősek
A nyugdíjak közötti különbségek nominálértéken akár kilencszeresek is lehetnek, de vásárlóerő-paritáson (PPP) mérve, vagyis reálértéken, valamelyest kiegyenlítettebb a kép. A nominális arány 8,8-szoros, míg PPP-ben ez 3,5-re csökken.
Az EU-ban az egy főre jutó nyugdíjkiadás Szlovákiában 5978 PPP, míg Ausztriában 21 162 PPP volt. Az EU-n kívüli országok között Albánia állt a legalsó helyen 3019 PPP-vel, míg Törökország megelőzött több tagállamot is, 8128 PPP-vel.
A skandináv országok PPP-ben is az élmezőnyben maradnak, ami nemcsak a nyugdíjak nagyságát, hanem a stabil jóléti rendszereket is tükrözi.
Magyarország és Szlovákia helyzete
Magyarországon az egy kedvezményezettre jutó éves nyugdíj 7627 euró volt 2022-ben, ami havi szinten körülbelül 635 eurónak felel meg. Ez jóval az uniós átlag alatt marad, hasonlóan Szlovákiához, ahol a nyugdíjak éves szinten 7347 eurót tettek ki.
A vásárlóerő-paritáson mért értékek valamivel kedvezőbbek: Szlovákia 5978 PPP-vel szerepel, míg Magyarország 7866 PPP-vel megelőzi néhány kelet-európai és uniós tagjelölt országot.
Nyugdíjszegénység, jövőbeni kihívások és nemi különbségek
A 2024-es uniós jelentés szerint a jövőben a nyugdíjak fenntarthatósága veszélybe kerülhet, miközben a szegénység kockázata is nő: 2022-ben a 65 év felettiek 20%-a, azaz 18,5 millió ember volt kitéve szegénységnek vagy társadalmi kirekesztésnek. A nők különösen érintettek:
Az EU-ban a nők átlagosan 26,1%-kal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, és 5,3%-uk egyáltalán nem részesül nyugdíjban.
Ez a különbség a bérszakadékban, a gyermekvállalással kapcsolatos kiesésekben és a részmunkaidős foglalkoztatásban gyökerezik, ami hosszú távon komoly társadalmi feszültségekhez vezethet.
Népszerű a korkedvezményes nyugdíj, de júliustól szigorodnak a szabályai
Annak ellenére, hogy szigorodtak a korkedvezményes nyugdíjazás feltételei, továbbra is nagy népszerűségnek örvend Szlovákiában. Az év első két hónapjában több mint 7900 fő kérvényezte ezt a nyugdíjtípust, miközben kevesebben mentek el öregségi nyugdíjba.
Az átlagos korengedményes nyugdíj összege meghaladja a 740 eurót, amelyet a 13. nyugdíj havi lebontásban 50 euróval egészít ki, így az érintettek csaknem nettó 800 eurót kapnak havonta. A korai nyugdíjazás azonban havonta több mint 35 millió euró kiesést jelent az államnak, éves szinten akár félmilliárd eurós megtakarítás is lehetséges lenne egy hatékonyabb rendszerrel.
A szabályok szigorodnak, ugyanis július 1-jétől a megállapítható nyugdíjösszeg már nem lehet alacsonyabb az életminimum 1,6-szorosánál. Ez az érték a jelenlegi 438,40 euróról 454,70 euróra emelkedik.
Ez a változás főként az alacsony jövedelműeket érinti hátrányosan, mivel ha a megállapított nyugdíj nem éri el ezt az összeget, a kérelmet elutasítják. Emellett minden korai nyugdíjazási hónap 0,5 százalékos levonást eredményez az összegből, ami hosszú távon jelentős csökkentést jelenthet – különösen azok számára, akik alacsony összegű ellátásban részesülnek.
Az özvegyi nyugdíj nem automatikus, kérvényezni kell
Az özvegyi nyugdíjról tudni kell, hogy a hozzátartozóknak írásos kérelmet kell benyújtani a Szociális Biztosítóhoz. A juttatás mértéke az elhunyt házastárs nyugdíjának 60 százaléka – függetlenül attól, hogy öregségi vagy rokkantsági nyugdíjról volt szó.
Az özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár teljes összegben, ha a házastárs nem kap saját öregségi nyugdíjat. Ha ő maga is nyugdíjas, párhuzamos nyugdíjfolyósítás történik: a két nyugdíj közül a nagyobbat teljes egészében, a kisebbet pedig csak 50%-os arányban fizeti ki a biztosító. Ez jelentősen csökkentheti az összes kifizetett összeget, még akkor is, ha jogosultság fennáll.
Az özvegyi nyugdíj kizárólag házastársaknak jár. Élettársak és elvált házastársak nem jogosultak erre az ellátásra. A jogosultság megszűnik új házasságkötéskor, illetve abban az esetben is, ha bírósági határozat megállapítja, hogy a túlélő hozzátartozó szándékosan idézte elő a házastárs halálát.
Az özvegyi nyugdíjról bővebben:
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
