Bornholm vaskori sírjai lenyűgöző képet adnak a Balti-tenger térségének kulturális, gazdasági és társadalmi hálózatairól. A Store Frigård temető leletei új megvilágításba helyezik a sziget szerepét a régió kereskedelmi kapcsolataiban és társadalmi életében.
Bornholm, időutazás a vaskorba
Bornholm szigete lenyűgöző múltat rejt. Az első emberek már Kr. e. 9000-8000 körül megtelepedtek itt, szárazföldi hídon átkelve a mai Lengyelország és Németország területéről. Idővel ez a kapcsolat megszűnt, Bornholm pedig magára maradt – a lakóknak alkalmazkodniuk kellett az elszigeteltséghez és a megváltozott környezethez.
A korai telepesek öröksége ma is látható, például az Aakirkeby melletti erődített tábor, amely Kr. e. 3500 körül épült. A fennmaradt erődítmények és földmunkák a védekezésről, a mezőgazdaságról és a helyi közösségek életéről mesélnek. A Madsebakke rituális sziklafaragásai és az ősi állókövek a lakosok spiritualitását, művészi kifejezésmódját is megőrizték.
Bornholm kultúrája a germán, skandináv és szláv hatások találkozásából született. A viking és középkori időkben stratégiai erődítményként állt a Balti-tengeren, és fontos szerepet játszott a kereskedelmi és kulturális kapcsolatokban.
A Store Frigård temető kincsei
A vaskorban Bornholm fontos kereskedelmi csomópont lehetett. A sziget a kontinentális Európa, különösen a mai Lengyelország és Észak-Németország, valamint Jütland és Dél-Skandinávia közötti kapcsolatok egyik kulcspontja volt. A pontos kapcsolatok és a helyi közösségek szerepe még mindig kérdéses – ezt kutatja a „Bornholm – a sziget középen” című nemzetközi projekt.
A kutatók a Store Frigård temető leleteit vizsgálják, ahol 1954 és 1963 között több mint 1200 hamvasztásos és egy csontvázas sírt tártak fel. A sírok a korai vaskortól a késő római korig (Kr. e. 500 – Kr. u. 400) terjednek, így Store Frigård a balti térség egyik legnagyobb és leghosszabb ideig használt temetője.
Ékszerek, fegyverek és kerámiák
A leletek között több mint 650 fémtárgy – díszek, ruhadarabok, szerszámok, fegyverek – található, többségük vasból készült. 533 sírban kerámiatárgyakat is találtak, amelyek sokszor hasonlóságot mutatnak a Balti-tenger déli régióiban használt stílusokkal. A női skandináv övek, a brossok és más dísztárgyak a régiókon átívelő kapcsolatok és a népességmozgás jelei.
Piotr Łuczkiewicz professzor szerint ezek a tárgyak a nők ruházatához tartoztak, és bár sok darab Gotlandról vagy a svéd szárazföldről származhat, az is elképzelhető, hogy Bornholmon készültek importált minták alapján. A fegyverek – lándzsahegyek, pajzsok, kardok – szintén regionális kapcsolatokra és katonai szövetségekre utalnak.
A kutatás jövője: mit rejt még Bornholm?
A kutatók metallográfiai elemzéseket terveznek, hogy megállapítsák, Bornholm képes volt-e önellátásra vas, szakértelem és technológia terén, vagy importálni kényszerült. Csontvizsgálatok és izotópelemzések is készülnek, hogy kiderítsék, a temetőben eltemetettek között hányan lehettek bevándorlók. Paleogeográfiai kutatások is zajlanak, hogy rekonstruálják a történelmi tájakat és feltárják a közösségi élet rejtett dimenzióit.
A Store Frigård leletei és a projekt interdiszciplináris megközelítése segítenek megérteni Bornholm és a Balti-tenger térségének majdnem ezeréves múltját. A kutatók remélik, hogy munkájuk hozzájárul a vaskori Bornholm történetének feltárásához, és új kérdéseket vet fel a sziget kulturális és gazdasági szerepéről a Balti-térségben.
A tanulmány az Antiquity című folyóiratban jelent meg.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
