Az etnikai hátrányos megkülönböztetés még mindig jelen van az EU-ban Balaskó Réka2025. 05. 29., cs – 10:41
Az Európai Unió alapértékei mint az emberi méltóság, szabadság, demokrácia, jogállamiság és egyenlőség mentén deklarált cél, hogy a rasszizmusnak ne legyen helye az európai társadalmakban. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb képet mutat.
EU-s fellépés a rasszizmus ellen
2020-ban az Európai Bizottság „az első uniós rasszizmusellenes cselekvési terv” bevezetésével válaszolt a strukturális diszkriminációs problémákra. A kezdeményezés célja az volt, hogy „összefogja az összes szintű szereplőt a rasszizmus hatékonyabb leküzdése érdekében az EU-ban”.
Ennek ellenére az előítéletes megkülönböztetés még mindig jelen van. Egy 2023-as uniós felmérés szerint a válaszadók többsége úgy véli, országukban továbbra is elterjedt a diszkrimináció a roma származás (65%), a bőrszín (61%) vagy az etnikai hovatartozás (60%) alapján.
Az EU Alapjogi Ügynökségének jelentése alapján „az afrikai származású és muszlim emberekkel szembeni zaklatás és erőszak az EU-ban 2016 óta nem javult”. A diszkrimináció a mindennapi élet számos területén jelen van – az oktatástól a munkaerőpiacon át a lakhatásig.
A Bizottság új stratégián dolgozik, hogy még hatékonyabban kezelje ezeket a problémákat.
Etnikai profilalkotás
Az Európa Tanács Emberi Jogokért és Toleranciáért Felelős Bizottsága (ECRI) 2025-ös jelentésében figyelmeztetett: „az európai bűnüldöző szervek továbbra is alkalmazzák az etnikai profilalkotást”. A gyakorlat során a hatóságok nem objektív bizonyítékok, hanem „etnikai hovatartozás, bőrszín, vallás vagy állampolgárság alapján” intézkednek – elsősorban határátkelőknél és utcai ellenőrzéseknél.
Bertil Cottier, az ECRI elnöke az Euronewsnak nyilatkozva kijelentette:
Észrevettük, hogy az Európa Tanács egyetlen tagállama sem igazán mentes az etnikai profilalkotástól.
Az új technológiák megjelenése, különösen az arcfelismerő rendszerek elterjedése, további aggodalmat kelt. Az ECRI szerint a technológia téves azonosításokhoz, és ezzel további diszkriminációhoz vezethet.
Habár az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvénye szigorú keretet biztosít, „a gyakorlat a tagállamokban eltérő”. Franciaországban az arcfelismerés már mindennapos eszköz a rendőrségnél, míg Belgium rendszeres bevezetését tervezi.
Kapcsolódó cikkünk
Hétfőn több száz francia gazda vonult traktorokkal Párizsba, tiltakozva a mezőgazdasági szabályozások szigorúsága ellen, és támogatva a szélsőjobboldali Laurent Duplomb képviselő által beterjesztett mezőgazdasági törvényjavaslatot.
A javaslat célja, hogy „enyhítse azokat az adminisztratív korlátozásokat, amelyeket sokan a mezőgazdasági szektorban fojtogatóként éreznek”, és többek közt megkönnyítené víztározók és állattartó telepek létesítését, valamint ideiglenesen újra engedélyezné a 2018-ban betiltott acetamiprid nevű neonikotinoid rovarirtó szer használatát. A törvénytervezet azonnali politikai vihart kavart: baloldali és zöldpárti képviselők mintegy 3500 módosító javaslattal próbálták elodázni a szavazást, míg a kormányzó jobboldal és a centrista frakciók az egyeztetés elhalasztása mellett döntöttek – közölte az Euronews.
„Mi mindannyian élni akarunk, nem túlélni” – a gazdák követelései
A tüntetésen részt vevő gazdák szerint a törvényjavaslat reményt jelent a gazdasági és bürokratikus nyomás enyhítésére. Clément Patoir, egy fiatal gabonatermelő úgy fogalmazott:
Ez egy bonyolult munka, hosszú órákat kell dolgozni, és nem feltétlenül kapsz érte megfelelő ellentételezést.
Hozzátette:
A francia gazdák többsége megpróbál túlélni. Mi mindannyian élni akarunk, nem túlélni.
Társai, köztük cukorrépa- és mogyorótermelők, a termelési szint fenntartásának eszközeként tekintenek az acetamipridre. A legnagyobb mezőgazdasági szövetség, az FNSEA főtitkára, Herve Lapie is kiállt a javaslat mellett: „Nagyon fontos számunkra. … Nincs türelmünk tovább várni.”
Kapcsolódó cikkünk
Az egészségügyi hatóságok szinte naponta figyelmeztetnek veszélyes vegyi anyagokra, amelyek kozmetikai szerekben vagy élelmiszerekben találhatók, sokan azonban nem tudják, mekkora a kockázat.
Rekordszámú riasztás 2024-ben a veszélyes termékek miatt
Az Európai Bizottság friss jelentése szerint 2024-ben soha nem látott mértékben nőtt a bejelentett veszélyes fogyasztási cikkek száma az EU-ban. A Safety Gate gyorsriasztási rendszer 4137 termékkel kapcsolatban adott ki figyelmeztetést – ez a legmagasabb szám a rendszer 2003-as bevezetése óta.
A legtöbb riasztás a kozmetikumokkal (36%), játékokkal (15%), elektromos készülékekkel (10%), gépjárművekkel (9%) és vegyi termékekkel (6%) kapcsolatban érkezett. A veszélyforrások közül a kémiai összetevők szerepeltek a legtöbbször, a riasztások csaknem felét ezek váltották ki – közölte az Euronews.
Tiltott illatanyagok, ólom és „örökös vegyi anyagok” a termékekben
A jelentés konkrét eseteket is felsorol: különösen aggasztó, hogy olyan, már betiltott vagy szigorúan korlátozott anyagokat is találtak, mint a BMHCA illatanyag, ólom vagy rövid láncú klórozott paraffinok (SCCP-k).
Ezek az anyagok nemcsak az emberi egészségre, hanem a környezetre is rendkívül károsak. Még alacsony koncentrációban is mérgezőek a vízi élővilágra, és felhalmozódnak az emberi szervezetben”
– áll a Bizottság jelentésében.
A BMHCA (2-(4-terc-butil-benzil) propionaldehid), egy virágos illatú, gyöngyvirágra emlékeztető vegyület, amelyet parfümökben, testápolókban és sminktermékekben használnak. Noha az EU 2022-ben betiltotta kozmetikai felhasználását – mivel termékenységre és magzatra is ártalmas hatással lehet –, a 2024-ben bejelentett kozmetikai riasztások 97%-a még mindig tartalmazta ezt az összetevőt.
A BMHCA irritálhatja a bőrt, és hosszú távú hormonális zavarokat is okozhat. A vásárlók számára fontos információ, hogy a termékek címkéjén gyakran butilfenil-metilpropionál néven tüntetik fel.
A rövid láncú klórozott paraffinok (SCCP-k) a hírhedt PFAS csoportba tartoznak, melyekre rendkívül hosszú lebomlási idő jellemző, így az élelmiszerláncban és az emberi szervezetben is felhalmozódhatnak. E vegyületeket gyakran használják égésgátlóként, például régi típusú kábelekben és gumitermékekben.
Az SCCP-k károsíthatják a májat, a vesét, az immunrendszert, illetve fejlődési és hormonális zavarokat idézhetnek elő. Behozataluk az EU-ba tilos, ám a jelentés szerint mégis találtak ilyen anyagokat különféle kábeltermékekben.
Kapcsolódó cikkünk
Bár csökkent az alkoholfogyasztás, egyes országokban még mindig nagy mennyiségű az alkoholfogyasztás.
Az Európai Unióban az alkoholfogyasztás hosszú távú csökkenést mutat. Az egy főre jutó tiszta alkohol mennyisége 1980 és 2020 között 12,7 literről 9,8 literre esett vissza, ami 23%-os csökkenés. A 2010-es években azonban a csökkenés üteme lelassult – tíz év alatt mindössze 0,5 literrel mérséklődött a fogyasztás.
Ugyanakkor a WHO európai régiója, amely 53 országot foglal magába, továbbra is a világ vezetője alkoholfogyasztásban: a 15 év felettiek évi 9,5 liter alkoholt fogyasztanak, ami megfelel kb. 190 liter sörnek, 80 liter bornak vagy 24 liter tömény italnak.
Az alkoholfogyasztás semmilyen mértékben nem biztonságos az egészségünk számáraó
– figyelmeztet a WHO.
A jelentés szerint a gazdaságilag és népességileg legnagyobb uniós országok közül Németország vezette a sort, ahol az éves átlagos alkoholfogyasztás 10,6 liter volt. Ezt követte Franciaország 10,4 literrel, majd az Egyesült Királyság 9,7 literrel. Spanyolország és Olaszország ennél jóval alacsonyabb értékeket mutattak: előbbi 7,8 literrel, utóbbi pedig 7,7 literrel zárta a sort.
Pozitív példák
Az elmúlt évtizedben számos európai országban sikerült csökkenteni az alkoholfogyasztás szintjét, ami több tényező – például hatékony egészségpolitikai intézkedések, társadalmi kampányok, adóemelések és szigorúbb szabályozás – együttes eredménye lehet. Írország és Litvánia példája különösen figyelemre méltó: mindkét országban 2,1 literrel esett vissza az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás 2010 és 2020 között. Spanyolország és Görögország hasonlóan jelentős, 2 literes csökkenést ért el.
További pozitív példák közé tartozik Hollandia, Franciaország, Ciprus és Finnország, ahol az alkoholbevitel több mint 1,5 literrel csökkent a vizsgált időszakban. Százalékos arányban a legnagyobb visszaesés Görögországban (24,1%), Hollandiában (20,9%) és Spanyolországban (20,4%) történt.
Növekvő alkoholfogyasztás
Miközben egyes országok eredményesen küzdenek az alkoholfogyasztás mérsékléséért, más államokban aggasztó növekedés figyelhető meg. Lettországban például 2,3 literrel emelkedett az egy főre jutó fogyasztás, ami 23,5%-os növekedést jelent – ezzel az ország az egyik legnagyobb arányú emelkedést mutatja Európában.
Bulgária, Málta, Románia és Lengyelország szintén növekedést tapasztaltak, itt az emelkedés 1 és 1,4 liter közötti volt. Az északi országok közül Norvégia és Izland mutatott több mint fél literes növekedést, ami különösen érdekes annak fényében, hogy ezekben az államokban általában szigorúbb az alkoholpolitika.
Szlovákia figyelemre méltó példa
Szlovákia nem tartozik sem a legnagyobb csökkenést, sem a legnagyobb növekedést mutató országok közé. Ennek ellenére az alkoholfogyasztás továbbra is magas szinten van.
A szlovákiai lakosok átlagos alkoholfogyasztása az európai átlag közelében van, ám nem tartoznak sem a leginkább mértéktartó, sem a legnagyobb fogyasztók közé
– közölte a WHO.
Ez a helyzet jól példázza a közép-európai országokra jellemző kettősséget. A szlovák társadalomban, különösen vidéken, az alkoholfogyasztás kulturális szerepe továbbra is jelentős. Bár az ország nem tartozik a kiemelten problémás államok közé, a tendencia azt mutatja, hogy komoly figyelmet kell fordítani az alkohollal kapcsolatos társadalmi normákra és megelőző programokra.
Nemi különbségek az ivási szokásokban
Az alkoholfogyasztás nemi bontásban is jelentős eltéréseket mutat. A 2019-es statisztikák alapján a férfiak jóval nagyobb arányban isznak alkoholt:
A férfiak 26,6%-a számolt be havi egyszeri túlzott alkoholfogyasztásról. A nőknél ez az arány 11,4% volt.
Az eltérés legszembetűnőbb Romániában, ahol a férfiak 55,2%-a vallotta be a túlzott mértékű alkoholfogyasztást. A nők esetében Dániában és Luxemburgban volt a legmagasabb az arány, mindkét helyen 20% fölötti értékekkel.
A nemek közötti különbségek okai között a kutatók kulturális elvárásokat, foglalkoztatási különbségeket és jövedelmi viszonyokat említenek. Ezek a tényezők hatással vannak arra, hogy ki, mikor és milyen mértékben nyúl alkoholhoz.
Iskolázottság és jövedelem
Az alkoholfogyasztás és annak egészségügyi következményei nemcsak nemek szerint, hanem társadalmi-gazdasági helyzet alapján is eltérnek. Bár a magasabb végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők gyakrabban fogyasztanak alkoholt, a legsúlyosabb következmények az alacsonyabb társadalmi státuszúakat érintik. Az OECD szerint:
Az alkohol megfizethetőbb a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők számára. Az alkohollal kapcsolatos károk tekintetében azonban a terhek nagyobbak az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú emberekre.
Az alacsonyabb jövedelműek esetében gyakoribbak a fizikai, mentális és gazdasági következmények, amelyek az egészségügyi ellátórendszert is jelentősen terhelik.
Van-e biztonságos alkoholfogyasztás? A WHO válasza: nincs
Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a „mértékletes alkoholfogyasztás” nem káros – sőt, egyes vélemények szerint egészséges lehet. Ezt az elképzelést azonban a WHO egyértelműen cáfolja. Dr. Carina Ferreira-Borges szerint:
Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Az egészségre gyakorolt kockázat már az első korty alkoholtartalmú ital elfogyasztásával kezdődik.
A WHO állásfoglalása szerint tehát az egyetlen biztonságos megoldás az alkoholfogyasztás elhagyása, vagy legalábbis jelentős csökkentése.
Ólom – továbbra is jelen van ipari termékekben
Az ólom, amely már régóta ismert idegméreg, szintén szerepelt a veszélyes anyagok listáján: főként forrasztóanyagokban mutatták ki. A WHO szerint az ólomnak való kitettség még alacsony szinteken is kockázatos. Légúti úton vagy táplálékkal bejutva károsíthatja az agyat, a májat, a veséket, a csontokat, valamint a szív- és érrendszert.
Nyugat-Európában közel 2,5 millió gyermek vérében mérték megemelkedett ólomszintet, amely kapcsolatba hozható az alacsonyabb IQ-val és a figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) kialakulásával
– figyelmeztet a jelentés.
A hatóságok válasza: több ezer terméket vontak ki a forgalomból
A Safety Gate riasztásai nyomán 2024-ben több mint 4200 nyomonkövetési intézkedést hoztak az érintett tagállamok, amelyek célja a veszélyes termékek eltávolítása volt a piacról. Ezek között szerepelt a termékek visszahívása, az értékesítés leállítása és a fogyasztók figyelmeztetése is.
Az Európai Bizottság 2024 decemberében hatályba léptette az általános termékbiztonsági rendeletet, amely minden, az EU-ban – online és offline – értékesített termékre vonatkozik, függetlenül azok származási országától. A rendelet célja a szabályok hatékonyabb érvényesítése, a veszélyes termékek gyors visszahívása, valamint a fogyasztók jogainak megerősítése.
2025 februárjában az e-kereskedelemről szóló új közlemény is megszületett, amely konkrét javaslatokat tartalmaz többek között vámszabályozásra, fogyasztóvédelemre és az online értékesítések ellenőrzésére.
„A digitális piacterek sem maradhatnak szabályozatlanul. Az új termékbiztonsági átvilágítás során az online forgalmazott termékek is nagyító alá kerülnek, hogy ne kerülhessenek veszélyes termékek az európai fogyasztókhoz” – közölte az Európai Bizottság.
Új játékszabályok: digitális útlevél és PFAS-tilalom
Az Európai Parlament és a Tanács áprilisi politikai megállapodása értelmében szigorodnak a játékszerek biztonságára vonatkozó szabályok is. A tervezett új rendelet megtiltja a PFAS, az endokrin rendszert károsító anyagok és a biszfenolok használatát a játékokban. Emellett minden termék digitális útlevelet kap, amely visszakövethetővé teszi a gyártási láncot és segíti a hatóságokat a problémás termékek kiszűrésében.
A 2022 óta működő eSurveillance webcrawler napi szinten pásztázza az online áruházakat, hogy kiszűrje azokat a termékeket, amelyek a Safety Gate figyelmeztetései alapján veszélyesnek minősülnek. A rendszer eddig mintegy 5300 webáruházat azonosított, amelyek potenciálisan káros termékeket kínáltak az uniós fogyasztóknak.
Környezeti aggályok és politikai ellentmondások
Miközben a javaslat támogatói szerint a szabályok lazítása elengedhetetlen a francia mezőgazdaság versenyképességének megőrzéséhez, a baloldali és környezetvédő politikusok erősen bírálják azt. Gabriel Bertein baloldali polgármester szerint a törvény „megnyitja az utat a veszélyes peszticidek szélesebb körű használata előtt”, és a biológiai sokféleséget, valamint a talaj egészségét fenyegeti.
Delphine Batho ökológuspárti képviselő a javaslatot egyenesen „Trump ihlette törvénynek” nevezte, míg az LFI politikusa, Aurelie Trouvé „ökológiai kapitulációról” beszélt. A törvény sorsáról egy parlamenti és szenátusi vegyes bizottság dönt majd, végső formáját pedig módosítások nélkül kell megszavazni. Eközben a gazdák további tüntetéseket terveznek Brüsszelben is, az EU zöldpolitikájával szemben.
Európai kitekintés
A franciaországi események egy szélesebb, európai szintű jelenség részei, amelyben a gazdák a növekvő termelési költségek, a szigorú környezetvédelmi előírások és az olcsóbb külföldi import miatt érzett nyomás ellen tiltakoznak.
Az FNSEA és más érdekképviseletek szerint a jelenlegi szabályozási környezet a nagyüzemi gazdaságokat is sújtja, de különösen nehéz helyzetbe hozza a kis- és közepes családi vállalkozásokat. A törvénytervezet támogatói attól tartanak, hogy az EU zöldpolitikája „szabályozási csapdába” zárja a mezőgazdaságot, miközben a versenyképesség csökken.
Országok a kritika célkeresztjében
Franciaországban az ECRI évek óta javasolja az intézkedések nyomon követését.
Franciaország az egyik aggasztó ország az etnikai profilalkotás tekintetében
– jelentette ki Cottier. Az ajánlások ellenére azonban „figyelmen kívül hagyták” a testület megállapításait. A legfelsőbb közigazgatási bíróság 2023-ban megállapította: az állam nem foglalkozik megfelelően a problémával.
Olaszország sem maradt ki a kritikákból. Az ECRI azt tapasztalta, hogy a rendőrség részéről „elsősorban a roma közösség és az afrikai származású emberek” érintettek. Az olasz kormány visszautasította a vádakat – Giorgia Meloni miniszterelnök a rendőrök önfeláldozását méltatta, Matteo Salvini pedig „haszontalan testületnek” nevezte az ECRI-t.
Az etnikai megkülönböztetés elleni küzdelem még nem ért véget az EU-ban. A strukturális rasszizmus továbbra is jelen van a hétköznapokban, a jogérvényesítésben és az új technológiák alkalmazásában is. Bár a szabályozási keretek fejlődnek, a hatékony és egységes uniós fellépés – mind nemzeti, mind európai szinten – továbbra is sürgető.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
