Luxor nyugati partján, a Dra Abul-Naga nekropoliszban új sírokat tártak fel, amelyek az Újbirodalom hétköznapi és vallási életébe engednek betekintést. A felfedezés történelmi értékű.
Három új sírt tártak fel Luxorban
Luxor nyugati partján, a Dra Abul-Naga nekropoliszban három, az Újbirodalom idejéből származó sírt fedeztek fel. Az Újbirodalom (i. e. 1550–1070) Egyiptom aranykora volt, amikor a fáraók hatalma, a művészetek és az építészet csúcspontjukra érték. Ekkor épültek a híres halotti templomok Thébában, a mai Luxorban, valamint a Királyok Völgyének gazdagon díszített sírjai, amelyek bonyolult vallási jelenetekkel mutatták be a túlvilág hitét és útját.
Az Újbirodalom fáraói és öröksége
Ebben a korszakban uralkodott Hatsepszut, Egyiptom egyik leghíresebb női fáraója; III. Tuthmószisz, a hadvezér; III. Amenhotep, a diplomácia mestere; Ehnaton, a vallási reformer; Nofertiti, a szépség és befolyás megtestesítője; valamint a fiatal Tutanhamon, akinek sírja a világ érdeklődésének középpontjába került. A későbbi dinasztiák közül I. Szeti templomai, II. Ramszesz monumentális építkezései, Merenptah katonai győzelmei és III. Ramszesz stabilitást biztosító uralma szintén meghatározóak voltak.
Bár a királyi történeteket jól ismerjük, a hétköznapi élet sok részlete homályban maradt. Az újonnan felfedezett sírok segíthetnek megérteni a társadalom működését, a foglalkozásokat, a családi kapcsolatokat, a gazdasági szokásokat, és azt, hogyan élték meg a túlvilág hitét a közösségek.
Mit tudunk a felfedezett sírokról?
A három sír az Újbirodalom idejéből származik.
Ezek a személyek valószínűleg fontos szerepet játszottak az egyiptomi vallási és közigazgatási életben.
A sírok felépítése
Ámon-em-Ípet sírja egy kis udvarból, egy négyzetes csarnokból és egy fülkéből áll. Később a nyugati falat áttörték, hogy egy másik csarnokot alakítsanak ki. Baki sírja hosszú, folyosószerű udvarral indul, amely egy másik udvarba, majd a főbejárathoz vezet. Belül keresztirányú és hosszanti termek találhatók, a végén egy befejezetlen kápolnával és sírbolttal. ES sírja kis udvarral kezdődik, ahonnan akna vezet a bejárati csarnokba, amelyet befejezetlen kereszt- és hosszanti kamrák követnek.
Miért fontos a felfedezés?
Sherif Fáthi turisztikai és régiségügyi miniszter szerint a lelet Egyiptom kulturális turizmusát is erősíti. „Ezek a sírok nem csupán sírkamrák, hanem ablakok az ókori társadalom kulcsfiguráinak életére és hitére” – mondta. Hozzátette, az, hogy a felfedezés teljes egészében egyiptomi régészek munkája, az ország szakembereinek kivételes képességeit mutatja.
Abdel-Ghaffar Vadzsdi, a luxori ásatási csapat vezetője kiemelte, hogy a sírok építészete jól mutatja az Újbirodalom temetkezési szokásainak gazdagságát és változatosságát.
A munka folytatódik
Khaled, a régészeti ágazat vezetője hozzátette: „Ez a felfedezés is része annak a régészeti fellendülésnek, amely újra és újra címlapra kerül, és világszerte csodálatot vált ki.” Az ásatások és a tudományos elemzések tovább folytatódnak, hogy még többet megtudjunk az Újbirodalom társadalmi, közigazgatási és vallási hátteréről.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
