A főváros azonnali jogvédelmet kér a bíróságtól és azt, hogy az iparűzési adó őszi befizetéséig az államkincstár ne inkasszálhassa a fővárost – közölte hétfői sajtótájékoztatóján a főpolgármester.
A főváros működőképességét szeretné elérni Karácsony Gergely. Mint fogalmazott, a főváros öt évvel ezelőtt „kést kapott a hátába” a kormánytól, és mióta ő a főpolgármester, születnek a város kivéreztetését célzó kormányzati döntések.
„A kést minden évben mélyebbre tolják a hátunkba és megforgatják, de most eljutottunk oda, hogy ha nem teszünk rendkívüli lépéseket, akkor a főváros elveszíti működőképességét” – emelte ki. Hozzátette: az elmúlt öt évben mindent megtettek, hogy a budapestiek ne érezzenek semmit a büntetésből, amit valójában nekik szánt a kormány, sőt nem csökkentették, hanem bővítették a közszolgáltatásokat. Az állam „elvette azt a pénzt tőlünk, amit jogszerűnek gondolunk, most kell beavatkoznunk, meg kell védenünk a fővárosiak pénzét” – jelentette ki.
A legfontosabb elvonó intézkedés a szolidaritási hozzájárulás bevezetése volt, amelynek mértékre a 12-szeresére nőtt az elmúlt években. Az elmúlt években szerinte minden fontosabb pert megnyert a Fővárosi Önkormányzat.
„2024 márciusában a fővárosi ítélőtábla kimondta, hogy a kormányzati megszorítások konfiskáló jellegűek, és tavaly októberben az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a Fővárosi Önkormányzatot érintő megszorítások mivel hosszú ideje fennállnak, azok ellentétesek a magyar Alaptörvénnyel és a nemzetközi megállapodásokat. Idén januárban immár jogerősen kimondta a bíróság, hogy az államkincstár törvénytelenül inkasszálta a fővárosi önkormányzat számláját, és 28 milliárd forint plusz 6 milliárd forint kamat visszajár a fővárosnak” – sorolta. Hozzátette, hogy ezen döntések ismeretében alkották meg az idei költségvetést, amely csak olyan mértékben tartalmazza a kormányzati elvonásokat, amely mértékben azok nem alkotmányellenesek.
Mivel a kormány nem fogadta el az alkotmánybíróság döntését, ezért továbbra is perben állnak a kormánnyal a szolidaritási adó mértékét illetően.
„A fővárosi költségvetés az alkotmánybírósági döntés talaján áll és azt mondja, hogy egy önkormányzat nem lehet nettó befizetője a központi költségvetésnek, tehát a kormányrendeletben meghirdetett szolidaritási hozzájárulás csak egy részét tartalmazza a fővárosi büdzsé, és 51 milliárd forint erejéig továbbra is perben állunk a kormánnyal” – mondta Karácsony Gergely.
Illusztrációként megjegyezte, hogy 2025-ben 32 milliárd forint értékben fizetett a főváros szolidaritási hozzájárulást, ez nagyjából annyi, mint amennyit közösségi közlekedésre költött (ami 35 milliárd forint) volt idén eddig.
Rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni a költségvetés védelmében.
A Fővárosi Önkormányzat azonnali jogvédelmi kérvényt nyújt be hétfőn a bíróságnak, és az iparűzési adó őszi befizetéséig azt kérik, hogy az államkincstár nem inkasszálhassa a fővárost. Azt remélik, hogy a kormánnyal kapcsolatos jogvitáik addig rendeződnek. Ilyen például a 2023-as túlfizetés kapcsán a fővárosnak visszajáró pénzeket érinti. Bíznak a sikerükben, mert a bíróság eddig mindig megadta az azonnali jogvédelmet, amikor a főváros működőképessége veszélyben volt. Ha nem kapják meg, akkor
szerdán újabb 12 milliárd forintot emelnének le a főváros folyószámlájáról, ami azt jelentené, hogy az év hátralévő részében Budapest nem tudná finanszírozni a közszolgáltatásaikat.
Karácsony Gergely elmondta: összeadva a főváros összes szociális és kulturális intézményére fordított költsége, hozzászámolva a fővárosi közvilágításra, rendészetre és közútkezelésre és más szolgáltatásokra fordított összegét, még mindig nem lenne az önkormányzatnak elég pénze ahhoz, hogy az 51 milliárd forintot befizesse.
Mindemellett Karácsony Gergely össze fogja hívni a fővárosi munkavállalókat képviselő szakszervezeteket annak felmérésére, hogy milyen mértékben lenne veszélyben a fővárosi cégek működőképessége és azok munkahelyei akkor, ha a bírósági döntés szerint ki kellene fizetni az 51 milliárd forintot.
Továbbá a főpolgármester felkérte a BKK vezetését, hogy dolgozzon ki egy vészforgatókönyvet arra az esetre, ha Budapest elveszítené a bírósági pert, és nézzék meg, milyen mértékben kellene visszafogni a közösségi közlekedési kapacitást annak érdekében, hogy „az állam alkotmányellenes sarcát” ki tudják fizetni.
„Ebből nem az következik, hogy ezeket az intézkedéseket meg is fogjuk lépni, de azt szeretném, ha mindenki számára világos lenne, hogy mivel jár 51 milliárd forint kivétele a fővárosi költségvetésből” – közölte Karácsony Gergely.
Ha megkapják a jogvédelmet, az is csak „vérátömlesztés”, mert ezzel nem oldódnak meg a problémáik, de bízhatnak abban, hogy a 2023-as, a 2024-es és a 2025-ös év kapcsán folyamatban lévő perek addig a főváros számára megnyugtatóan rendeződnek.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
