Egyes vélemények szerint bármennyire is egyetemes a katolikus egyház, a pápák szülőhelye igenis befolyásolja vezetési stílusukat. De legalább ennyire hatnak ezek a helyek a hívőkre is, akik örömmel zarándokolnak el abba a városba, ahol legfőbb vezetőjük világra jött.
Amikor megválasztották az új Szentatyát, a világ a Vatikánra figyelt, ám XIV. Leó története Chicagóban kezdődött, majd Peruban folytatódott, és szakértők szerint ezen körülmények hatással lesznek pontifikátusára is. Kérdés, hogy hívei az USA-ba indulnak majd leróni tiszteletüket vagy Peruba? És vajon Robert Prevost lesz-e olyan hatással az Egyesült Államok aktuálpolitikájára, mint anno II. János Pál pápa?
A lengyel Wadowice története tökéletes példa arra, hogyan válhat egy csendes kisváros globális zarándokhellyé. II. János Pál pápa volt az első nem olasz egyházfő 455 év után, és ezzel szülővárosát a katolikus világ térképére helyezte. Az egykori pápa szülőháza ma múzeum, a plébániatemplom és a főtér, ahol a fiatal Karol Wojtyła játszott, pedig a hívek kedvelt célpontja. A Lengyel Földrajzi Társaság adatai szerint 1996 és 2019 között a múzeum látogatóinak száma több mint kétszeresére nőtt, 2018-ban pedig elérte az egymilliomodik vendéget. Lengyelország már a 70-es években is erősen katolikus volt, de egy lengyel pápa megválasztása valóságos hitbéli forradalmat indított” – magyarázta egy szakértő.
II. János Pál gyökerei pápaságát is meghatározták. A náci megszállás és a szovjet támogatású kommunizmus alatt nőtt fel, így az emberi jogok, a vallásszabadság és az erkölcsi ellenállás szószólójává vált. 1979-es lengyelországi látogatása során a „ne féljetek” felhívása a Szolidaritás mozgalom katalizátora lett, hozzájárulva a kommunista uralom bukásához.
II, János Pál pápa szobra Wadowicében
Persze nem minden pápai szülőhely válik zarándokhellyé, de némelyik egyedi nyomot hagy. A dél-franciaországi Châteauneuf-du-Pape, vagyis „a pápa új kastélya” a 14. századi avignoni pápaság idejéből ered. 1309 és 1377 között hét francia egyházfő lakott Avignonban, menekülve Róma politikai instabilitása elől. XXII. János pápa nyári rezidenciát építtetett a szőlőskertek között, amely erődítmény és birtok is volt. Az itt termelt borok palackjain ma is látható a pápai címer, Szent Péter kulcsaival és tiarával. Az avignoni Pápai Palota, a valaha épült legnagyobb gótikus erődítmény, a korszak gazdagságát és vitáit tükrözi. Ma bárki betérhet egy borkóstoló túrára, ami a középkori pápai múltat idézi, ötvözve a szellemi és világi örökséget.
Ferenc pápa szülővárosa, Buenos Aires más utat járt be. A „nép pápájaként” emlegetett egyházfő soha nem tért vissza Argentínába pápasága alatt, ám egyszerű életmódja és a nyomornegyedekben végzett munkája alázatos karakterét tükrözte.
Buenos Aires nem lett zarándokhely, vagy legalábbis nem a pápa miatt látogatják a hívek. Kiváltképp nem az argentinok, akik némiképp megorroltak rá. Ferenc ugyanis, bár tizenkét éves pápasága alatt 68 országot látogatott meg, Argentínát kihagyta. Ezt sokan bántónak érezték, mások szerint azonban a helyi politikai feszültségek elkerülésére miatt nem tért vissza hazájába Jorge Mario Bergoglio. Ilyen módon Ferenc pápa globális fókusza és politikai semlegességre való törekvése szülővárosának csendesebb szerepét erősítette.
Ferenc pápa nem ment vissza a hazájába
XIV. Leó pápasága új lehetőséget kínál Chicago számára. A város, amely a bevándorlók és a sokszínűség olvasztótégelye, most a katolikus világ figyelmének középpontjába kerülhet. Leó perui kötődései és nemzetközi identitása árnyalja ugyan amerikaiságát, mégis, szülővárosa már most reflektorfényben van. Még a White Sox iránti szurkolása is vitákat szít, miután testvére megerősítette, hogy a pápa e baseball csapat híve.
„Leó amerikai, de élete nagy részét Latin-Amerikában töltötte, és első megszólalásakor sem angolul beszélt. Ez azt jelzi, hogy eltávolodik az amerikai identitástól. Ő mélyen perui pápa is, így nemzetközi szemlélete meghatározhatja vezetését” – fejtette ki Dr. Miles Pattenden, az Oxfordi Egyetem egyháztörténésze a BBC-nek. Hogy Chicago zarándokhellyé válik, vagy Buenos Aireshez hasonlóan háttérben marad, azt most még nem látni, de egy biztos: a pápák szülőhelyei a hit, a hatalom és az emberi történetek találkozási pontjai.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
