Újabb, feszült légkörben zajló tárgyalási fordulón van túl Ukrajna és Oroszország, ezúttal Isztambulban. Az ukránok szerint az orosz delegáció „elfogadhatatlan” követelésekkel érkezett a tárgyalásokra, ugyanakkor jó hír, hogy bár érdemi áttörés nem történt, sikerült a feleknek megállapodni egy 2000 fős hadifogoly-cseréről is. A délután második felében a tárgyalásokat fel is függesztették, mert nem sikerült közelíteni az álláspontokat. Később azonban a vendéglátó Törökország külügyminisztere azt közölte, hogy az oroszok és ukránok is készek újrakezdeni az egyeztetéseket. A kérdés, hogy ez a gyakorlatban mit fog jelenteni. Kiemeljük, több mint három éve nem volt példa közvetlen orosz-ukrán hivatalos kapcsolatfelvételre. Egy nagyon kicsi, és sajnos könnyen visszavonható lépést azonban tettünk a béke felé. Tényleges fegyverszünet és megállapodás egyelőre nincs.
Ukrajna: Oroszország elfogadhatatlan feltételeket támaszt
Az ukrán küldöttség egyértelmű célja a tűzszünet volt (értsd: előbb tűzszünet, aztán tárgyalás, ami esélyt adna a nyugati erőforrások eljuttatására a frontra – a szerk.).
„Komoly tárgyalásokhoz először a fegyvereknek kell elhallgatniuk”
– fogalmazott Heorhii Tykhyi külügyi szóvivő. Azt is hozzátette, hogy az orosz fél olyan követelésekkel állt elő, amelyeket Kijev teljes mértékben elfogadhatatlannak tart. Tykhyi emlékeztetett arra is, hogy Ukrajna 2014 óta több tucat tárgyaláson vett részt Oroszországgal, így „nem éri meglepetésként az orosz delegáció taktikája”.
Macron: Oroszország csak időt akar nyerni
Emmanuel Macron francia elnök szerint Oroszország valódi célja nem a béke, hanem a háború elhúzása. A közösségi médiában közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy Moszkva a tűzszüneti javaslat elutasításával világossá tette: nem hajlandó valódi béketárgyalásra. Válaszul a „koalíció az elszántakért” – egy 31 országból álló csoport – egységes fellépésre készül.
Orosz fenyegetés: Ukrajnát „örök háború” fenyegeti
Sky News értesülései szerint az orosz delegáció az isztambuli tárgyalások során „örök háborúval” fenyegette Ukrajnát, amennyiben nem hajlandó megállapodásra jutni. Az ukrán tárgyalók szerint az orosz fél nem volt felhatalmazva technikai kérdések megvitatására, és minden fontos döntésnél Moszkva jóváhagyására vártak.
A brit és amerikai mainstream sajtótól valódi objektivitást ne várjunk. Valószínű, hogy nem nyílt fenyegetésről volt szó, hanem az oroszok figyelmeztették Ukrajnát, hogy Oroszországnak nagyobbak a tartalékai, és bármeddig képes folytatni ezt a háborút, míg az ukránok tartalékai sokszorta kisebbek és vészesen fogynak. Ezt fordíthatták át a jóval hangzatosabb „örök háborúra”, ami egyébként jól passzol az európai-ukrán narratívába is, miszerint Oroszország meg akarja támadni a Nyugatot.
Nagyszabású hadifogolycsere: 1000–1000 fő
A nap egyik kevés pozitív fejleménye, hogy sikerült megállapodni egy nagyszabású fogolycseréről. A török külügyminiszter, Hakan Fidan közölte, hogy mindkét fél beleegyezett 1000 ukrán és 1000 orosz katona egyidejű elengedésébe. Fidan szerint ez a „bizalomépítés” fontos lépése, amely írásban is rögzíti a lehetséges tűzszünet feltételeit.
Moszkva „elégedett”, de elutazik
A TASS orosz hírügynökség jelentése szerint a moszkvai delegáció még a nap folyamán elhagyja Isztambult. Egy névtelenül nyilatkozó küldött azt mondta, Moszkva elégedett a tárgyalás eredményeivel, noha az ukrán fél ezt teljesen másként látja.
Az orosz delegáció vezetője, Vlagyimír Megyinszkij azt nyilatkozta a Ria Novosztyinak, hogy a felek úgy határoztak, „részleteiben kidolgozzák elképzelésüket a békéről”. Arra is utalást tett, hogy a „jövőbeli fegyverszünetről” is hajlandók tárgyalni. A „jövőbeli” jelző nem véletlen: Oroszország előbb tárgyalásokat akar, csak azután tűzszünetet – épp azért, hogy a Nyugat a tűzszünetet kihasználva ne erősíthesse meg Ukrajna pozícióját a fronton.
Zelenszkij: Szankciók jönnek, ha nincs tűzszünet
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások után megerősítette, hogy beszélt Donald Trumppal, valamint több európai vezetővel. Szerinte Ukrajna kész a lehető leggyorsabb lépésekre a valódi béke érdekében, de ha Oroszország visszautasítja a teljes, feltételes tűzszünetet, akkor „kemény szankciók” szükségesek.
Trump egyelőre nem kommentálta részletesen a tárgyalásokat, de megerősítette: találkozni kíván Vlagyimir Putyinnal, „amint lehetséges”.
Ez magyarul azt jelenti, hogy Ukrajna és Európa most tanulja meg, hogy az USA közvetlen részvétele nélkül semmit sem tudnak elérni.
Egységes fellépést sürgetnek a nyugati vezetők
Közröhej, de Keir Starmer brit miniszterelnök – annak az országnak az elnöke, amely hivatalos narratívájában is fel akarta szabdalni Oroszországot és bevállalta volna a világháborút is – szerint az orosz álláspont nemcsak elfogadhatatlan, hanem ismételten „szabotálja a béketörekvéseket”.
Emlékeztetőül, Nagy-Britannia volt az az ország, amely eltántorította Ukrajnát 2022 áprilisában a békekötéstől, holott akkor még sokkal jobb feltételeket kapott volna.
Körkép.sk
Nyitókép forrása:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
