Szlovákiát újabb per fenyegeti az élőhelyek pusztulása miatt, ennek ellenére tovább fokozódhat az erdőirtás Kacsinecz Krisztián2025. 05. 15., cs – 15:22
A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük – figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel.
A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.
Tátrai Nemzeti Erdőgazdaság
A szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.
Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.
Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás.
A völgyeket – egyébként törvénysértő módon – a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.
Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miatt
A módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt.
A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.
Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.
Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit.
Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.
A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált.
A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. Annyit tudni, hogy a kormány a mai kihelyezett ülésén várhatóan megvitatja a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó igazgatási tervét, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.
A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültek
Tuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.
A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.
A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is.
A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben.
Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben
– figyelmeztetnek a természetvédők.
A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.
Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.
Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek
– mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.
A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!” címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
