Új, átfogó tanulmányban a Tulane Egyetem és a Proyecto Templo Mayor kutatói feltárták, hogy az aztékok gazdasága, vallása és politikai terjeszkedése milyen szoros kapcsolatban állt az obszidián kereskedelemmel. A Templo Mayorban talált 788 obszidiántárgy elemzése alapján kirajzolódik a kiterjedt, piacvezérelt hálózat képe, amely a birodalom egészét összekötötte Mezoamerikával.
Az obszidián titkai
A Tulane Egyetem és a mexikói Proyecto Templo Mayor együttműködésében készült tanulmány új megvilágításba helyezi az aztékok obszidián kereskedelmi hálózatát. A kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban publikálták eredményeiket.
Az obszidián természetes vulkáni üveg, amely gyorsan lehűlt lávából keletkezik. Élesen törik, így ideális alapanyag volt fegyverekhez, szerszámokhoz és szertartási tárgyakhoz Mezoamerikában.
A Templo Mayor kincsei
A vizsgálat során 788 obszidiántárgyat elemeztek, amelyeket a mai Mexikóváros történelmi központjában, a Tenochtitlan szívében álló Templo Mayor ásatásain tártak fel. A leletek hordozható röntgenfluoreszcencia (pXRF) technológiával történő vizsgálata lehetővé tette az obszidián geokémiai ujjlenyomatának meghatározását, roncsolásmentesen.
Az elemzések kimutatták, hogy az aztékok szertartási célokra elsősorban a Sierra de Pachuca hegység zöld obszidiánját használták. Ezt az obszidiántípus rendkívül magas minősége tette különlegessé. Rendkívüli élessége, szilárdsága és megmunkálhatósága miatt ideális volt a rituális tárgyak készítéséhez. A Sierra de Pachuca zöld obszidiánját nemcsak fizikai tulajdonságai miatt becsülték nagyra, hanem mély kulturális és vallási jelentősége miatt is.
Ez az anyag szoros szimbolikus kapcsolatban állt a legendás Tollan városával, amely a mezoamerikai mítoszok szerint a civilizáció bölcsője volt. Emellett a zöld obszidiánt Quetzalcoatlhoz, a teremtés, a tudás és a szél istenéhez kötötték, aki az azték hitvilág egyik legfontosabb alakja. A rituális szertartásokban való alkalmazása így nemcsak anyagi, hanem spirituális szinten is megerősítette a hatalom legitimitását és a vallási ideológiát Tenochtitlanban.
Kifinomult kereskedelmi utak
A tanulmányból kiderül, hogy a azték birodalom nem csupán a katonai hódításokra épült. Az obszidián legalább hét különböző forrásból származott, köztük olyan távoli helyekről is, mint Ucareo, Tulancingo, Otumba és El Paraíso. Ezek némelyike a birodalom határain kívül feküdt.
A mindennapi eszközök készítéséhez használt obszidián forrásai változatosabbak voltak, míg a rituális tárgyak szinte kizárólag a Sierra de Pachucából származtak. Ez a megkülönböztetés arra utal, hogy az aztékok vallási gyakorlatában növekvő egységesítés és központi ellenőrzés zajlott.
„Bár az aztékok a zöld obszidiánt részesítették előnyben, az obszidiántípusok nagy változatossága, főként nem rituális leletek formájában, arra utal, hogy a szerszámok a piacokon keresztül jutottak el a fővárosba, nem pedig központi elosztás révén” – mondja Diego Matadamas-Gomora, a Tulane Egyetem doktorandusza.
A birodalom mozgásban
A tanulmány rávilágít arra is, hogy az obszidiánhasználat idővel hogyan változott. Tenochtitlan megalapításától (1375 körül) egészen bukásáig (1521) a források fokozatosan egységesedtek. A korai időkben a rituális és mindennapi tárgyakhoz is többféle obszidiánt használtak. 1430 körül, az azték hatalom megszilárdulásával, a szertartási tárgyak gyártása szinte kizárólag a Sierra de Pachuca anyagára támaszkodott.
„Ez a fajta kompozíciós elemzés lehetővé teszi, hogy nyomon kövessük, hogyan alakultak a birodalmi terjeszkedés, a politikai szövetségek és a kereskedelmi hálózatok az idők során” – hangsúlyozza Matadamas-Gomora.
Régészet, mint történetmesélés
A tanulmány társszerzője, Jason Nesbitt szerint az obszidián leletek nemcsak az Azték Birodalom gazdasági és vallási struktúráinak összetettségét tárják fel. Bemutatják azt is, hogyan alkalmazható a modern tudomány az ősi tárgyak eredetének feltérképezésére, és hogyan segítik elő a múlt társadalmainak mélyebb megértését.
„Azzal, hogy tanulmányozzuk az anyag eredetét, feltárhatjuk az áruk mozgását Mezoamerikán keresztül” – tette hozzá Matadamas-Gomora.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
