Hamarosan Európa-szerte betilthatják az iskolai mobilhasználatot Balaskó Réka2025. 05. 13., k – 10:34
Brüsszelben ismét napirendre került az iskolai mobiltelefon-használat kérdése, valamint a fiatalok online biztonságát célzó intézkedések sora.
Az Európai Unió oktatási és ifjúsági miniszterei május elején ültek össze, hogy egyeztessenek egy közös cselekvési tervről, amely a kiberbántalmazás, a túlzott képernyőhasználat, a közösségi oldalak kockázatai és a félretájékoztatás ellen hivatott fellépni.
A találkozó egyik legvitatottabb javaslata a mobiltelefonok teljes betiltása volt az iskolákban – egy olyan lépés, amelyet néhány tagállam már megtett, de mások még csak fontolgatnak.
Franciaország, Hollandia és Olaszország már szigorított – az EU szintű tiltás lehet a következő lépés
Az iskolai mobiltelefon-tilalom már nem új keletű ötlet Európában, de most először merült fel, hogy uniós szinten is szabályozzák. Jelenleg Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban és néhány spanyol régióban, valamint Luxemburgban is bevezették a telefonhasználat korlátozását az iskolákban, különösen tanítási időben.
Emmanuel Macron francia elnök egyértelműen támogatja a szigorítást, korábban azt javasolta, hogy 11 éves kor alatt teljesen tiltsák be az okostelefonokat, és általában is szigorítsák a közösségi oldalakhoz való hozzáférést a fiatalkorúak számára.
Clara Chappaz, Franciaország mesterséges intelligenciáért felelős minisztere az Euronewsnak úgy nyilatkozott:
Európai megállapodás hiányában Franciaországnak kell lépéseket tennie
– majd hozzátette, hogy koalíciót épít Spanyolországgal, Görögországgal és Írországgal, hogy közösen gyakoroljanak nyomást az Európai Bizottságra.
Szlovákia és Magyarország helyzete
Szlovákiában 2025 januárjától lépett életbe az iskolai mobilhasználat korlátozása. A szlovák oktatási minisztérium döntése szerint az alapiskolák alsó három évfolyamára teljes tiltás vonatkozik, míg a felsőbb évfolyamokban pedagógusi döntés alapján oktatási célra továbbra is használható lesz a mobiltelefon. A cél nem a digitális eszközök teljes kizárása, hanem azok tudatos és felelősségteljes használatának támogatása. A döntés mögött nemzetközi kutatások és ajánlások is állnak.
A szlovák társadalomban széles körű támogatottság övezi az intézkedést. Egy felmérés szerint a lakosság 70 százaléka támogatja az alapiskolai korlátozásokat. Pedagógusok szerint az alsó tagozatban eddig is bevett gyakorlat volt a mobilmentesség, a felső tagozaton viszont inkább a felelős használatra kellene nevelni a tanulókat, nem pedig a teljes tiltásra törekedni.
Ezzel szemben Magyarországon 2024 szeptemberétől sokkal szigorúbb szabályozás lépett életbe: minden oktatási intézményben – általános és középiskolákban egyaránt – kötelező a mobiltelefonok leadása tanítás előtt, és csak a tanítás végén kaphatják vissza a diákok. Bár tanulási célokra továbbra is engedélyezhető az eszközök használata pedagógusi jóváhagyással, a szabályozás országosan egységes és kötelező.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Unió egészségügyi rendszere súlyos kihívással néz szembe, mivel a kontinens öregedő lakossága mellett az orvosok jelentős része is eléri a nyugdíjkorhatárt.
A 2022-es adatok feldolgozó jelentés szerint, amelyet az Európai Bizottság adott ki, az EU-ban az orvosok 35 százaléka 55 éves vagy idősebb, míg a tagállamok felében ez az arány eléri vagy meghaladja a 40 százalékot. A probléma tehát nem egy elszigetelt jelenség, hanem az unió szinte minden országában jelen van.
Dr. Ole Johan Bakke, az Európai Orvosok Állandó Bizottságának (CPME) elnöke szerint:
Az egészségügyi munkaerő elöregedése, különösen a folyamatos hiány és a növekvő egészségügyi igényekkel együtt, komoly kockázatot jelent az európai egészségügyi rendszerek fenntarthatóságára.
A leginkább érintett országok: Olaszország és Bulgária az élen
Az idősebb orvosok aránya országonként jelentős eltéréseket mutat. A legkritikusabb helyzet Olaszországban és Bulgáriában van, ahol az orvosok több mint fele – 54 százalék – 55 év feletti. Olaszországban különösen aggasztó, hogy a 65 év felettiek aránya is meghaladja a 27 százalékot, ami azt jelzi, hogy az orvosi pálya egyre kevésbé vonzza a fiatal generációkat.
Ezzel szemben az Egyesült Királyságban – a 2021-es adatok alapján – csupán az orvosok 14 százaléka tartozik ebbe a korosztályba. A különbség oka elsősorban az orvosképzéshez és a munkaerő-megtartáshoz kapcsolódó politikákban keresendő.
Dr. Alessandra Spedicato, az Európai Alkalmazott Orvosok Szövetségének elnöke szerint:
Az Egyesült Királyság és Olaszország közötti nagy különbség oka a posztgraduális képzésre vonatkozó szerződések számát szabályozó politikában keresendő, valamint abban, hogy ezek az országok eltérő vonzerőt jelentenek a külföldön képzett orvosok számára.
Németországban és Franciaországban az 55 év feletti orvosok aránya 44 százalék, illetve 43 százalék. Ez szintén jóval az uniós átlag felett van. Lettország, Észtország, Magyarország, Belgium, Csehország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország és Ciprus is azok közé az országok közé tartozik, ahol az idősebb orvosok aránya meghaladja a 40 százalékot.
Ugyanakkor a skandináv országok – különösen Norvégia és Finnország – viszonylag kedvező képet mutatnak: ott az orvosok mindössze 24 százaléka tartozik az idősebb korosztályba.
Érdekesség, hogy az ápolók esetében az elöregedés mértéke jóval kisebb. Az 55 év feletti ápolók aránya az EU-ban 24 százalék, de ez országonként jelentős eltéréseket mutat (Romániában 10%, Lettországban 39%). Olaszországban például az orvosok 54 százaléka, az ápolók viszont csak 24 százaléka volt 55 év feletti.
Kapcsolódó cikkünk
2024 márciusa óta drámai ütemben növekszik a kanyarófertőzések száma Európában. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint 2025 márciusában 1097 megbetegedést jelentettek, ebből 809 esetet laboratóriumi vizsgálatok is megerősítettek.
Egy év alatt csaknem tízszeresére nőtt a regisztrált kanyarós esetek száma.
Minden oltási adag számít, és az optimális védelem érdekében a megfelelő időzítés is fontos
– hangsúlyozta Pamela Rendi-Wagner, az ECDC igazgatója, utalva az alacsony átoltottság szerepére a járvány terjedésében.
Románia az élvonalban – hol a legrosszabb a helyzet?
Az Európai Unióban Románia vezeti a fertőzési statisztikákat: az elmúlt hónapban 397 megerősített esetet regisztráltak, amelyet Franciaország (161), Hollandia (95) és Olaszország (60) követ.
Ezzel szemben kilenc EU-tagállam – köztük Magyarország – egyáltalán nem jelentett kanyaróesetet 2025 márciusában. A kivételt Franciaország jelentette, ahol egy halálesetet is összefüggésbe hoztak a betegséggel.
A járvány hatása a gyermekekre és a kórházi ellátásra
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF márciusi jelentése szerint 2024-ben 127 350 kanyaróesetet regisztráltak az európai régióban – ez a szám kétszerese a 2023-as adatoknak, és a legmagasabb érték 1997 óta.
A kanyaró visszatért, és ez figyelmeztető jel. Magas oltási arányok nélkül nincs egészségbiztonság
– fogalmazott Dr. Hans Henri P. Kluge, a WHO európai régiójának igazgatója.
Az esetek több mint 40 százalékát öt év alatti gyermekeknél azonosították, az érintettek több mint fele kórházi ellátásra szorult. 38 halálesetet jelentettek 2025 március elejéig.
Kapcsolódó cikkünk
Az Egyesült Államokban márl két gyermek meghalt a betegség következtében – számolt be róla a TASR az AFP hírügynökség jelentése alapján.
Átoltottság: csak néhány ország teljesít jól
A kanyarójárvány megelőzéséhez az ECDC szerint elengedhetetlen, hogy a lakosság legalább 95 százaléka megkapja a szükséges két MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltást. Jelenleg csak Magyarország, Málta, Szlovákia és Portugália éri el ezt a célt.
Az elmúlt két évben Európában és Közép-Ázsiában ugrásszerűen megnőtt a kanyaróesetek száma, ami az immunizációs lefedettség hiányosságaira utal
– figyelmeztetett Regina De Dominicis, az UNICEF európai és közép-ázsiai regionális igazgatója.
Szlovákiai esetek
Szlovákiában Nyitra megyében márciusban regisztráltak újabb kanyaróesetet. A fertőzött egy 35 éves személy, aki külföldön kapta el a vírust.
Jelenleg minden szükséges lépést megteszünk, hogy megakadályozzuk ennek a rendkívül fertőző betegségnek a terjedését
– nyilatkozta Katarína Tináková regionális higiénikus.
Tatiana Červeňová, Szlovákia főhigiénikusa kiemelte: „A legtöbb megerősített eset nem oltott vagy nem teljesen oltott embereknél fordult elő.”
Globális kihívás: a vírus nem ismer határokat
2024-ben világszerte 359 521 kanyaróesetet jelentettek, és az esetek egyharmada az európai régióból származott. Románia a kontinens legsúlyosabban érintett állama lett, 30 692 esettel, míg Kazahsztán 28 147 esettel követi.
A WHO szerint a járvány terjedéséhez a COVID-19-pandémia alatt visszaesett immunizációs arány is hozzájárult. Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban például az első oltásra jogosult gyermekek kevesebb mint 80 százaléka kapta meg az MMR oltást – ez messze elmarad a 95 százalékos küszöbtől.
A WHO és az UNICEF arra szólította fel a tagállamokat, hogy haladéktalanul kezdjenek sürgősségi oltási kampányokat, kutassák fel a fertőzötteket, kövessék nyomon a velük kapcsolatba került személyeket, és erősítsék meg az immunizációs programokat.
A kanyaróvírus soha nem pihen – nekünk sem szabad
– fogalmazott Dr. Kluge.
A kanyarót nem csupán láz és bőrkiütés kíséri. Komoly, akár halálos szövődményei is lehetnek: tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás, vakság, és legyengült immunrendszer, ami más betegségekre is fogékonyabbá teszi a szervezetet.
Szlovákia és Magyarország helyzete
Szlovákiáról viszonylag kevés konkrét adat áll rendelkezésre Bizottság jelentését tekintve, de a régiós trendeket figyelembe véve valószínűsíthető, hogy az ország hasonló problémákkal küzd, mint a többi visegrádi tagállam. 2024-ben azonban a szlovák egészségügyi minisztérium közzétette az általános orvosok átlagéletkorát, ami 57 év, miközben 40 százalékuk már 62 évnél is idősebb. A gyermekorvosok helyzete még aggasztóbb: átlagéletkoruk megközelíti a 60 évet, és közel felük már betöltötte a nyugdíjkorhatárt
Magyarország szintén az egyik legérintettebb ország a régióban. Az 55 év feletti orvosok aránya meghaladja a 40 százalékot, míg a 65 év felettieké több mint 22 százalék. Ezzel a legidősebb orvosi állománnyal rendelkező országok közé tartozik.
A fiatal (35 év alatti) orvosok aránya pedig rendkívül alacsony, és jelentős az elvándorlás mértéke. A magyar orvosképzés struktúrája, az alacsony kezdőfizetések és a hosszú munkaidő mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok kevésbé preferálják a hazai egészségügyi pályát. 2022-ben a gyakorló orvosok száma 100 ezer főre vetítve 68,9 volt, ami európai összevetésben a legalacsonyabbak közé tartozik.
Mi áll az elöregedés mögött?
A probléma hátterében több tényező is meghúzódik, és a kérdéskör rendkívül összetett. Gaetan Lafortune, az OECD vezető közgazdásza három fő okot emelt ki. Az egyik legfontosabb tényező a képzési kapacitás hiánya: számos országban – így például Olaszországban és Magyarországon – az orvosi egyetemek felvételi kvótáinak szűkítése miatt nem képződik elegendő utánpótlás. Emellett jelentős problémát jelent a fiatal orvosok elvándorlása is. A túlzott munkaterhek, a nem megfelelő munkakörülmények és az alacsony bérezés miatt sok frissen végzett orvos külföldön keres jobb lehetőséget. Végül, de nem utolsósorban, a nyugdíjpolitikák közötti különbségek is hozzájárulnak az orvostársadalom elöregedéséhez. Míg egyes országokban az orvosok akár 65 év felett is aktívan dolgozhatnak, addig máshol szigorúbb, merevebb szabályozás nehezíti a hosszabb ideig tartó munkavállalást.
Emellett a FEMS elnöke szerint a fiatalok körében egyre kevésbé vonzó az orvosi pálya:
A társadalmi változások csökkentették az orvosok szerepének hagyományos értékét, és helyette a munka és a magánélet jobb egyensúlya került előtérbe.
Emellett az orvosi karrier rendkívül hosszú képzési időt igényel: sok országban 10–14 év is eltelhet, mire valaki teljes jogú orvos lesz. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalabb generációk inkább más szakmákat választanak.
A demográfiai trendek és az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő kereslet alapján egyre súlyosabb munkaerőhiányra lehet számítani. 2022-ben 20 tagállam jelezte, hogy orvoshiánnyal, 15 pedig ápolóhiánnyal küzd.
James Buchan, a Health Foundation munkatársa szerint:
A kihívás kezeléséhez hosszú távú, tényeken alapuló munkaerő-tervezésre van szükség.
Valóban segít a tiltás?
A telefonmentes iskolák nem feltétlenül teljesítenek jobban. A Birminghami Egyetem által készített, nemzetközi figyelmet keltő tanulmány szerint önmagában a telefonok iskolai tiltása nem javítja sem a tanulmányi eredményeket, sem a diákok mentális állapotát. A kutatás, amelyet a Lancet egészségpolitikai folyóiratban publikáltak, több mint 1200 diákot és 30 iskolát vizsgált meg.
Nem ellenezzük a tiltást, de önmagában nem elegendő
– mondta Dr. Victoria Goodyear vezető kutató a BBC-nek. A tanulmány szerint a közösségi oldalak és telefonokon töltött idő csökkentése lenne a valódi cél.
Ennek ellenére több iskola pozitív hatásokról számolt be, például jobb szociális kapcsolatok kialakulásáról és a zaklatás csökkenéséről. Az ellentmondó tapasztalatok arra utalnak, hogy a megoldás valószínűleg nem pusztán a tiltásban, hanem az okoseszközök tudatos használatának tanításában rejlik.
Kihívások az életkor-ellenőrzésben
A közösségi oldalak és az online tartalmak elérése kapcsán szinte minden ország szigorítást sürget – de a technológiai megvalósítás még gyerekcipőben jár. Bár a Digitális Szolgáltatásokról szóló Törvény és az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról szóló Irányelv már tartalmaz előírásokat az életkor-ellenőrzésre, a gyakorlatban ezek alkalmazása korlátozott.
Rubén Pérez Correa, Spanyolország ifjúsági és gyermekügyi államtitkára elmondta, hogy az új gyermekvédelmi törvényben digitális azonosítóval ellenőriznék a felhasználók életkorát, mielőtt elérhetnék a közösségi platformokat. A Meta szerint viszont az alkalmazásboltoknak kellene viselniük a felelősséget az életkor ellenőrzéséért.
Egyedül az országok nem lesznek képesek hatékony korhatár-meghatározást bevezetni – míg együttesen ez megoldható
– nyilatkozta Barbara Nowacka lengyel oktatási miniszter.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
